Jövedelmi dinamikák: a tanárok tiltakozásának tétje a társadalmi lecsúszás elkerülése

A  TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet) friss kutatása szerint egyre több a szakmunkás és a betanított munkás a társadalom legjobban kereső 20 százalékában, míg az értelmiségiek kicsúsznak onnan, sőt egyre többen jelennek meg a legrosszabbul kereső jövedelmi ötödben. Élő Anita, a Válasz Online újságírója a Reggeli gyorsban elmondta, a döbbenetes adatok rímeltek arra a tapasztalatra, hogy budapesti értelmiségi körökben jellemzően „vesztes hangulat” uralkodik, míközben a szakik esetében az országszerte „felfelé megy a szekér”.

Nem arról van szó, hogy minden alkalmazott szakmunkás, segédmunkás és betanított munkás kiemelkedően jól keresne, de a szakik krémjénél nem ritka a 400-600 ezer forintos bruttó kereset – mondta Élő, aki két üzem szakmunkás alkalmazottait, valamint országgyűlési képviselőket, mérnököket, orvosokat, jogászokat, egyetemi oktatókat és középiskolai tanárokat kérdezett a béreikről a Válasz Online-on megjelent cikkében.

Az egyik elem, ami a szakmunkások béreit fűti az építőiparba áramló pénz és a terület technológiai fejlődése. Nagy állami programok pörgetik az iparágat: ilyen az otthonfelújítási támogatás, illetve a családtámogatások nagy részét is építőipari kedvezményeken keresztül juttatják el az emberekhez. Ráadásul ma már egy magyarországi üzem részt tud venni egy bécsi városnegyed felújításában: legyártanak mindent, helyben csak össze kell rakni. A nyugati piacra dolgozó nyugati megrendelő pedig sokkal nagyobb hasznot tud realizálni, ha magyar munkaerőt alkalmaz, alacsonyabb bérekért – magyarázta Élő.

Indokolt folyamat tehát, hogy emelkedjenek a fizetéseik, hiszen még mindig elmaradnak a nyugat-európaiaktól, miközben ugyanarra a piacra dolgoznak. Épp ezért, a szakik érdekérvényesítő képessége – ez a másik elem – sokkal jobb, mint például a tudományos szférában dolgozóké. Az iparban az alkalmazottak folyamatosan jelzik, hogy bizonyos összegért már nem hajlandóak maradni, miközben sok értelmiségi a rossz keresete ellenére is a pályán marad, hiszen nagy presztizse van a hivatásának – mondta Élő. Az egyetemen előfordul, hogy valaki 4-5 éve habilitált, de nem kap kinevezést, mert nincs rá pénz. Azzal, hogy kivár azt üzeni a munkáltatónak, hogy nem muszáj megemelni a béreket. Az értelmiségi rétegnek tehát nem marad nyomásgyakorló eszköze – mutatott rá Élő.

Nem az a probléma, hogy a szakik bére emelkedik, hanem, hogy az állam által finanszírozott értelmiségi csoportok nagymértékben leszakadnak. A tanárok tiltakozása "nem pár százaléknyi bérről szól, a tétje a társadalmi lecsúszás elkerülése" – mondta az újságíró. Sűrgősen változtatni kéne, de „itt jön be a politika: a hatalomnak sokkal kifizetődőbb a kevésbé tanult társadalmi rétegeket helyzetbe hozni, onnan származik a Fidesz támogatottsága” – mondta Élő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.