Kinek mi köze Bálint gazda vagy bárki betegségeihez?

Fontosak a koronavírus terjedésével kapcsolatos információk, de nem mindegy, hogy a kormányzat ezeket hogyan, milyen csoportosításban közli a nyilvánossággal. Már többször előfordult, hogy azonosíthatóvá vált valamely elhunyt személy az áldozatokat egyébként név nélkül felsoroló hivatalos listán, ami azért is baj, mert a tájékoztató oldal felsorolásában az elhunytak egyes érzékeny, személyes adatait is közzéteszik. Ezekből kiderül, hogy egy adott embernek a Covid-19-en kívül milyen egyéb betegségei voltak. Legutóbb a június 21-én elhunyt Bálint Györgyöt, azaz Bálint gazdát azonosították be a sajtóban a központilag összeállított listán szereplő adatok és a halála körülményeiről megjelent hírek alapján. Valószínű, ő az a 100 éves férfi, aki ezzel az életkorral egyedüliként szerepel a listán. A kormányzati adatközlésből így mindenki megtudhatta azt is, milyen más betegségei voltak a közismert kertészmérnöknek.

Remport Ádám, a TASZ magánszféra projektjének jogi munkatársa is hangsúlyozta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ olyan formában hozza nyilvánosságra a listát az elhunytakról, amely gyakran lehetővé teszi az azonosítást. Példaként említette a nyilvános listán feltüntetett, kirívóan magas vagy alacsony életkorban elhunyt személyek esetét, akiket, ha ismert emberek, könnyű felfedezni a nyilvános listán.

A jogvédő szervezet képviselője kiemelte, más országokban nem ez az adatközlés módszere, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai sem erről szólnak, vagyis nem egyénenkénti, hanem összesített statisztikai adatokat kellene közölni arról, hogy az elhunytak milyen alapbetegségekben szenvedtek, milyen korcsoporthoz tartoztak, illetve milyen neműek. Ehhez képest a magyar kormányzati oldalon időrendben feltöltve, sorszámokkal ellátva jelenítik meg az áldozatok adatait.

Remport Ádám úgy véli, egyáltalán nem lenne szükség arra, hogy egyesével, betegenként közöljék, kinek milyen betegsége volt.  Ha a leggyakoribb betegségtípusokat közölnék százalékos arányban, az elég lenne arra, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák, melyek a legnagyobb veszélyforrások a koronavírusnál, mely betegségekben szenvedőket érinti leginkább. De szenzitív egészségügyi adatokat is kiadnak, olyanokat is, amelyeknek valószínűleg semmi közük a koronavírushoz, mint a pszichiátriai betegségek. A szintén életkora miatt könnyen azonosított néhai brit nagykövet-helyettesnél is nyilvánosságra került olyan egészségügyi adat, amelyhez senkinek semmi köze – tette hozzá.

A TASZ munkatársa jó példaként említette Románia tájékoztató honlapját, amely teljesen megfelel a kegyeleti szempontból szükséges elvárásoknak, és informatív. De a TASZ maga is közölt korábban infografikát arról, hogy lehetne nem kegyeletsértő módon megjeleníteni az adatokat, ezt itt találják. Eszerint százalékos arányban elég lenne közölni a nemeket, az életkorokat korcsoportokra bontani, az alapbetegségeket pedig az egyes emberektől függetlenül felsorolni.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán