Kurtág György 98 évesen sietve készíti második operáját
30/04/2024 23:06
| Szerző: Klubrádió/Gőzsy Kati
98 évesen írja második operáját a világhírű magyar zeneszerző, Kurtág György, derül ki a Klubrádió Dobszerda című műsorából. 92 évesen fejezte be a miniatúrák mestere eddigi leghosszabb alkotását, a két óra hosszúságú első operáját. A világpremierjének rendezésével elégedetlen volt, teljes sarlatánságnak érezte. Fiával Jimi Hendrix közös szeretete hozta újra össze. Erről is beszél a műsorban Váradi Júliának.
Kurtág György 84 évesen, 2010-ben kezdte el írni élete első operáját, és hét éven át dolgozott rajta. A Játszma vége (Fin de partie) című Samuel Beckett-darabból a felesége Kurtág Márta zongoraművész segítségével írta az azonos című operát: "Márta látta, hogy egy ilyen öregkori depresszió-féle van nálam, akkor mindent feláldozott, odaült mellém, és két éven keresztül nyüstölt, hogy legyen opera. Zsandár múzsa, úgy hívtam" - mondta a Klubrádió műsorában a kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző a feleségéről és ihletőtársáról, aki 92 évesen halt meg 2019-ben. Rendszeresen koncerteztek közösen, Kurtág kompozíciói mellett gyakran megszólaltatták Bach koráljainak négykezes átiratait is, erről úgy fogalmazott: "Volt egy ilyen érzésem, hogy a házasságunkat a pódiumon éljük ki igazán."
Kurtág az opera létrejöttéről elmondta: 1957-ben, néhány hónap után a premier után látta Beckett darabját Párizsban, és a színmű életre szóló hatással volt rá. Az operán egyébként Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül az akkor már 15 éve Franciaországban élő zeneszerző, majd a művet Budapestre hazaköltözve, 2017-ben fejezte be.
Ligeti György, világhírű magyar zeneszerző Kurtág mentora volt, róla is sokat mesélt. "Baráti kapcsolatnak indult, és átment egy ilyen rokoni kapcsolatba. Nagyon gondoskodott, mindenfelé beajánlott a világban, így kerültem Párizsba, Bécsbe. Ligeti Vera, az özvegye mondta mostanában, hogy kicsit az Auschwitzban elhunyt öccsének a szerepét vettem át."
Zenei ízléséről annyit árult el, hogy míg a fia, az 54-ben született Ifj. Kurtág György tízévesen fellázadt, hogy nem tanul tovább zongorázni, mert popzenét akar csinálni, és példaképként a Beatles-t emlegette, addig ő a Beatles értékeit nem nagyon értette. "Nekem egy kicsit túl feminin világ volt" - mondta. "Rossz apa voltam!" - árulta el, arra utalt ezzel, hogy a fiánál tízéves koráig erőltette a zongorázást. "Viszont a Jimi Hendrix az már nekem is nagyon tetszett" - tette hozzá. A közös zene újra összehozta őket.
"Az kell, hogy megérdemelje, hogy meghallhasson" - tért vissza az operára feleségét idézve, aki így foglalta össze a Beckett-darab főszereplőjének Hammnek a sorsát. Hamm egy kerekesszékben ülő, vak író, aki a regényen dolgozik, és akivel együtt él szolgája, a leülni képtelen, sánta Clov, és ott vannak még Hamm szülei is, Nell és Nagg, elvesztették lábukat, és egy-egy kukában töltik az életüket. A halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulása a történet alapja: míg az eredeti darab depressziós érzést kelt az emberben, addig az opera a kritikák szerint felemelő: a humánumát és a humorát is kiemelték.
"Teljes sarlatánságnak éreztem az operám rendezését" - mondta Kurtág a 2018-as Milánói Scalában tartott világpremierről, amire két évig próbáltak. Nagyon elégedetlen volt az opera milánói előadása mellett a párizsival is. Párizsban ugyanabban a verzióban mutatták be, mindkét előadást a francia–libanoni Pierre Audi rendezte, és Markus Stenz német karmester vezényelte. "A Danubia Zenekarral, a karmester egy előzetes leolvasást csinált, tehát még a milánói bemutató előtt, ami zeneileg teljesen jó volt, teljesen az, amit szerettem volna. Milánóban már nem működött ugyanaz. Amit elégtételnek várok, az a bécsi bemutató, mert ott egy ausztráliai karmesternő van, akivel egyszer találkoztam, és nagyon egyetértünk, és mindent meg tudtunk beszélni."
Öt évvel az ősbemutató után, 2023 őszén mutatták be az operát Magyarországon a Liszt Ünnep keretében, a Művészetek Palotájában. Kurtág ezt az előadást jónak érezte: "Ott más bajom volt, ott az én zeném nem tetszett - tette hozzá. - Csodálkoztam, hogy itt egyáltalán valami átjött. De az előadásban nagyon sok jó volt, különösen a főszereplő, a Hammet alakító Frode Olsen volt nagyon jó."
A most készülő, új operája központjában Georg Christoph Lichtenberg német író és matematikus áll, aki Kurtág elmondása szerint púpos volt, és nagyon csúnya ember. Elveszítette a 17 éves feleségét, ami nagy veszteség volt számára. A felesége hosszú évekig várta a túlvilágon. "Azzal kezdődik a darab, hogy jön a főszereplő, és azzal is végződik, hogy jön. Abban nem tudok hinni, hogy a Mártát én valaha is láthatom. Ezzel szemben, amíg ezt az operát írom, addig ezt kell higgyem" - mondta erről elérzékenyülve .
Az énekszólamot már összeállította az új operában: "azt nagyon vállalom" - mondta. Az operaénekes Maria Husmann volt ebben a segítségére, aki 70 felett van, és aki a 17 éves lányt is alakítja. "A partitúra megírása a nehéz most is, mint mindig. De sietnem kell! - mondta a zeneszerző. "Van még időnk" - vetette közbe a riporter. "Hát nem! - válaszolt Kurtág. - 70 évesen még van hangja Mariának, de nem biztos, hogy 80 évesen is lesz." Az első bemutatót Bécsnek ajánlaná, az említett ausztráliai karmesternek, Simone Youngnak.
A Budapest Music Centerben élő szerző ma is alkot és rendszeresen fogad tanítványokat. Interjúnk is itt készült.
A romániai Lugoson született, Temesváron zongoristának készült. 1945-ben, útlevél nélkül, a határon átszökve felvételizett a budapesti Zenakadémiára. Hamar rátalált saját, jellegzetesen kurtágos hangjára. Bár a gyakran zajokból, zörejekből álló effektív műveit elsőre a szűk szakma idegenkedéssel fogadta, évtizedek óta a széles közönség a kortárs zene élő klasszikusaként tiszteli. Már zeneszerzői diplomája megszerzése évében, 1954-ben megkapta az Erkel-díjat, amit 1956-ban és 1969-ben ismét neki ítéltek. A Kossuth-díjjal duplázott (1973, 1996). Szinte minden rangos nemzetközi szakmai elismerést megkapott. 1957-ben Párizsban élt, egy év múlva visszatért a családjához (Kurtág Mártával egy gyermekük van, az 54-ben született Ifj. Kurtág György zeneszerző), ahogy 1972-ben Nyugat-Berlinből is hazatért. A nyolcvanas évek közepéig a Zeneakadémia, illetve a Budapesti Filharmóniai Társaság volt a munkáltatója; a tanítás mellett komponált, a kisebb daraboktól a filmzenékig szinte mindent. 1993-ban Franciaországban telepedett le, ahonnan 2015-ben hazaköltözött. Itt fejezte be élete első operáját, bemutatója a Milánói Scalában volt.
2024. május 1. szerda 12:05
Szerkesztő-műsorvezető: Váradi Júlia