"A mohaállatok a dísznövények potyautasai"
8/09/2021 14:08
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni az itthon rendkívül gyorsan szaporodó óriás mohaállatokkal. Indirekt módon a dísznövény kereskedelem is segíti terjedésüket – állítja Lukács Balázs András, a Duna Kutató Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
Egyre jobban terjed Magyarországon az óriás mohaállat, amely valójában – a nevével ellentétben – parányi élőlény, de telepekbe összeállva már hatalmas „gombócot” formáz. Focilabda méretű óriás mohaállatot akasztottak horogra a Pilsimaróti-öbölben augusztus 4-én, szombaton – több portál mellett a zoozoo.hu.
Lukács Balázs András, a Duna Kutató Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a Klubrádiónak elmondta, hogy nagyon keveset tudunk erről az invazív élőlénycsoportról, amelynek őshonosnak is tekinthető faját is azonosították már. A mérsékelt övben viszonylag kevés gondot okozó telepekbe tömörülő élőlényről van szó, de a mediterrán területeken, eltömítve csatornákat, komoly gondot okozhat. Nálunk, a fagyok idején a mohaállatok alkotta telepek szétesnek, és az egyedek elhalnak. Egyelőre. Lukács szerint akár tíz év alatt is akklimatizálódhatnak, és ez a helyzet könnyen megváltozhat így.
Az óriás mohaállat legközelebbi rokona a tengerben élő korall. Jellegzetességei közé tartozik, hogy szinte bármilyen felületen, nádon, bármilyen vizinövényen képes megtelepedni. Kifejezetten a nádasok teremtette környezetet kedveli, ahol kevésbé hullámzik a víz. Ilyen körülmények közt épülnek fel a tenyérnyi nagyságú, kocsonyás állagú, labdaszerű telepek. A korallokkal ellentétben nem alakít ki meszes vázat.
Rendkívül gyorsan tud terjedni, milliós számban bocsátja ki spóráit. Terjedését azonban akaratlanul a kereskedelem is segíti, a dísznövények importjával (akváriumi dísznövények) indirekt módon, potyautasként terjednek. Egyelőre nincsenek természetes ellenségei.
Lukács azt is hozzátette, hogy a vizi invazív fajok feltérképezése még csak most indult meg, mert nagyon keveset tudunk róluk, és hatásaikról.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.09.08., szerda 8:48
Riporter: Para-Kovács Imre