Magyarországon mindkét szervezetnek magas a népszerűsége

Az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselői szerint ebben a kiélezett és feszült orosz-ukrán konfliktusos helyzetben "nagyon rossz üzenetet hordoz Orbán Viktor mai moszkvai találkozója. Azt jelzi, hogy mi nem vagyunk szolidárisak a szomszédos Ukrajnával ebben a fenyegetett helyzetében, és nem vagyunk szolidárisak a saját szövetségeseinkkel sem" – mondta Szent-Iványi István. "Az Európai Unió részéről vannak fenntartások ezzel a találkozóval kapcsolatban, és kifejezetten – nyilvánosan is – felszólította Orbánt, hogy neki Moszkvában az EU közös, és nem a saját álláspontját kell képviselnie, azaz, hogy számunkra elfogadhatatlan Ukrajna területi integritásának a megsértése" – tette hozzá a külpolitikai szakértő.

Szent-Iványi kiemelte azt az abszurd helyzetet, hogy egy olyan kormány, ami állandóan arról beszél, hogy Brüsszel milyen durván be akar avatkozni a mi szuverenitásunkba és saját döntési jogköreinkbe, az szó nélkül hagyja Moszkva részéről ezt a kifejezetten durva beavatkozási kísérletet.

Mivel a kormány már régóta lebegteti az EU-ból való kilépés opcióját, illetve az orosz-ukrán konfliktus kapcsán tanúsított kormányzati magatartás miatt is "az ellenzéki pártszövetség azt akarja elérni, hogy azon nemzetközi szervezetek esetében, amelyeknél a tagságot megelőzte egy érvényes és eredményes népszavazás (NATO, EU), a kilépésről is csak érvényes és eredményes népszavazás után lehessen dönteni. Mivel tudható, hogy Magyarországon mindkét szervezetnek magas a népszerűsége, ezért nyilvánvaló, hogy erre népszavazás útján nem kerülne sor" – mondta az ellenzéki összefogás szakpolitikusa.

"A jelenlegi Alaptörvény és főleg az erre épülő kúriai joggyakorlat megakadályoz minden olyan népszavazási kísérletet, amely nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint (például a tagsági kötelezettségeket akár a NATO, akár az EU esetén), és nem lenne szerencsés, ha egy kormány pillanatnyi szeszélyéből úgy döntene, hogy kilép, és ehhez nem szólhatnának hozzá a választópolgárok, akik eredetileg 1997-ben a NATO- és 2003-ban az EU-csatlakozás mellett – nagy többséggel – döntöttek" – jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikáért és Európa-politikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.