"Moldova lerohanása gyógyír lehetne Putyinnak az ukrajnai kudarcokért"

Ki áll az Ukrajna nyugati szomszédja, Moldova körül fellángolt feszültség hátterében, ki és miért robbantgat a 2,5 milliós ország 30 éve lényegében orosz megszállás alatt álló részében, az úgynevezett Dnyeszter menti köztársaságban? Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója készített összeállítást.

Az orosz vezetés számára minden kristálytiszta: mint mindenütt, itt is a NATO próbálja az orosz érdekeket sérteni. Konsztantyin Zatulin, aki az orosz parlamentben, a Dumában a volt szovjet térséggel foglalkozó bizottság erős embere, már látja is a NATO-katonákat Moldovában.

„Moldovát már régóta afelé nyomják, hogy kihasználva a jelenlegi helyzetet, végre oldja meg a Dnyeszter-mellék ügyét. Moldova ennek ellenáll, mert emlékeznek arra, hogy mi volt 1992-ben. De felnőtt egy új nemzedék, sokan közülük már román állampolgárok. És ahol végződik a moldvai hadsereg, ott kezdődik a román. Eddig gyakorlatilag nem volt szó arról, hogy ebbe az irányba előretörjünk. De úgy látszik, a moldávok maguk teremtik meg azt a perspektívát, hogy a speciális hadművelet keretében elmenjünk a Dnyeszter menti köztársaság határáig. Enélkül veszélybe kerül a több mint 200 ezer ott élő orosz élete” – így az orosz politikus. A legtöbb elemző, így Jurij Fjodorov, a tekintélyes orosz katonai szakértő szerint azonban fordított a helyzet, az egész ügy a Kreml kézjegyét viseli.

„Oroszország provokálja az úgynevezett Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot, hogy kezdjen háborút Ukrajna ellen. Egy második front megnyitása Ukrajna nyugati határán az orosz vezérkar elképzelései szerint elvonna ukrán erőket Mikolajiv (oroszul Nyikolajev) és Odessza (Ogyessza) védelméről. Ennek érdekében nemcsak diverziós akciókat szerveznek, hanem az ottani lakosoknak leveleket küldenek arról, hogy Ukrajna rakétacsapásokat, tüzérségi támadásokat tervez. Ez a második front előkészítése. Minnekajev orosz tábornok a múlt héten nyíltan beszélt Nyikolajev és Ogyessza elfoglalásáról, és a tervekről, hogy a Dnyeszter-mellékhez szárazföldi összeköttetést teremtsenek. Persze az ott állomásozó, legfeljebb 2300 fős orosz erők ehhez nem tudnak komolyan hozzájárulni. Két részből állnak: van egy békefenntartó zászlóalj, amely elvben egy nemzetközi bizottságnak van alárendelve, a másik egység pedig a hatalmas cobasnai hadianyagraktárat őrzi. Ahol még a szovjet időkből származó rengeteg lőszert tárolnak. A Dnyeszter menti köztársaság az elmúlt harminc évben megakadályozta, hogy ezeket elszállítsák, nyilván apránként eladogatott belőle, de hát a lőszer szavatossága már régen lejárt és senki sem tudja, hogy mihez kezdjenek vele. Ami a lényeg: ezeket az orosz erőket Oroszországból aligha tudják megerősíteni, mert oda csak Ukrajnán keresztül vezet az út – mondja Fjodorov. Michael Naki, az orosz újságírás Grúziába emigrált ifjú fenegyereke úgy véli, hogy a kicsi és katonailag gyenge Moldova esetleges lerohanása némi gyógyír lehetne Putyin hadserege számára az ukrajnai kudarcokért. És most már minden létező erőt megpróbálnak mozgósítani – így a transznisztriai bázist is.

„Az egész nagyon hasonlít egy orosz provokációra. Furcsa célpontokat választottak: ahol nincsenek emberek. Az egésznek semmi értelme. De: azonnal jött az orosz reakció: mi ugyan nem akarjuk, de hát ha muszáj, akkor elindulunk. És van még egy szempont. Esetleg mozgósítani lehet az ottani hadrafoghatókat. Pont úgy mint a luganszki és a donyecki köztársaságokban, ahol – szemben Oroszországgal – totális mozgósítást vezettek be, a férfiakat néha az után fogdossák össze és küldik a frontra ágyútölteléknek. Mert ma a legnagyobb probléma, hogy nincs elég ember a seregben” - mondja Michael Naki. Natalja Morar moldáviai újságíró szerint viszont nagy katonai segítségre nem számíthatnak Transznisztriából az oroszok.

„Adott a Dnyeszter melléki hadsereg, mintegy hét-nyolc ezer ember, borzasztóan elavult felszereléssel. Amit még a szovjet időkben hoztak ide. Kérdés, van-e erejük és főként kellő lelkesedésük, hogy bármit csináljanak. Mert az ottani vezetőket ma már nem nevezném egyértelműen a Kreml bábjainak. Ők is tudják, hogy a háború kitörésével minden megváltozott. Az a pénz, anyagi segítség amit eddig Oroszországtól kapnak, valószínűleg megszűnik. Ráadásul már régen sokkal többet exportálnak az EU-ba, mint Oroszországba. Ezért a moldáviai vezetéshez hasonlóan ők is igyekeztek semlegesnek látszani. Szerintem Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszter mentiek vezetője nem túl boldog a fejleményektől. A moldáv elnök azt nyilatkozta, hogy szerinte ezeket a diverzáns akciókat nem külföldről szervezték, hanem a Dnyeszter menti vezetésen belüli konfliktusok következményei. Krasznoszelszkij ezt persze kötelességszerűen visszautasította, és Ukrajnára mutogat. De hát mindenki számára világos, hogy folyik Moszkvából valaminek a propaganda-előkészítése: itt is meg kell menteni az oroszokat – mint Ukrajnában – mondja Natalja Morar. Kollégája, Alina Radu lényegében egyetért vele, de azért számára nem elképzelhetetetlen egy negatív forgatókönyv.

„Harminc év alatt sok minden megváltozott, még az orosz föderáció által ellenőrzött Dnyeszter-melléken is. Az emberek megszokták, hogy békében élnek, többségüknek moldáviai útlevele van, amellyel vízum nélkül beutazhatnak Európa bármely országába, gyerekeik európai egyetemekre járhatnak, vagy ott dolgozhatnak. A vezető elit pedig rengeteg jövedelmező üzletet bonyolít le Európával, nem akar semmilyen háborút, hogy mindent elveszítsen. De ettől függetlenül az oroszok megzsarolhatják őket. És ha parancs érkezik, akkor minden elképzelhető” – mondja a sokat látott újságíró. 

Az összeállítást a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatja meg.