Szekeres: Rendkívül jelentős, hogy jönnek a NATO-katonák, ez válasz az oroszoknak

A csütörtöki, március 24-i NATO-csúcson jóváhagyták, hogy Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is új NATO-harccsoportokat állítsanak fel. Eddig a balti államokban és Lengyelországban voltak ilyen hadtestek, tehát összesen most már nyolc országban lesznek jelen a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. 

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter az Esti gyorsban azt mondta, ezer emberből álló kontingensről, harccsoportról van szó. Időnként cserélni fogják a csapatokat, más ország katonái is szóba jöhetnek. Szerinte teljesen mindegy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vagy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mit mond, ezek a katonák az ország egész területén tevékenykedhetnek, a magyar hadsereggel együttműködve. (Szijjártó Péter március 24-én, csütörtökön azt mondta, a külföldi NATO-katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ezt az alábbi videóban meg is hallgathatják. Azonban egy március 7-én, hétfőn megjelent kormányhatározat szerint a kormány engedélyezi a NATO-mozgást az országon belül, csak Ukrajna felé nem.)

Amerikai, török, olasz, horvát és montenegrói katonák is jönnek, hogy kik érkeznek, azt az eddigi együttműködés indokolhatja. Később szóba jöhetnek más tagországok katonái is – tette hozzá Szekeres Imre.

Hangsúlyozta: ez rendkívül jelentős döntés, amellyel a NATO egyszer és mindenkorra világossá tette Oroszország számára, hogy az 1997 után a NATO-hoz csatlakozott tagállamok ugyanolyan jogúak és ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a régiek. Ez válasz az ezzel kapcsolatos „megalapozatlan” orosz követelésekre. Ha ez nincs, az oroszok azzal számolhattak volna, hogy ha bármilyen módon megtámadják egy NATO-tagállam területét, ahol nem állomásoznak amerikaiak, németek, franciák, olaszok, arra az észak-atlanti szervezet válasza más lett volna, mintha ezeknek a szövetséges nemzeteknek a katonái is ott lennének. Most megkapták a választ – szögezte le a volt miniszter.

A NATO védelmi vonala a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjed; Lengyelországban és a déli szárnyon, Romániában is vannak Patriot légvédelmi rakéták, ez a logikus. A tagállamok közül Magyarország, Szlovákia és talán Bulgária az, ahol ilyen erőösszpontosításra eddig nem volt szükség. Azonban a Horvátországban lezuhant, és a magyar légtéren átrepülő drónra utalva megjegyezte, „szabadon repdeső ismeretlen légi tárgyak” miatt ez a veszély is fennáll.

A magyar sajtó nagyon keveset írt arról, hogy a csütörtöki NATO-csúcs előtt a három balti tagállam kezdeményezte az Ukrajna fölötti légtérzárat. Valószínűleg nem figyelt oda a miniszterelnök és külügyminiszter – mondta –, mert a kezdeményezés megvolt, ám Szekeres szerint is helyesen, a NATO úgy döntött, hogy nem akar közvetlen harci érintkezést az oroszokkal.

Szerinte a NATO- szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelye úgy működik, hogy az érintett tagállamban állomásozó NATO-erők feladata felfogni az első csapást, időt és lehetőséget adni arra, hogy a többi tagállam vissza tudja verni a támadást. Ezek a harccsoportok ennek a megalapozását jelentik, ez nagyon fontos védelmi erősítési pozíció – tette hozzá.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.