Egyetemisták depressziója: krízisből krízisbe esünk
15/12/2022 12:23
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A magyar egyetemisták fele depressziós tüneteket produkál, és minden huszadik hallgató közepesen súlyos depresszióval küzd. A covid óta nem változott a helyzet, és az sem segít, hogy nem minden egyetemen van lehetőség pszichológushoz, vagy tanácsadóhoz fordulni. A lelki egészség mindennek az alapja, ha megbillen, minden megbillen. A Reggeli gyorsban szakemberek arról beszéltek, hogy muszáj lenne segíteni, mert ahogy mi generációnk is átadta rájuk, a mostani fiatalok is átadják majd a csüggedést a gyermekeiknek.
Perényi Andrea Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület elnöke és Karner Orsolya az ELTE adjunktusa, szakpszichológus arról a 2021-es felmérésről beszéltek a Reggeli gyorsban, amely szerint a magyar egyetemisták 40 százaléka a hallgatóknak depressziós tünetekkel küzd.
A kutatást azért indították, mert a covid megjelenése óta "nagyon megemelkedett a tanácsadásra bejelentkezők létszáma, a problémák súlyossága és tartóssága is" - mondta Perényi Andrea, aki hozzátette ez nem változott azóta sem: tanácsadókban a covid óta változatlanul nagyon magas a hallgatók bejelentkezési létszáma - már ahol van tanácsadó, mert nem kötelező, csak ajánlott az egyetemeken.
Karner Orsolya szerint ez nem egyedi magyar jelenség, hanem a nemzetközi trendek is ezt mutatják, hogy az izoláció (kijárási korlátozás, karantén) ebben a korosztályban nagyon sok patológiát mentális zavart előhozott.
Arról beszél a pszichológus, hogy a covidnak van egy rövid távú és egy sokkal hosszabb távon tartó hatása, ami szorongással, hangulatváltozással jár. A szakma azt tapasztalja, hogy krízisből krízisbe esünk, és még ki sem tudtunk a covidból lábalni, erre rá jött egy össztársadalmi probléma, a háború, a gazdasági válság, ami már szintén érezteti a hatását.
A pszichológus szerint az, hogy mennyire befolyásolja az embert egy ilyen krízis, annak "van egy egyéni szintje", hogy milyen hajlama van, és a külső hatások erre ráerősítenek, illetve előhozhatják azt. A kutatásról elmondta, ez egy pillanatfelvétel, ok-okozati összefüggést nem tudnak belőle mondani, de biztosan nem csak egy-egy okot lehet említeni, hanem egy adott pillanatban sok minden összeadódik.
Perényi Andrea azt is elmondta, hogy Kopp Máriáék már a kilencvenes években is átfogó mentális egészségről végeztek kutatásokat, és látszik, az általános mentális egészség sem jó az országban. Az akkori kutatásokból látszik, hogy a kilencvenes évektől mennyire rossz állapotban vagyunk mindannyian, tette hozzá Karner Orsolya. A felnőttek is, mondta, és hozzátette, ehhez képest most a fiatalok is rosszul vannak. Ez egy transzgenerciós hatás, tehát a "hangulat" tovább adódik: ha nem vagyok jól, a gyereket is deprimálja. Ezért fontosnak nevezte a beavatkozást, elébe menni ennek, hogy ez "megint továbbadásra kerüljön".
Perényi szerint hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy a lelki egészség mindennek az alapja, ha jól vagyunk, akkor tudunk jól teljesíteni, kapcsolatokat kialakítani, kreatívak lenni, "ha a mentális egészség megbillen, akkor minden megbillen".
Szerinte ennek a hangsúlya eltolódott, és azt nézzük, hogy mit lehet technikai szinten megoldani, és "aztán menjünk tovább, csináljuk!" A csinálásban jók vagyunk, de abban, hogy odafigyeljünk magunkra, az már nem megy annyira, mondta. A fiataloknál ehhez hozzájön, hogy átmeneti időszakban vannak, "sokat kell megugraniuk", a jövőképük "bizonytalan", továbbá nincs megerősödve, nincs kiforrott önképük, ezért egy ilyen krízis láthatóan a legjobban őket érintette.
"A jövő generációjáról van szó, és nagyon fontos odafigyelni erre a korosztályra" - mondta az egyesület elnöke. Fontosnak nevezte a prevenciót és a támogatást, hogy a korosztály ne mozduljon rosszabb irányba. Ami pozitívum, hogy a mai fiatalok sokkal könnyebben felismerik, és fordulnak segítséghez, ha úgy érzik, nincsenek jól. Ezt nem élik meg szégyenként. Ugyanakkor annyian jelentkeznek, hogy "nagyobb most a kereslet, mint amennyit szolgáltatni tudnak, és hosszúak a várólisták, súlyosabbak a problémák".
Nem könnyű azokat tovább küldeni, akinek súlyos a gondjuk, mert ezt a korosztályt a gyerekellátásba már nem lehet küldeni, a felnőttellátásban pedig alacsony kapacitások vannak, mondta a szakember a Reggeli gyorsban.