Freund: A szuverenitásvédelmi törvény a putyini tankönyv szerint készült
4/10/2024 09:01
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Az Európai Bizottság bejelentette, az Unió Bíróságához fordul az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt, amely lehetővé teszi állami vizsgálat megindítását a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetek ellen. A Tageszeitung idézi Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt, aki szerint a magyar törvény, amely a civil társadalom ellen irányul, "putyini tankönyv" alapján készült.
Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet, mert Julia Gross a német egység napja alkalmából tartott fogadáson bírálta a magyar kormány politikáját, a Reuters megírja, hogy magas rangú magyar kormányzati tisztségviselők nem voltak jelen a diplomáciai eseményen, holott tavaly ugyanezen alkalomból maga a magyar külügyminiszer mondott beszédet. Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista kormánya egy sor kérdésben összekülönbözött Magyarország nyugati szövetségeseivel, az emberi jogok és a médiaszabadság helyzetétől, az Oroszországgal ápolt, viszonylag jó gazdasági viszonyig – emlékeztet a világhírügynökség.
A beszámoló arra is kitér, hogy Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és hogy az 1990-es évek közepe óta autógyáraival – az Audival, a Daimlerrel, az Opellel és a BMW-vel - központi szerepet játszik a magyar gazdaságban, több milliárd eurós befektetések révén. A német-magyar ipar- és kereskedelmi kamara adatai szerint 2023-ban a magyar export 26,3 százaléka irányult Németországba, és a magyar import 22,6 százaléka származott Németországból.
"A szuverenitásvédelmi törvény a civil társadalom ellen irányul"
Az EurActiv brüsszeli hírportál vezető helyen számolt be arról, hogy az Európai Bizottság bejelentette, az Unió Bíróságához fordul az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt, amely lehetővé teszi állami vizsgálat megindítását a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetek ellen. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye szerint a tavaly decemberben elfogadott törvény sérti egyebek közt a magántitokhoz való jogot, a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és az ártatlanság vélelmének az elvét. A brüsszeli testület, amely már februárban elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, zaklatásig menően túlzónak tartja a hatóság vizsgálódási jogkörét. Az EurActiv kitér arra: ha az Európai Bíróság megállapítja, hogy Magyarország uniós jogot sértett, akkor bírságot szabhat ki. Júniusban a Bíróság már megbírságolta Magyarországot a migránsokkal és menedékkérőkkel való bánásmód miatt – emlékeztet a portál.
Ugyanerről számos német lap – így a berlini Tageszeitung, a taz – a dpa hírügynökség tudósítását közli, amely megszólaltatja Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt. Freund szerint a magyar törvény, amely a civil társadalom ellen irányul, „putyini tankönyv” alapján készült. A dpa is utal arra, hogy Magyarországot már megbírságolta az Európai Bíróság, mégpedig 200 millió euróra. Kiegészíti ezt azzal az információval, hogy Magyarország nem fizette be a pénzt, ezért azt a Bizottság a Magyarországnak fizetendő jövőbeli támogatásból fogja levonni.
Egyes uniós tagállamok keveslik az EU menekült- és migrációs politikájának a megreformálása terén eddig elért eredményeket
A bécsi Die Presse eközben arról ír, hogy egyes uniós tagállamok keveslik az EU menekült- és migrációs politikájának a megreformálása terén eddig elért eredményeket, ezért növekszik a Brüsszelre nehezedő nyomás, hogy ez legyen a vezető téma a tagállami vezetők október 17-ikei brüsszeli találkozóján. A kezdeményezés a két legnagyobb tagállamtól, Németországtól és Franciaországtól indult, de aztán támogatásáról biztosította Ausztria – ahol a Szabadságpárt választási győzelme nyomán minden jel szerint a migrációs politika keményedése várható –, valamint Magyarország, Hollandia, Dánia és több más északi állam. Ezeknek az országoknak az a céljuk, hogy döntsenek az elutasított migránsok visszaküldési eljárásának a gyorsítása, az uniós szakzsargon megfogalmazásában irreguláris érkezők számának a csökkentése, valamint olyan harmadik államokkal való megállapodások megkötése mellett, amelyeknek az lenne a rendeltetésük, hogy visszatartsák az Európába törekvőket. Az EU-csúcs zárónyilatkozatában hangsúlyozni kívánják a külső EU-határok szigorúbb ellenőrzésének a szükségességét.
"A Közel-Keletet illetően az EU leragadt a köldöknézés mellett"
Végül röviden arról, hogy Nathalie Tocci neves olasz politológus a londoni Guardian által közzétett elemző cikkében alaposan nekimegy az Európai Uniónak, amiért az a Közel-Keletet illetően leragadt a köldöknézés mellett, holott a térség a kiterjedt háború peremére sodródott. Egy évtizeddel ezelőtt Európa még közreműködött az iráni atomalku létrehozásában, most viszont teljességgel elveszettnek látszik, és semmilyen erőfeszítést nem tesz a kibontakozó válság megállítása érdekében – írja. Tocci szerint az EU-nak esze ágában sincs tenni semmit az úgynevezett globális déli térséggel való viszony javításáért. Ez szerinte rosszabb dolgot jelez, mint egyszerű figyelmen kívül hagyást: azt az általános trendet tükrözi, hogy Európa egyre szűklátókörűbb és idegengyűlölőbb.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.10.04., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János