Brüsszel továbbra is vizsgálja a magyar meddőségi klinikákat - nemzetközi lapszemle

Az EUObserveren közzétett véleménycikkében Simone Süsskind, a brüsszeli Zsidó Szekuláris Közösségi Központ volt elnöke, a Belga Szocialista Párt tagja, békeaktivista azt írja, a gázai övezetben történt rombolás olyan mértékű, hogy nehéz elképzelni, valaha is kigyógyulhat-e belőle az ottani társadalom, és hogy emellett néha elsikkad a járulékos károk érzékelése. Ez utóbbiakat illetően ismerteti a Médiadiverzitási Intézet elnevezésű, nemzetközi elemző műhely riasztó tartalmú jelentését, amelyből – mint fogalmaz – az derül ki, hogy ha bekapcsoljuk a számítógépet, azt látjuk, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölködés vált az elfogadott új normává. A kutatás a mesterséges intelligencia felhasználása révén arra jutott, hogy a vizsgált közösségi platformokon – az X, a TikTok, a YouTube, a Facebook, a Twitch és a Reddit felületein - tavaly október 1. és december 31. között 359 százalékkal növekedett az előforduló antiszemita kifejezések gyakorisága. Az ilyen szavak, fordulatok használata a háború intenzitásának függvényében alakult, vagyis egy-egy nagyobb katonai művelet nyomán megugrott a gyakoriság. Kimutatható az is, hogy egyes izraeli poilitikusok szavai hasonlóan hatottak – például Joav Gallant védelmi miniszternek a Nemzetközi Bíróság által idézett azon kijelentése, hogy a gázaiak „emberszabású állatok”, 41 százalékkal megdobta az antiszemita szóhasználat gyakoriságát az internetes térben.

A szerző emlékeztet arra is, hogy Israel Katz, az ország szélsőjobboldali külügyminisztere olyan posztot tett közzé, hogy a gázai civilek egy csepp vizet sem fognak kapni. Ezt a hágai székhelyű bíróság népirtásra való fenyegetésként értékelte. Két hónappal ezután Katz felszólította a szerte a világban élő zsidóságot, hogy álljanak a közös ügy, a Hamász felszámolása mellé. „Nem vagyunk emberi pajzs Izrael számára” – írja Süsskind, aki szerint nem a diaszpórának, hanem a miniszternek saját magának kell viselnie a felelősséget a szavaiért, és nem lenne szabad a zsidóellenesség vádjával élnie, amikor Izrael magatartását kérdőjelezik meg.

Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja kötelezettségszegési eljárási szempontból a meddőségi klinikák magyarországi államosítását – írja az EurActiv brüsszeli portál. Idézi az uniós végrehajtó testület szóvivőjét, aki elmondta, hogy a reprodukciós kezeléshez való hozzáférés korlátozása miatt megindított eljárás során a bizottsági felvetésekre a magyar kormány még májusban válaszolt, és jelenleg is ezt a választ tanulmányozzák. Magyarországon – teszi hozzá az EurActiv – csökken a népesség, és mintegy 150-200 ezerre tehető az olyanok száma, akik gyermeket akaró, de ezt a célt elérni nem tudó párkapcsolatban élnek. A cikkben olyan adat is szerepel, hogy a magyar meddőségi klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól: a sikeres beavatkozások aránya csupán 16 százalék, míg például Németországban ennek a duplája.

A müncheni Süddeutsche Zeitung az EU-biztosjelöltek közelgő európai parlamenti meghallgatásával kapcsolatban terjedelmes cikket szán annak, hogy Giorgia Meloni olasz miniszerelnök kiválasztottját szilárdsági tesztnek veti alá Brüsszelben. Raffaelle Fitto jelenleg az európai ügyek minisztere a római kormányban. A bajor lap szerint a konkurencia már gyűjti a terhelő adatokat az Olasz Fivérek elnevezésű, posztfasiszta párthoz tartozó jelöltről. Fitto igencsak vagyonos ember, és a bizottsági posztra való kinevezés előtt neki is számot kell adnia arról, hogy pénzügyi háttere tiszta. A szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek szerint az vele a fő gond, hogy Ursula von der Leyen német néppárti bizottsági elnök Fittót úgy akarja megtenni a kohéziós ügyek felelősévé a testületben, hogy ráadásul alelnöki rangra emelné. A bírálók szerint ez azért mégis túlzás egy posztfasiszta politikust illetően.

A cikk kitér több más biztosjelöltre, így a magyar Várhelyi Olivérre is, akinek az egészségügyi és állatjóléti portfóliót szánja Ursula von der Leyen, és aki – a holland és a lengyel biztosjelölttel együtt – azon mindössze három személy egyike a 26 közül, akit összeférhetetlenségi szempontból problémamentesnek ítélt első körben az Európai Parlament jogi bizottsága. A meglévő vagyontárgyai rovatban Várhelyi egy 1992-es évjáratú BMW 320i típusú gépkocsit tüntetett fel, 11 ezer euró becsült értékben.