Nem indokolt megfelelően a kormány: perelik az Európai Bíróságon
27/01/2023 11:49
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Már nemcsak a kormány által vitathatónak tartott olyan "elméleti kérdésekben", mint hogy "mi is a jogállam", hanem nagyon is konkrét ügyekben buktatja folyamatosan a kormányt az EU. A szabadkereskedelmet korlátozó ügyek, rasszizmust és nemzetközi bűnöket mentegetők szükséges szankcionálásának hiánya miatt kell majd nemzetköz bíróság előtt világos válaszokat adniuk Orbánéknak. Arató László tudósító a Reggeli gyorsban arról is beszélt, hogy mikor várható ezekben az ügyekben ítélet.
Több, Magyarországgal kapcsolatos ügyben is az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság. Hogy mik ezek, arról Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója beszélt a Reggeli gyorsban.
A legrégebben napirenden lévő kérdés, amiben most kötelezettségszegési eljárás indult, az az építőiparban hozott exportkorlátozó intézkedéseket érinti. Ebben az ügyben már "egy ideje leveleznek a magyar kormánnyal", de nem fogadták el a magyar álláspontot, ezért az európai bírósághoz fordulnak, és beperlik Magyarországot, mert a drágulására hivatkozva a kormány megtiltotta bizonyos "stratégiai jelentőségű" építőipari alapanyagok külföldre értékesítését, és csak kivételes esetben, regisztráció után adtak engedélyt, ez viszont a bizottság szerint indokolatlanul korlátozza az áruk szabad mozgását.
A bizottság azt követően is is eljárást indított, hogy a kormány tavaly szeptemberben a hazai kitermelésű szén kivitelét is megtiltotta. A bizottság továbbá azt is követeli a kormánytól, hogy az építőipari termék árszabályozásával kapcsolatos magyar szabályozást "hozzák össze" az uniós joggal.
Az ársapakával pedig az a probléma, hogy nem indokolta meg a kormány, hogy milyen külső indokok magyarázzák, hogy beleavatkozik a piaci folyamatokba. Így pedig szembe megy a szabadkereskedelem és piaci viszonyok alapelveivel.
Ugyancsak a jogharmonizációval van összefüggésben még egy 2021 decemberében indult ügy is, amelyben "Magyarországnak gondoskodnia kell a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályok hazai átültetéséről" - mondta Arató, aki szerint itt egészen pontosan meghatározzák, mit kell tennie a parlamentnek. Például az unióban már büntetik, és itt is bűncselekménnyé kellene nyilvánítani a nemzetközi bűncselekmények nyilvános védelmét, letagadását, banalizálását, és előírták azt is, hogy a rasszista bűncselekmények szankcionálását is garantálni kell.
Az EU felvetéseire érkezett kormányzati válaszok ebben az ügyben sem oszlatták el az uniós aggályokat. Hiába állítja a magyar kormány, hogy "ha nem is ilyen, de hasonló jogszabályok léteznek, azok nem elegendőek. Az uniós jogszabályokat át kell venni - mondta Arató. Még egy válaszra várnak, aztán "ez az ügy is mehet az Európai Bíróságra".
Hogy mikor hoznak ítéletet a bíróságon, arról Arató azt mondta, mivel ezek az ügyek nem élveznek prioritást, így akár három évig is elhúzódhat az eljárás.
2023.01.27., kedd 07:35
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert