„Vásároljon
Reggeli gyors

Túl kevés, túl későn?

24/11/2021 07:01

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

"Az Európai Bizottság megtette az első lépést abban a csatában, amely pénzügyi szankciókhoz vezethet Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamiság ügyében. Ez a fellépés egyfelől túl keveset tartamaz, másfelől megkésett, hiszen e két ország már évek óta civakodik az EU-val." – Kárpáti János lapszemléje. 

2021. november 24. Reggeli gyors - részlet 21.11.24. Kárpáti János lapszemléje
05:04
00:00
Az Európai Bizottság megtette az első lépést abban a csatában, amely pénzügyi szankciókhoz vezethet Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamiság ügyében - írja Zalán Eszter, az EUObserverben az uniós végrehajtó testület által múlt pénteken Budapestre és Varsóba küldött levélről, amely aggályokat fogalmaz meg és válaszokat vár az érintett kormányoktól. A brüsszeli hírportál újságírója azonban hangot ad azok bírálatának is, akik szerint ez a fellépés egyfelől túl keveset tartamaz, másfelől megkésett, hiszen e két ország már évek óta civakodik az EU-val.

Fotó: Pixabay
 

A két bizottsági levél a bírói függetlenséggel, a korrupció elleni elégtelen ügyészi fellépéssel és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos aggodalmakról szól, vagyis olyan kérdésekről, amelyek kockázatot jelentenek az EU pénzügyi érdekeire nézve. Ezzel azonban hivatalosan még nem indították be az úgynevezett feltételességi mechanizmust, amely lehetőséget ad pénzbüntetés kiszabására, hanem csupán előzetes információkérésről van szó, amire Budapest és Varsó két hónapon belül köteles válaszolni.

Varsó Fotó: Pixabay
 

Zalán Eszter megszólaltatja Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt, aki szerint a két levélből kiviláglik, mennyire átfogóak az Európai Bizottság ismeretei az érintett országokon belüli viszonyokat illetően. Szerinte az uniós intézmény „olyan, rendszerszintű problémákat tesz szóvá, amelyeket nem lehet letagadni”, és amelyek orvoslásához teljes körű reformokra van szükség. A képviselő ugyanakkor úgy látja, sem Magyarországon, sem Lengyelországban nincs meg a politikai akarat a megfelelő intézkedések megtételére.

EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó Szlovéniában Brdo pri Kranju, 2021. október 6. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott fotón Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón a Ljubljanához közeli Brdóban 2021. október 6-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem európai joggal foglalkozó professzora úgy fogalmazott az EUObservernek nyilatkozva, hogy a brüsszeli Bizottság kérdéseit látva az embernek az a benyomása, már tudják is a választ ezekre a feltett kérdésekre. Ám a két levél egyben azt a halogató taktikát is tükrözi, amellyel elhúzzák az eljárást, vagyis a Bizottság ezzel ad magának felmentést a cselekvés hiányára. A professzor szerint több kötelezettségszegési eljárásra és több európai bírósági pénzbírság kiszabására lenne szükség a két országgal szemben az uniós jog mellőzése és az uniós ítéletek figyelmen kívül hagyása miatt. "Magyarország már nem demokrácia, Lengyelország pedig éppen a minap tette alkotmányos értelemben hivatalossá az EU jogi előírásaival való rendszerszintű szakítást. Most nem informális levelek kiküldésének lenne itt az ideje, hanem annak, hogy végre el is érjünk valamit” - vélekedett az egyetemi professzor.

Amire a cikk nem tér ki, de a lényeg megértése szempontjából talán fontos, hogy az európai bírósági pénzbüntetések ki nem fizetésével az érintett tagország nem nyer semmit, mert azt le lehet vonni az egyébként neki járó uniós támogatásból - feltéve persze, hogy nettó kedvezményezett országról van szó, vagyis több forrást kaphat, mint amennyi a befizetési kötelezettsége.

És ha már az Európai Bíróság ítéleteinél tartunk, rögtön itt is van egy újabb. Hírügynökségi jelentések alapján a német sajtó több jelentős orgánuma - így a hamburgi Die Welt, illetve a müncheni Süddeutsche Zeitung - beszámol a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező testület legfrissebb döntéséről, amely ismét a jogállamiság szempontjából marasztalta el Magyarországot.

Az ügy azzal volt kapcsolatos, hogy egy magyar bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, de az abban foglalt kérdésfeltevést a Kúria - a legfőbb ügyészség kezdeményezésére - irrelevánsnak és jogellenesnek minősítette, a kérdést feltevő bíróval szemben pedig fegyelmi eljárást indítottak. Most Luxembourgban kimondták: csak az Európai Bíróság jogosult annak eldöntésére, hogy egy hozzá intézett kérdés jogszerű-e vagy sem. Az EU-jog elsőbbségéből pedig az következik, hogy az ennek ellentmondó bírósági döntés akkor is jogellenes, ha azt az uniós tagország legfőbb ítélkező fóruma hozza meg. Ennek megfelelően jogellenes volt a fegyelmi eljárás megindítása is.

Kúria
 

A Luxembourghoz intézett kérdés egyébként arra vonatkozott, hogy egy svéd állampolgár ellen indított büntető ügyben nem volt ellenőrizhető a tolmácsolás minősége, ezért kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az uniós jog követelményeivel a büntető eljárás során történő tolmácsolás feltételeinek a magyarországi szabályozatlansága. Erre nézve az Európai Bíróság kimondta: a tagállamoknak kötelességük biztosítani a tolmácsolás megfelelő minőségét, és ennek módja a hitelesített tolmácsok listájának az összeállítása.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.11.24., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János