Házmesterek a vészkorszakban, akik élet és halál urai voltak

Gyabronka József Jászai Mari-díjas színész épp ötven évvel ezelőtt, 1975-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Azt követően több színházban megfordult, mint társulati tag, de már régóta szabadúszó. Csak olyan darabokban, filmekben játszik, amelyeknek a mondanivalójával egyetért.  Az a színész, akit nagyon elkeseríti a hazánkban uralkodó politikai helyzet, például ami március 15-én, a Nemzeti Múzeum előtt történt. Azt vallja, a színésznek, a művészetnek az a szerepe, hogy történjék bármi, meg kell és be kell mutatnia a társadalmi valóságot. Talán ezért is alakult úgy, hogy az utóbbi években elsősorban társadalomkritikus előadásokban szerepel. Ilyenek, Alighieri Dante: Pokol, 12 dühös ember, Hannibál tanár úr, Emberszag…

Dr. Patócs Ilona volt az ország első női bűnügyi nyomozója, rablási és gyilkossági ügyekben derítette fel az igazságot. Számos emlékezetes esete között akadt robbantás, mérgezés, szerelmi bosszú, rendőrhalál, sőt, a 90-es évek elején nagy port kavart sátánista gyilkosság. Munkája során azonban nemcsak tolvajokkal, rablókkal és gyilkosokkal kellett megbirkóznia nap, mint nap, hanem férfikollégái előítéleteivel is. Ennek is köze volt ahhoz, hogy szakított a hivatásával,  ügyvédnek állt, és többek közt a Prisztás-gyilkosságért börtönre ítélt Hatvani Istvánt is ő védte. Aztán jött a sajtóból jól ismert Pegazus-ügy… Lehallgatták, megfigyelési célponttá vált. Hogy hol tart most az ügy, megtudhattuk az ügyvédnőtől.   

Balogh Kálmán Martin György-díjas cimbalomművész itthon és a nagyvilágban igen népszerű. A zenélés mellett tanít is, mégpedig azt, hogy a zenén keresztül mindent el tudunk mondani a világról, a benső világunkról. Idén március 15-én megkapta a Kossuth-díjat.

Ádám István Pál társadalomtörténész a Bristoli Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd Prágában kutatott és tanított, de dolgozott a Washingtoni Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumban is. Jelenleg a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze. Nemrégiben a házmestereket kutatta, mégpedig a 2. világháború alatt betöltött szerepüket, amikor élet és halál urai voltak.

Hanyu Zsolt Michelangelo-díjas festő képein folyamatosan visszatérő motívum a zene, a hangszerek. Számtalan képe van magántulajdonban, egyik visszatérő vevője Plácido Domingo.