A műzöld Áder János: mérlegen az elmúlt tíz év
11/05/2022 11:43
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A leköszönő államfő, Áder János pártkatonaként teljesítette a feladatát, és mindent aláírt, ami a kormánypártoknak fontos volt. Aztán elkezdte magát természetvédő, környezetvédő és zöld politikusként brandelni, de ettől függetlenül nem volt olyan természetkárosító NER-es beruházás, amit ne támogatott volna. Áder zöld mérlegét Mező János Bálint, a Greenpeace ügyvezető igazgatója vonta meg a Reggeli gyorsban, és beszélt arról is, hogy milyennek kellene lennie Novák Katalinnak.
A környezetvédők Áder János két államfői ciklusa után csak a fájó hiányokat látják, ugyanis míg az elmúlt tíz évben globálisan a környezetvédelem az emberiség legfontosabb megoldandó ügye lett, "a magyar kormány leépítette a környezetvédelmi intézményrendszert, körbe betonozzák a tavainkat, szimbolikus ügyeket vesztettünk el" - mondta Mező János Bálint, a Greenpeace ügyvezető igazgatója a Reggeli gyorsban, aki szerint bár Áder János "zöld" köztársasági elnökként próbálta magát meghatározni, a nagyon fontos, szimbolikus ügyekben nem szólalt meg.
Mező szerint erre a feladatra az államfő lenne a legalkalmasabb személy, ugyanis "a zöld ügyek, az emberiség jövője egy pártpolitikai logika felett álló ügy, össztársadalmi érdek" - mondta. "Ha tiszta vizünk, tiszta levegőnk, tiszta termőföldünk van, az mindenkinek jó, de ha nem így lesz, az mindenkinek rossz lesz". Ennek érdekében olyan integratív, nagy formátumú személyiségre lenne szükség, aki Mező szerint képes megfogalmazni azokat a mondatokat, és szimbolikus és politikai lépésekkel is mint az alkotmányos vétó, képviseli ezeket az ügyeket.
Mező szerint ilyen államfő volt Sólyom László is, "aki nagyon komoly, rendszerszintű üzeneteket fogalmazott meg, tudományosan megalapozott javaslatokkal állt elő zöldügyekben". Mező szerint ezen a téren "nem vissza kellene lépi, hanem előre". Sólyom László, a régió zöld köztársasági elnökeinek a hálózatát akarta megteremteni, és 2007-ben kiállt amellett is, hogy az államnak és az önkormányzatoknak példát kell mutatniuk, és az összes közbeszerzési döntésbe be kell integrálni az ökológiai szempontokat is, hiszen ez az emberiség és a magyar nemzet hosszú távú érdeke. Mező szerint ilyen szerepet betölthet egy köztársasági elnök, de ehhez bátorságra, képzelőerőre és magas szintű politikai autonómiára van szükség. Sajnos azonban a magyar politikában az elmúlt 10-12 évben nem láttunk erre jó példákat.
Hogy Áder miért éppen a környezetvédelmet választotta fő területének, arra csak pletykák vannak, de feltehetően kapcsolatba hozható azzal, hogy így az ENSZ klíma- és vízügyi testületének a tagja lehetett, ugyanakkor egy politikus, egy döntéshozó hitelességét és erejét az adja, hogy a szavai és a tettei között milyen összefüggések vannak. Mező szerint Áder nagyon szép beszédeket mondott, szép általános zöld kifejezésekkel, de nem állt ki a vizes élőhelyeink mellett. Ez egy komoly és fájó hiány, mondta a Greenpeace ügyvezetője. Szerinte az egy hitelességi kérdés, és ha valaki képviselni akarja az ügyeket, akkor képviselnie kell.
A következő köztársasági elnöktől a környezetvédők azt várják, hogy legyen azzal tisztában, hogy a pozíció nem önmagáért fontos, hanem ő az első polgár: bátorsága, képzelőereje, az autonómiája mindenkire kihat az utca emberétől a vezető politikusokig. "Zöld ügyekben fontos lenne egy ilyen államfő".
Mező nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy szerinte Novák Katalin milyen köztársasági elnök lesz, de kijelentette, hogy itt államférfiakra, államnőkre van szükség, mert az emberiség szempontjából a legfontosabb időszak következik: meg tudjuk-e állítani az élővilág pusztulását, a klíma- és ökológiai válságon tudunk-e változtatni? Ezeket a folyamatokat az emberiség indította be, és csak mi tudjuk megfordítani a trendeket. Mező szerint ezért egy "rendkívül érzékeny, izgalmas, magas tétekkel játszó időszak jön". A köztársasági elnök szerinte nem a kormányt képviseli, a kormányt ugyanis a miniszterelnök képviseli, ezért ha a kormány rövid távú gazdasági érdekek miatt olyan döntéseket hoz, ami természetrombolást okoz és a jövőt veszélyezteti, akkor a köztársasági elnöknek nem szabad aláírnia azt a törvényt és fel kell szólalnia szimbolikus ügyekben szerintük.