Lehet, hogy Orbán x-edik tervéből sem lesz semmi
28/06/2024 07:05
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A PAP lengyel hírügynökség szerint Morawieckiék megegyeztek Meloniékkal, hogy maradnak a konzervatív frakcióban.
Ötven-ötven százalék esélyt adott Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő annak, hogy pártja, a nacionalista Jog és Igazságosság, a PiS távozzon a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által dominált konzervatív európai pártcsaládból, és az Orbán Viktor vezette Fidesszel fogjon össze – írta még tegnap a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása.
Morawiecki megerősítette azt az értesülést, hogy mérlegelik, részt vegyenek-e az Európai Parlamentben egy új, közép-, illetve kelet-európai erőket összefogó pártcsalád létrehozásában. Később azonban a PAP lengyel hírügynökség szerint a PiS megegyezett Melonival, hogy maradnak a konzervatív frakcióban, ha tehát ez igaz, akkor Orbán x-edik tervéből sem lesz semmi.
A szabályok szerint a most 720 tagú EP-ben hét különböző tagállamból legkevesebb 23 képviselőre van szükség önálló frakció létrehozásához. A dolgok pillanatnyi állása szerint 83 képviselőt számláló – és ezzel a harmadik legnagyobbnak számító - konzervatív frakcióban Meloni Olasz fivérek elnevezésű pártjának 24, a lengyel PiS-nek 20 képviselője van. E két legnépesebb csoport között azonban kiéleződött a viszony, és a PiS hajlott arra, hogy kilépjen, bár erről a Politico cikkének megírásakor még nem döntött. Mint Morawieckinek a portál számára adott nyilatkozatából kiderül, az ideológiai alapú megközelítés helyett regionális platformon képzelték el a lehetséges alternatívát: a PiS és a Fidesz mellett szerinte csatlakozhatna Andrej Babiš volt cseh kormányfő Elégedetlen Polgárok elnevezésű pártja, amely a minap kilépett a liberális frakcióból, továbbá Janez Janša Szlovén Demokrata Pártja, amely a jobbközép Néppárthoz tartozik. Morawiecki jelezte, hogy kapcsolatban van Waldemar Tomaszewski litván EP-képviselővel is, aki jelenleg a konzervatív frakcióban ül.
A lengyel politikus szerint azonban Robert Fico Smer (Irány) elnevezésű pártja nem részese az egyeztetéseknek, ők a szociáldemokrata frakcióba kívánnak beülni. Janša pártjának egyik EP-képviselője pedig álhírnek mondta azt, hogy távoznának a jobbközép néppárti frakcióból. De ha ez mégsem álhír, és Ficóék is csatlakoznának, akkor is még csak hat tagállamnál tartottunk, a lengyelek csatlakozását feltételezve, a szükséges hét helyett, a 23 fő azonban bőven meglenne.
A bécsi Die Presse tegnap portrét közölt Kaja Kallas észt miniszterelnökről, aki a jobbközép néppárti, a szociáldemokrata, valamint a centrista-liberális frakció megállapodása alapján az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselője – egyszerűbben fogalmazva: az EU külügyminisztere - lett. Ezt a tagállami csúcsvezetők nem teljes konszenzussal ugyan, de minősített többséggel megszavazták, ami a cikk megírásakor még nem volt hivatalosan eldöntött dolog. Az osztrák lap mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy Kallas eredetileg a szintén megüresedő NATO-főtitkári posztra került szóba, de az atlanti szövetség több tagországa úgy vélte: az észt politikusnő olyannyira kemény bírálója Oroszországnak, hogy esetleg híján lehet a tisztség ellátásához szükséges diplomáciai ügyességnek is. Erre az ügyességre persze az Unió diplomáciájának az irányítójaként is nagy szüksége lesz.
A 47 éves Kallas egyfelől a keleti tagállamokat, másfelől a liberálisokat képviselheti az EU csúcstisztségeket ellátó politikusainak a csapatában, amelyben a jobbközép néppárti német Ursula von der Leyen kapott még egy ötéves ciklust az Európai Bizottság élén, Antonio Costa szocialista pártállású volt portugál miniszterelnök lett a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöki posztját, az Európai Parlament élén pedig maradhat Málta néppárti politikusa, Roberta Metsola.
Kaja Kallas apja, Siim Kallas alapította meg Észtországban 1994-ben a liberális Reformpártot, és ő is volt hazája miniszterelnöke, majd EU-biztos a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban. Kaja Kallas pedig EP-képviselőként szerzett európai politikai tapasztalatokat. Azt az irányvonalat, hogy észt kormányfőként korlátlanul támogatja Ukrajnát, korántsem osztja az összes uniós tagállam: mint a Die Presse írja, a legélesebb kritikát Orbán Viktor gyakorolja, aki továbbra is baráti viszonyt ápol Moszkvával.
Végül arról, hogy Izraelben mondhatni megtört a jég, ami Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének a megítélését illeti. Mint a Les Echos című francia lap írja, Amichai Chikli, a diaszpóra ügyeiben illetékes izraeli miniszter, aki a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likud pártot képviseli a kormányban, az X – korábbi nevén: Twitter – portálon üdvözölte a francia szélsőjobboldali párt miniszterelnök-jelöltjének, Jordan Bardellának a nyilatkozatát, amelyben a Nemzeti Tömörülés ifjú politikusa ellenezte a palesztin államiság megteremtését, és fogadkozott, hogy gátat fog vetni az antiszemitizmus erősödésének. Az izraeli miniszter szerint örömteli, hogy pozitív párbeszéd kezdődhet a Nemzeti Tömörüléssel.
A hír azért figyelemre méltó, mert a Nemzeti Tömörülés köztársaságielnök-aspiránsának, Marine Le Pennek az apja, Jean-Marie Le Pen, aki a korábban még Nemzeti Front néven működő szerveződés élén állt, nyíltan holokauszttagadó volt. Most a Nemzeti Tömörülés az előre hozott francia parlamenti választások nagy esélyese.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.06.28., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János
