Archívum

Sik Endre szociológus egyenesen a Társadalomtudományi Kutatóközpontól érkezik a Reggeli személy adásába virtuálisan, ahol Para-Kovács Imre kérdezi arról, hogy miként formálják a látott történések azt, hogy milyen véleményt alakítunk ki róla. Például, hogy jó-e a közvagyon kimentése vagy sem - arra a választ alapvetően az határozza meg, hogy fideszes-e az ember vagy sem, nem pedig az, hogy milyen érveik vannak erről. És innentől eljutnak a szurkolókig is a beszélgetésben - hallgassák meg!

Önkéntes alapon küldene haza több mint 300.000 menedékkérőt az Európai Bizottság. De mit is jelent ez, mi az, hogy önkéntes alapon? Erről faggatja műsorvezetőnk Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő, a Röntgen szakblog szerzője volt, akivel a vakcinák hatásosságáról beszélgettek.

Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját az állami egyetemek modellváltásáról faggatta műsorvezetőnk. Nem új ötlet a közvagyon alapítványokba mentése, de hol lesz ennek a vége?

Dési János első vendége Sükösd Miklós szociológus, akivel Kína magyarországi növekvő befolyásáról beszélgetnek. Először a Belgrád-Budapest vasútvonal, most pedig. aFudan Egyetem. Mi zajlik a háttérben? És mi lesz, ha nem tudjuk fizetni a hiteleket? Az vár ránk, mint Montenegróra?

Az orosz levéltárakból egyre több információval gazdagodunk, és ez segít minket a múltunk jobb megértésében is. Ványai Márton történész Budapest ostromának NKVD-s napi jelentéseit tanulmányozva írt egy érdekes cikket, melyben azt fogalmazza meg, hogy a zabráló, erőszakoló davajcsaszis szovjet katona mítosza inkább anomália, és a civil lakosságot jelentős mértékben a dezertőrök, frontlógósok, katonaszökevények terrorizálták.

Szénási Sándor első vendége Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos, akivel a coidból felgyógyult, de még sokáig tüneteket észlelők tapasztalatairól beszélgettek, amit hosszú covidnak, post-covidnak vagy long-covidnak neveznek.

A második vendég Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, a téma pedig a fegyverkezési verseny az űrben.

A Klubrádió reggeli műsorának, a Reggeli gyorsnak utolsó egy órája, melyben mindig egy vagy két vendéggel beszélget a műsorvezető aktuális és fontos témákról.

A Reggeli személy adásainak videófelvételei elérhetők a YouTube csatornánkon is.

A Reggeli személy már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Para-Kovács Imre első vendége Pásztor Emese jogász, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) Politikai Szabadságjogi Projekt vezető-helyettese, akivel arról beszélgetnek, hogy meddig tartható fent a veszélyhelyzet, amit most a kormány őszig tervez meghosszabbítani. Egyáltalán hányféle vészhelyzet van, és mi a jogi különbség az egészságügyi és a migrációs veszélyhelyzet között?

2021. április 22-én, a Föld napján Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője, az Energiaklub elnökségi tagja a második vendég, akivel műsorvezetőnk arról beszélget, hogy mekkora figyelmet kap járvány idején az épp kezdődő klímacsúcs.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője volt, akit arról kérdezett műsorvezetőnk, vajon érdekel-e még valakit, hogy csütörtökön lesz a Föld Napja.

Miért nincsenek utcán a diákok a felsőoktatási autonómia veszélybe kerülése miatt? Hova lett a lendület a hallgatókból? Kinek "kellene" megtanítani a tiltakozást? Leszoktatta-e az elmúlt 11 év a fiatalokat a tüntetésekről? Ilyen kérdésekkel bombázt műsorvezetőnk a második vendégét, Krasztev Péter társadalomkutató-irodalomtörténészt.

Dési János először Vörös Imre volt alkotmánybírót faggatta arról, hogyan lehet majd kormányozni a NER után, majd Rusvai Miklós virológust arról, kell-e antitest-teszt az oltás után és egyáltalán, hogy kell-e félni egyes vakcináktól.

Szénási Sándor vendégét, Rácz Gábor Ázsia-kutatót a kínai-magyar kapcsolatokról, a védelmi minisztertől a Magyar Hírlap-cikken át a Fudan Egyetemig. 

Utána pedig Farkasházy Tivadar újságíró-humorista Orbán hazugságairól beszélt.

A Daily Mail megírta, hogy brit egyetemek szerint a helyesírás a homogén északi fehér férfiak elitizmusa. Kálmán László nyelvész, a Klubrádió munkatársa tette rendbe a kérdést rámutatva a csúsztatásokra, tévedésekre és félreértésekre.

A járvány nyula megelőzi az oltás teknősét. Csak oltással nem lehet utolérni a járványt. - mondta Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmenedzsere, akik arról faggatott Pálinkás-Szüts Róbert, mennyire indokolt a nyitás a járványügyi adatok ismeretében.

Para-Kovács Imre először Dávid Ferenc közgazdásszal, a VOSZ egykori főtitkárával, a járvány okozta gazdasági válság kormányzati kezeléséről, szolidaritásról és sztrájkról beszélgetett.

Utána pedig Csepeli György szociálpszichológustól próbálta meg megtudni, hogyan is kellene feldolgoznunk huszonnégyezer ember halálát.

Közel 1000 milliárd forint uniós pénzt költhetünk a járvány után az egészségügy reformjára. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal kezdett a Reggeli személy.

Rogán Antalról szóló kérdésekkel provokálták a kormány tagjait - legalábbis Fábián Tamás, a Telex.hu újságírója, akit most Pálinkás-Szüts Róbert provokált kérdéseivel.

Szlovák újságírók forgattak a dunaszerdahelyi kórház covid-osztályán bemutatva az állapotokat. Tették mindezt engedéllyel és azzal a céllal, hogy ráébresszék az embereket a helyzet komolyságra és ezzel is népszerűsítsék az oltást. Dési János vendége Barak Dávid, a Parameter.sk újságírója, szerkesztője, aki elmondta, miért fontos megmutatni, hogy mi zajlik a covid-osztályokon. A "Nem akarnék meghalni még" című film magyarul is megtekinthető.

Ezután Elek István újságíró, publicistát faggatta műsorvezetőnk arról, hogy miért kell „a jogállami restauráció kérdését” a választási küzdelem középpontjába állítania az ellenzéki összefogásnak, és többek között erre is felhatalmazást kérnie a választóktól?

Szénási Sándor első vendége Horváth Aladár, a Magyar Roma Parlament Egyesület elnöke, akivel a nemrég elindult oltási felvilágosító kampányról beszélgettek, melyet több szervezet végez a szegregátumokban.

A második beszélgetőtárs Egedy Gergely egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, akit műsorvezetőnk a vámfal miatt kiújult észak-írországi zavargásokról kérdezett.

Hogyan formálták az emberiség történelmét a járványok? Forrai Judit tudománytörténész, orvostörténész, fogorvos, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Pálinkás-Szüts Róbert vendége, akit arról faggatott műsorvezetőnk, hogyan igyekezett az orvostudomány - és a hitvilág - harcolni a 20. században, illetve korábban a járványok ellen.

Jobb lett-e az egészségügy a márciusban életbe lépett változásokkal? Mi lesz a járvány után? Mi lesz azokkal, akik a járvány miatt nem jutottak megfelelő kezeléshez? Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a volt Egészségbiztosítási Felügyelet első elnöke volt a műsor második vendége.

Para-Kovács Imre első vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, és hát mostanában elég sok témája van a nemzetközi jognak, a beszélgetésben is szó volt a vakcinaútlevéltől egészen az EU-s pénzek lenyúlásáig sok mindenről.

Őt Závecz Tibor, a Závecz Research alapító ügyvezetõje követte, aki a Bige László által rendelt nagymintás társadalomkutatásról és annak tanulságairól beszélgetett műsorvezetőnkkel.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa volt, akivel  április első keddjéről beszélgettek, ami minden évben a láthatatlan munka nemzetközi napja.

Őt Székely Dóra, a Koppenhágai Egyetem kutatója követte, aki bálnakutatással - nem balneológiával! - foglalkozik

Hogyan lehet visszavenni a lopott javakat? Erről beszélgetett Dési János Fleck Zoltán jogszociológus, tanszékvezető egyetemi tanárral, az EKINT igazgatójával. 

Mikor van itt az ideje a nyitásnak? - kérdezte műsorvezetőnk Boldogkői Zsolt biológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát.

Szénási Sándor vendége Rácz András volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, akivel az Ukrajna és Oroszország között kialakult feszültségekről beszélgettek.

682.000 magyar katona és hadifogoly adatai kerültek fel a Nemzeti Levéltár honlapjára. 1991 óta próbált a magyar állam a Szovjetunióba került katonákról és internáltakról adatokat szerezni - most végre publikusak ezek az adatok. Stark Tamás történésszel beszélgetett műsorvezetőnk.

Pálinkás-Szüts Róbert vendége az autizmus világnapján, Szilvásy Zsuzsanna, az Autism Europe elnöke, a WHO autizmus szakértője.

Száz évvel ezelőtt eltűnt magyar képzőművészeti alkotást, Berény Róbert munkáját találta meg Párizsban Barki Gergely művészettörténész, műkincsvadász. Erről, a magyar kubizmus elfeledett munkáiról, valamint a műkincsek felfedezésének kalandjairól beszélgetett műsorvezetőnkkel.

Para-Kovács Imre vendége Lázár Domokos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatója - egyúttal az Esti Kornél és a Pegazusok nem léteznek zenekar énekes/gitárosa - volt, akivel a jogállamiságról, szabadságról és demokráciáról beszélgettek, illetve hogy miképp lehet és érdemes fellépni a rendszer ellen, hogyan váltható le a mostani rezsim.

Lánczi András a minap a Fidesz 33. születésnapja alkalmából a Mandinernek adot interjújában Orbánt a rendszerváltás garanciájának nevezte, és a nyugati kultúrát ostorozta, egyúttal továbbra is fenntartja azt a korábbi kijelentését, hogy „amit egyesek korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája”. Ez utóbbiról kérdezte műsorvezetőnk Ligeti Miklóst, a Trasparency International magyarországi igazgatóját.

Harmichárom éves lett a Fidesz, és ennek apropójából Kardos József egykori Fidesz-alapító erős hangvételű nyílt levelet írt Áder Jánosnak, amiben azt írta, hogy Orbán Viktor megbukott, mennie kell. Ennek kapcsán hívtuk meg Kéri Lászlót. A Fidesz születésénél bábáskodó politológust Pálinkás-Szüts Róbert faggatta.

Bor Olivér a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének szóvivője volt a második vendég, akit a közelmúlt SMS-es átveréséről kérdezett a műsorvezetőnk.

Mikor tetőzik a járvány, mikor érdemes nyitni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről faggatta Dési János első vendégét, aki Rusvai Miklós virológus volt.

Őt Balázs Péter, volt uniós biztos és korábbi külügyminiszter követte, akivel arról beszélgettek, vajon mennyire árt a járvány az uniónak.

Csomay Zsófia Ybl-díjas építésszel Szénási Sándora budai vár historizáló átalakításáról beszélgetett, mely vendégünk szerint műemlékvédelem helyett inkább történelemhamisítás. A Telexen vita is alakult ki a témában.

A második vendég Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a téma pedig a koronavírus elleni lakossági átoltottság alakulása volt.

Vendégek és témák:

Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója

Valami megváltozott: úgy tűnik, ma Magyarországon többé nem kérdés, hogy helyes-e roma és nem roma gyerekeket elkülöníteni az oktatásban. A szegregáció a dolgok „természetes rendje” lett.

Dezső András újságíró, a hvg.hu munkatársa

Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba.

Para-Kovács Imre vendége Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője, akivel arról beszélgetnek, hogyan kezeli a politika a járványt és hogyan lehetséges az, hogy a kormány támogatottsága a tragikus járványkezelés ellenére is 50% körüli.

Műsorvezetőnk ezután Egri Viktor sportújságíróval beszélget többek között Hrutka János Spíler TV-ből való menesztéséről (mint az ismeretes, Hrutka kiállt Gulácsi Péter válogatott labdarúgónk „A család az család“ témájú posztja mellett), a magyar sportújságrás állapotáról, illetve szó volt az egy évet már most csúszó tokiói olimpiáról is, amit esélyes, hogy külföldi nézők nélkül rendeznek meg a japánok.

Pálinkás-Szüts Róbert vendége Babos Attila a Szabad Pécs nevű független pécsi híroldal ügyvezetője (és jelenleg a szekszárdi önkormányzati újság, a Szekszárdi Vasárnap megbízott főszerkesztője). A beszélgetés témája a a vidéki nyilvánosság állapota, a független sajtó szerepe és helyzete és az önkormányzati média sajátosságai.

Második vendégünk L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, akit arról faggatott műsorvezetőnk miért árt jobban a karantén a fiataloknak, milyen károkat szenvednek és ezeket hogyan lehet orvosolni.

A Reggeli személyben Dési János mondta el vendégének, hogy az előző nap éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy mégsem lesz Balatonvilágoson óriás társasház a tó partján - közben pedig Balatonvilágos önkormányzata is az Alkotmánybírósághoz fordult. A vendég Győrffy Árpád, a Balatontipp - Régiókalauz főszerkesztője volt, akivel műsorvezetőnk arról beszélgetett, mi történik a Balaton körül, hogyan lesz ingatlanfejlesztők martalékává a tópart?

Utána Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke és Dési János között alakult ki párbeszéd az egészségügy állapotáról, a járványkezelésről, az egészségügyi béremelésről, munkaerőhiányról és az önkéntes ápolókról is.

Szénási Sándor első vendége a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf, akivel arról beszélgetnek, hogy 11 éve már, hogy mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül nyomják keresztül a törvényeket.

Utána Kaló Máté beszél az alaszkai kínai-amerikai csúcstalálkozóról.

Pálinkás-Szüts Róbert beszélgetőpartnere Bódis Kriszta író, rendező és aktivista, a Van Helyed Alapítvány létrehozója volt. Időről időre meghívjuk őt adásunkba, hogy bemutassák munkájukat, illetve aktuális állapotukat, mert a járvány következményei fokozottan sújtják a szegregátumban élőket.

Karsai Márton, a CEU hálózat- és adattudományi tanszékének egyetemi tanárát hívtuk második vendégnek, és műsorvezetőnkkel arról a Maszk nevű kutatásról beszélt, mely a járványterjedést vizsgálja, és modellezni lehet a járványt, olyan eredmények derülnek ki belőle, melyek hasznos információt jelentenek a védekezéshez. Egy kitöltés csupán napi 5 percet vesz igénybe, segítse Ön is a teljesen anonim kutatást: https://covid.sed.hu/ linken.

Para-Kovács Imre vendége Csató Kata bábművész, a FreeSZFE egyesület elnökségi tagja. Arról beszélgettek, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem távozó hallgatói számára milyen kiutat sikerült találni, ugyanis már öt egyetemmel is sikerült olyan partneri viszonyt kialakítania a FreeSzFE Egyesületnek, amivel akár külföldi diplomaszerzés is lehet a képzés vége.

Nem oltják előbb a tanárokat, de azért oldják meg a digitális oktatást úgy, ahogy tudják. A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője, Horváth Péter volt a második vendég, és műsorvezetőnkkel arról beszélgettek, milyen veszélyeknek vannak kitéve a pedagógusok a járvány alatt, és milyen extra feladataik vannak - mégsem segít rajtuk az állam.

Pálinkás-Szüts Róbert vendége Hegyi Szabolcs, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője, akivel a veszélyhelyzeti korlátozásokról, a járvány és a gyülekezési jog közötti össze(nem)függésekről beszélgettek.

Bart Istvánt, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetőjét pedig a járvány kitörése óta kissé háttérbe szorult klímavédelemről faggatta műsorvezetőnk.