Archívum

Van-e fejbe kólintóbb élmény, mint amikor egy szemmel láthatóan makkegészséges gyerekről kiderül, hogy autista? Az első sokk után sok szülő nem tud mit kezdeni a feltoluló kérdésekkel. Pedig mindenkinek kell, hogy legyen egy mondat, ami átsegíti az első válságon. Az Autisták Országos Szövetségének elnöke, Kővári Edit mesélt elsősegély szolgáltatásukról, amelynek keretében autizmusban képzett és gyakorlott szakemberek is várják a frissen diagnosztizált gyerekek családjainak, a velük foglalkozó szakembereknek, vagy a felnőtt korukban autizmus diagnózist kapott személyeknek a megkeresését.

A műsor második felében az idén 30 éves NIOK Alapítvány adományozással kapcsolatos fontos kérdéseket vizsgáló reprezentatív kutatását vettük górcső alá. Kiderült többek közt, hogy a megkérdezettek több mint ötöde soha nem rendelkezett még az adóbevallásában arról, hogy melyik civil szervezetnek ajánlja fel az adója 1%-át. A részletekbe Gerencsér Balázs, az alapítvány igazgatója avatott be.

A 2024. március 16-ai adás ismétlése:

Minden gyermekotthonban élő gyerek súlyosan traumatizált és sok esetben magát hibáztatja azért, hogy kiemelték a családjából. Az életre szóló sebek nem vagy csak nagyon nehezen gyógyíthatók intézményi keretek közt. A Világszép Alapítvány arra törekszik, hogy legalább a család bizonyos funkcióit pótolja ezen gyerekek életében, illetve hogy eljuttassa a többségi társadalomba az üzenetet, amely szerint a legtöbb, amit tehetünk, ha megértéssel fordulunk ezen emberek felé. A szervezet új kampányának címe „Nem az vagy, ami megtörtént veled, hanem amivé válni szeretnél!”. Vendégünk Marton Kriszta, az alapítvány vezetője.

Az adás második felében a Habitat for Humanity önkormányzatoknak szóló országos pályázatáról beszélgettünk. Azokat az önkormányzatokat szeretnék díjazni, amelyek az elmúlt években kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be. Feldmár Nóra, a szervezet szakpolitikai munkatársa mondta el a részleteket.

Visszatekintünk 2023 év végére, és az Artemisszió Alapítvány szervezésében megvalósuló 'Formabontások: Helyi szintű együttműködések egy befogadóbb városért' című konferencia tapasztalatairól beszélgetünk. Dr. Szántó Dia a szervezet elnöke és Kisgyura Eszter programvezető.

Majd arról lesz szó, hogy megalapítása óta több mint 140, 18-35 év közötti roma származású fiatal munkaerőpiacon való elhelyezkedését támogatta a képzéseknek és mentorálásnak köszönhetően az Integrom Program, amely mintegy 60 fiatalt inspirált továbbtanulásra, az egyetemi diploma megszerzésére. A Boston Consulting Group társadalmi célú projektjeként indult, a ma már saját lábán álló, idén tízéves program vezetője Boldizsár-Iván Katalin. 

Négy évig futott a Hulladékmentes Tisza program, amely során több mint 100 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a petkalózok, amelynek több mint fele újrahasznosult, visszakerülve az anyagok körforgásába. Létrejött az első Folyómentő Központ és elkészült egy újrahasznosított konténer felújításával az Ivóvíz Cserebere Pont. A részletekbe a PET Kupa kommunikációs munkatársa, Doró Viktória avatta be a hallgatókat.

2024-ben 20 éves a nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj. A zsűri 288 magyar, osztrák, horvát, cseh, szlovák és szlovén pályázatból választott ki és jelölt 34 sikeres projektet. Közülük kerül majd ki 15, akiket május 1-jén Bécsben mutatnak be a nagyközönségnek. Az esélyesek között idén nyolc magyar projekt is szerepel, közülük kettő volt vendégünk a műsorban.

Elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen projektje, amelynek célja a a demenciával élő emberek életminőségének javítása. Bokonics-Kramlik Márta szakmai felelős avatott be a részletekbe. Őt Ribárszky Anna, az Őrláng projektgazdája követi. Céljuk a földgázfelhasználással kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás erősítése.

Minden gyermekotthonban élő gyerek súlyosan traumatizált és sok esetben magát hibáztatja azért, hogy kiemelték a családjából. Az életre szóló sebek nem vagy csak nagyon nehezen gyógyíthatók intézményi keretek közt. A Világszép Alapítvány arra törekszik, hogy legalább a család bizonyos funkcióit pótolja ezen gyerekek életében, illetve hogy eljuttassa a többségi társadalomba az üzenetet, amely szerint a legtöbb, amit tehetünk, ha megértéssel fordulunk ezen emberek felé. A szervezet új kampányának címe „Nem az vagy, ami megtörtént veled, hanem amivé válni szeretnél!”. Vendégünk Marton Kriszta, az alapítvány vezetője.

Az adás második felében a Habitat for Humanity önkormányzatoknak szóló országos pályázatáról beszélgettünk. Azokat az önkormányzatokat szeretnék díjazni, amelyek az elmúlt években kiemelten foglalkoztak a lakhatással kapcsolatos problémákkal és előremutató intézkedéseket vezettek be. Feldmár Nóra, a szervezet szakpolitikai munkatársa mondta el a részleteket.

Orvos, egészségügyi szakdolgozó, pedagógus, gyógyszerész, valamint junior kategóriában lehetett pályázni idén a Richter Anna Díjra. A hatodik alkalommal meghirdetett pályázat döntőseiből kettőt mutattunk be. A projektötletek közül ötöt a zsűri választ ki, egyről pedig március 10-ig a közönség szavazhat.

Az adás első felében a Gyermekorvosok Egyesületének csapata mutatkozott be, amely a korai elhízással szeretné felvenni a harcot. Vendég Dr. Kántor Irén alelnök. A műsor második részében a Pro Juventa Alapítvány kuratóriumi tagja, Pap Erika mesélt arról a 10 részes szülőklub podcast-sorozatról, amelyet a kihívásokkal küzdő szülők számára terveznek létrehozni.

"A szülők iskolai végzettsége alacsony, a napról napra való túlélés a fő feladatuk. Se az óvodában, se az iskolában nincs elég pedagógus, ami miatt a gyerekek első éveiben kialakuló lemaradása nem csökken, hanem nő." Írja az InDaHouse Hungary a honlapján. A 2014-ben alakult egyesület először havonta, 2015 óta pedig már hetente tart fejlesztő foglalkozásokat az encsi kistérség szegénységbe születő, többségében cigány származású gyerekeinek. Munkájuk elképzelhetetlen önkéntesek nélkül, akik tanulnak, játszanak a gyerekekkel, valamint bátorítják, szeretik őket. Benkő Fruzsina, az InDaHouse alapítója és vezetője mesélt a tanodai önkéntesség hiánypótló szerepéről.

Akár szerepel egy forgatókönyvben a fenntarthatóság, akár nem, a történet kidolgozásának mindenképp van egy ökológiai lábnyoma. Tordai Júlia és Szemerédy Zsófia filmes fenntarthatósági tanácsadóként a filmipar szereplőinek segítenek abban, hogy projektjeiket és céljaikat a lehető legfenntarthatóbban tudják megvalósítani, a forgatókönyv kidolgozásától kezdve az előkészítésen és a gyártáson át egészen az utómunkáig, vagy még azon is túl. Kifinomult eszközeikkel képesek egy-egy produkció teljes kibocsátását megmérni, illetve folyamatosan bővülő és fejlődő technológiák integrálásával csökkenteni. A részletekről beszélgettünk.

Ezúttal egy pillanatra még visszatekintettünk 2023 év végére, és az Artemisszió Alapítvány szervezésében megvalósuló 'Formabontások: Helyi szintű együttműködések egy befogadóbb városért' című konferencia tapasztalatairól beszélgettünk. Elsőként Dr. Szántó Diát, a szervezet elnökét kérdeztük arról, hogy mitől befogadó egy város, és hogy milyen a hozzánk érkező bevándorlók jelenlegi helyzete. Őt Kisgyura Eszter programvezető követte, aki a menekültek részvételével zajló, ún. részvételi akciókutatásuk eredményeiről mesélt.

A 2023. november 11-ei adás ismétlése:

Szuhaj Mihállyal beszélgettünk a műsor első részében. Az Informatika a látássérültekért alapítvány kuratóriumi elnökét azon apropóból kerestük meg, hogy éppen 20 évvel ezelőtt, 2003-ban adta át a szervezet első szoftveradományait. Azóta az alapítvány minden évben adományoz; elsősorban képernyőolvasó és nagyító szoftvereket, felújított számítógépeket, laptopokat és digitális diktafonokat, headseteket juttatott el látássérült diákokhoz, felnőttekhez valamint az őket oktató és segítő szervezetekhez. Az eltelt 20 évben az internethasználat révén a számítógépek és mobiltelefonok átírták a mindennapokat, az alapítvány pedig eközben is azon dolgozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek a digitális társadalom egyenrangú tagjai lehessenek.

Az adás második felében Galambos Anitát, a Nők a Nőkért Egyesület, vagyis a NaNe önkéntesét kérdeztük, ugyanis a magyar piacon hiánypótló kiadványt jelentetnek meg. Az elsősorban bántalmazott anyáknak szóló önsegítő könyv kimondottan arra fókuszál, hogyan érinti a gyerekeket, ha tanúi lesznek anyjuk bántalmazásának, és hogyan lehet nekik segíteni, hogy megbirkózzanak a hosszú távú káros hatásokkal.

Folytattuk az előző adás témáját, és ezúttal is olyan önkéntesek mutatkoztak be, akik fontos társadalmi munkát végző civil szervezeteknél dolgoznak. Az ünnepek közeledtével ugyanis megérdemlik, hogy ezúttal ők kerüljenek a reflektorfénybe. Sok esetben olyan munkát végeznek, amely nélkül az adott szervezet nem vagy csak nehezen tudna működni, és nem utolsó sorban másokat is inspirálnak arra, hogy vállaljanak hasonló szerepet. Ma először Pethő Réka, a Habitat for Humanity Magyarország, majd Katus Kati, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntese voltak a vendégeink.

Tizenhét, gyerekeket és fiatalokat érintő fontos témát jártak körül negyven ismert szakember részvételével, és keresték a megoldásokat azokra a kihívásokra, amelyekkel a gyerekeknek napi szinten szembe kell nézniük. A MINDEN GYEREKRŐL - Gyermekjogi konferencia iránti kimagasló érdeklődés is bizonyítja, hogy mennyire fontos a párbeszéd a gyerekek jóllétéről, fizikai és lelki egészségéről, az erőszak különböző formáival való fellépésről, a közösség és a társadalom felelősségéről, a digitális tér kihívásairól vagy a szülők és pedagógusok saját lelki egészségének megőrzéséről. Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója avat be a részletekbe.

A magánadományozási szokások és trendek kevéssé ismertek Magyarországon. Még a civil szervezetek számára sem áll elegendő információ a rendelkezésre, pedig sok szervezet működési költségeinek akár 50%-át is magánemberek adományai teszik ki. Vajon mennyit és hogyan adományozunk jótékony célokra? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább? Ezt és sok más hasonlóan fontos kérdést járt körbe a NIOK Alapítvány a Pulzus Kutatóval közösen végzett reprezentatív kutatásában. Sczígel Andrea, a NIOK szenior programvezető mesélt a kutatás eredményeiről.

Hol a határ, milyen jogi szankciók vannak és azok mennyire eredményesek, fel lehet-e számolni vagy örökké együtt kell vele élni? Többek közt ezeket a kérdéseket járta körbe a gyűlöletbeszéd kapcsán civil szervezeteknek, aktivistáknak szervezett műhelyfoglalkozás. Az adás első részében a szervezőket, Félix Anikót, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatóját és Daróczi Annát, a Phiren Amenca munkatársát kérdeztük.

A műsor második felének vendége pedig a workshopon résztvevő egyik szervezet, az EJHA, vagyis az Emberi jogi nevelők hálózata képviseletében Kövesi Györgyi.

A 2023. szeptember 9-ei adás ismétlése:

A szociálisan érzékeny szállásadók és speciális szálláskeresők között tölt be közvetítő szerepet az Időház. Az országos karitatív kezdeményezés célja, hogy a krónikus betegségben szenvedő felnőtteknek és gyerekeknek rövid időre ingyenes szállást kínáljon a kikapcsolódás, a pihenés és a gyógyulás céljára a szállástulajdonosok önkéntes segítségével. Elsőként az ötletgazda-alapító Drávai Tamás volt a vendégünk. Őt a műsor második felében Harsányi Kis Nikoletta követte, aki nemrég a családjával Bükkszéken töltött néhány pihentető napot az Időház segítségével.

"Megismerni, megérteni, segíteni." - ez a szlogenje a Közel Afrikához alapítványnak. Morris Andrea második otthonának tekinti Malit, a világ egyik legszegényebb országát. 2019 nyarán hozta létre alapítványát, amellyel reményt és lehetőséget igyekszik adni az afrikai gyerekeknek, segíti az ott élők mindennapjait. Most a fővárosban, Bamakóban építenek egy nőközpontot, amely menedékként szolgál az erőszak és gyermekházasság elől menekülő nőknek, ahol pszichológiai és jogi tanácsadásban részesülhetnek, valamint szakmát sajátíthatnak el a továbblépéshez. Az adás második felében Ribarics Pállal, az alapítvány egyik önkéntesével, mentorával beszélgettünk a ruandai gyermektámogatásról és újonnan induló egyetemista mentorálási programukról.

Szomorú tény, hogy a világon előállított élelmiszerek harmada a kukában végzi. Ez a mennyiség Európában évente közel 6 millió tonna kidobott élelmiszert jelent. Vannak azonban reményre okot adó hírek is. A Munch ételmentő platform ugyanis eddigi talán legnagyobb mérföldkövéhez érkezett: applikációjával már több mint egymillió, kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon. Élelmiszerpazarlásról, sikerekről és nemzetközi terjeszkedésről is beszélgettünk Wettstein Albert társalapítóval.

Sok önkéntes munkával, májusban nyitotta meg kapuit a Habitat for Humanity kreatív központja a Margit körúton, ahol kulturális, kreatív és közösségépítő programokkal várják az érdeklődőket. Október különösen eseménydús a szervezet életében, hiszen többek közt a lakhatás világnapja, a lakhatás hete és a lakásmenet is erre az időszakra esik. A hónap programkínálatáról Ónodi-Szabó Lenkét, a Habitat Kreatív Központ projektmenedzserét kérdeztük.

A 2023. augusztus 19-ei adás ismétlése:

Azokat az innovatív kezdeményezéseket és ötleteket ismeri el az IFKA Társadalmi Innovációs Díj, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára. Az idei nyertesek közül ma kettő mutatkozott be.

Elsőként Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi docense, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik kutatója. Ő az Impact Hub Budapest különdíját vehette át a kutatócsoportja által kidolgozott élményközpontú múzeumi foglalkozásért.

A műsor második felében Istenes Petra Eszterrel beszélgettünk, aki az énprojekt.hu vezetőjeként a segítő szakértőhöz járást szeretné egyszerűbbé, elérhetőbbé és elfogadhatóbbá tenni. Ő az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Különdíját nyerte el.

Hatodik éve szervezi izgalmas workshopokkal, közösségi programokkal  a Lujza Fesztivált a Mira Interkulturális Közösség. Az esemény idén szeptember 27-30. között, négy tematikus napon zajlik. A szervezők célja, hogy megmutassák, milyen eseményekre számíthat a nagyközönség év közben, valamint hogy elérjenek és bevonjanak még többeket, akik érdeklődnek a programjaik iránt. Elsőként Kisgyura Eszterrel, az Artemisszió alapítvány program menedzserével beszélgettünk. Az eseményen ezúttal nagy hangsúlyt kapnak a nyelvi programok, ennek kapcsán kérdeztük az adás második felében a Multilingalizmus Ünnepe keretében megrendezésre kerülő “Nyelvek Kertje" című programelemről Hajdú Gabriellát, az alapítvány munkatársát, a Mira Ház program koordinátorát.

2023. július 29-ei adás ismétlése:

Két középiskolás ötlete nyomán született meg a Balzac nevű YouTube csatorna, amelynek célja, hogy a fiatalok szemszögéből mutassa be a politikát és a közéletet. Weiner Dani és Kenyeres Kristóf azt szeretnék, ha a korosztályuk könnyen érthető módon tudna tájékozódni a közéleti kérdésekről. Vajon mi indította őket arra, hogy saját médiumot alapítsanak, és hogyan dolgozzák fel a számukra fontos témákat? Erről kérdeztük a Balzac két társalapítóját.

A műsor második felében a két középiskolás eddigi egyik legfontosabb videója kapcsán Mátrai Ildikóval, az Adománytaxi programvezetőjével beszélgettünk. A kezdeményezés ötlete még a 2015-ös menekültválság idején fogant meg, amikor láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, hogy ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros. A szervezet önkéntesei azóta is házhoz mennek az adományokért, amelyeket hátrányos helyzetű településekre szállítanak.