Rusvai Miklós: Kettészakad a mézország
6/02/2023 11:00
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Mi a helyzet mézfronton? A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye éppen az ökoszisztéma és különösen a méhek pusztulása. A virológusból mézszakértővé avanzsált Rusvai Miklós a Reggeli gyorsban arról beszélt, hogy mi veszélyezteti még a méhészetet.
Rusvai Miklós nevét a koronavírus-járvány alatt az egész ország megismerhette, hétfőn reggel mégsem a vírusokkal, hanem a méhekkel kapcsolatban kérdezték a Reggeli gyorsban. Rusvai ugyanis az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökhelyettese. Mielőtt a magyar méhek közeljövőjére terelődött volna a szó, Rusvai elmondta, hogy a vírusok miatt lett méhész, de nem most, hanem még 1999-ben, amikor idehaza először az ő laboratóriumuk kezdett méh vírusokkal foglalkozni. Addig ugyanis a vírusfertőzéseket a méhekben még senki nem vizsgálta tudományos alapon, ők elkezdték, majd rövid idő alatt nemzetközi szinten is elismertté vált a munkájuk.
Mivel a vizsgálatokhoz élő méhekre volt szükség, viszont a méhészek nem szívesen bocsátották a rendelkezésükre a méheiket, nehogy megbetegedjenek, ezért ő Rusvai belevágott a méhészkedésbe, hogy a saját állományán keresztül tudja tesztelni, kutatni őket.
Arról beszéltek a műsorban, hogy a klímaváltozással kapcsolatban gyakran hallani a méhek pusztulásáról. Ezek előfordulnak, de Rusvai szerint az esetek többségében inkább méhészek technológiai hibái vezetnek a méhek pusztulásához. "Ahogy bármilyen más állat tartása esetén, a méhészetben is lehet elkövetni hibákat, aminek a következtében az állomány legyengül, fertőzéseket kaphatnak, vagy a környezeti hatásokat nem képesek elviselni".
De hogy mi lesz tavasszal, azt majd csak márciusban fogják tudni felderíteni, amikor kiderül, hány család élte túl a telet. Arról beszélt, hogy a tavalyi aszályt sok méhészet megsínylette: "kettészakadt az ország, a Dunántúlon jó évet zártak, de az Alföldön a napraforgók kipusztulása miatt a méhek sem elég nektárt, sem elég pollent nem tudtak gyűjteni. Ez utóbbi az elsődleges fehérjeforrásuk, így hiányos élelemkészlettel láttak a telelésnek, mondta Rusvai Miklós.
A mézárakra a méhészeknek nincs befolyásuk, mondta. Magyarország dupláját termeli az itthon elfogyasztott méznek, a többi exportra megy. Viszont a gyengébb minőségű, hamisított, távol-keleti mézek "akadálytalanul behozhatók az EU-ba", és ezek a gyenge minőségű olcsó mézek leviszik a mézárakat.
Hogy honnan lehet tudni, hogy a méz hamisított-e, arra Rusvai azt mondta, nincs egyszerű módszer a méz valódiságának felmérésére, ezt csak laboratóriumban lehet megállapítani. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy ha a méz nem képes kikristályosodni, az hamis, az igazi méz ugyanis bizonyos hőmérséklet alatt mindenképpen megkristályosodik.
2023.02.06., hétfő 08:33
Riporter: Szénási Sándor