Korrupciókutatás: a fideszes önkormányzatoknál nagyobb a kockázat

Rengetegszer halljuk a politikai elitekből kiábrándultaktól, hogy mindegy kire szavazunk, "ezek is lopnak, azok is loptak" – ez a gondolat pedig nemcsak az országgyűlési, a helyhatósági választások előtt is felmerülhet, hiszen ki-ki a saját lakóhelyén is összetalálkozhat korrupcióval. Bár ezzel a gondolattal nem nehéz azonosulni, azt, hogy mely politikai pártoknál mekkora a korrupciós kockázat nem lehetetlen legalább részben statisztikai vizsgálat alá vonni. A Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest – CRCB) a German Marshall Fund támogatásával ilyesmire vállalkozott, méghozzá gigantikus adatmennyiség bevonásával: az elmúlt 25 év önkormányzati korrupciójáról szóló tanulmányukban közel 32 ezer fővárosi, kerületi illetve megyei jogú városi közbeszerzést néztek át – számolt be a kutatást bemutató cikkében a hvg360.

Mielőtt az eredményekre térnénk, tisztázzuk, miről is beszélünk amikor korrupciós kockázatot említünk? A kutatóknak rendkívül nehéz dolga van, amikor meg kell határozniuk mit jelentsen egy vizsgálatban a korrupció fogalma, hogyan lehet ezt lehatárolni, hiszen az esetek zömében nincs biztos tudásunk arról, valójában mi történt. Ezért inkább a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokra támaszkodott a CRCB, azt tekintették a korrupciós kockázat mutatójának, hogy milyen arányban voltak egy szereplőre kiírt tenderek az önkormányzatoknál – ezekben az esetekben ugyebár nincs versenyhelyzet. Ez nem jelenti azt, hogy minden ilyen pályázaton nyerészkedett valaki, feltétlen lett volna túlárazás, fiktív számlázás vagy bármilyen egyéb turpisság, csupán arról van szó, hogy az ilyen tendereknél nagyobb a korrupció veszélye mint egy több szereplős vagy nyílt pályázatnál.

Az 1999-2023 közötti időszakban 12 évben szignifikánsan – azaz a statisztikai hibahatárnál jelentősebb mértékben – nagyobb volt a korrupciós kockázat a Fidesz vezette önkormányzatokban, mint a nem fideszesekben. 13 évben statisztikailag elhanyagolható volt a különbség a fideszes és a más pártok vezette helyhatóságok között, ebből 7-szer a Fidesz, 6-szor a többi párt által vezetett városokban volt egy kicsit nagyobb a kockázat. Olyan év viszont nem volt, amikor a nem fideszes városokban lett volna szignifikánsan nagyobb a korrupciós kockázat.

A 2010 utáni időszakban 8 évben volt szignifikánsan magasabb a kockázat a fideszes önkormányzatoknál – emelte ki Tóth István János a CRCB vezetője az Esti gyorsban. Persze hozzá kell tenni, hogy az egyszereplős közbeszerzéseken alapuló kockázati mutató csak egy a lehetségesek közül.

A CRCB azt is vizsgálta, hogy mennyi pénzt költenek el az önkormányzatok.

Azt látjuk, hogy 2010 óta erős a politikai diszkrimináció: azok az önkormányzatok, amelyek nem fideszes vezetésűek sokkal kevesebb pénzt tudnak elkölteni, mint a fideszesek. Ez kimutatható úgy is, hogyha azokat az önkormányzatokat vizsgáljuk, amelyek 2019-ig kormánypárti vezetésűek voltak, azóta viszont az ellenzék irányítása alatt állnak. Szegényebbek lettek, így kevesebb közbeszerzést írnak ki – mondta Tóth.

Az adatokból megmutatkozik a választások előtti költekezés is – a közgazdaságtani irodalom a politikai ciklusok fogalmával írja le azt a jelenséget, amikor a hatalmon lévő politikai elit a saját újraválasztási esélyeinek növelése érdekében próbálja manipulálni a gazdasági indikátorokat. Országos szinten gondolhatunk arra, amikor választásokhoz közeledve hirtelen megemelik a nyugdíjakat, az önkormányzatok szintjén pedig például arra, amikor egy sor építkezést indítanak el az utolsó pillanatokban – magyarázta Tóth. Ez a működés is jobban megfigyelhető az elmúlt 25 évben a fideszes önkormányzatoknál, mint a nem fideszeseknél – mondta a szakértő.  

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.