Archívum

Szénási Sándor partnere Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének vezetőségi tagja, a http://tenyleg.com alapító-szerkesztője, akivel a történelemoktatásról beszélgettek.

Pálinkás-Szüts Róbert beszélgetőtársai:

- Polgár András üzletember és mecénás, aki százmilliós felajánlást tett az oktatási szegregációban szenvedő gyerekeknek

- Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének leköszönő elnöke.

A Reggeli személy témája a hétvégén kezdődő EU-csúcs volt, Lampé Ágnes első vendége - telefonon - Jávor Benedek volt, aki a fővárost képviseli Brüsszelben, őt a stúdióban váltotta Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány / Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója.

Para-Kovács Imre vendége dr. Láng Orsolya régész-muzeológus, akivel az óbudai ásatásokról beszélgettek.

Dési János beszélgetőtársa a Political Capital elemzője, Szicherle Patrik volt, akivel az Európai Unió jövőjéről beszélgettek.

Szénási Sándor vendégei:

- Pléh Csaba akadémikus - pszichológus - nyelvész professzor, aki végül alul maradt az akadémiai elnökválasztásban Freund Tamással szemben.

- Balázs Péter, egykori külügyminiszter és EU-biztos, akivel Orbán Viktor és az EU viszonyáról beszélgettek.

A Klubrádió reggeli műsorának, a Reggeli gyorsnak utolsó egy órája, melyben mindig egy vagy két vendéggel beszélget a műsorvezető aktuális és fontos témákról.

A Reggeli személy adásainak videófelvételei elérhetők a YouTube csatornánkon is.

A Reggeli személy már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Lampé Ágnes beszélgetőtársa Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt.

A beszélgetés témája a Kaleta-ügy.

Az első vendég Jávor Benedek volt, aki Budapest főváros brüsszeli kirendeltségének vezetője, eme tisztségében a magyar fővárost képviseli az Európai Unióban, kapcsolatot tart az uniós intézményekkel, érdekképviseletet lát el. Para-Kovács Imre arról kérdezte, a Budapestet ért kormányzati elvonások milyen módon pótolhatók EU-s forrásokból.

Őt Falus András - professor emeritus, immunológus, akadémikus - követte, akit az akadémiai elnökválasztásról kérdeztünk.

Dési János beszélgetőtársa Fodor Tamás - Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, a Stúdió K Színház alapítója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - volt.

A beszélgetés apropóját a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása adta, de nem erről az ügyről akartuk faggatni, hanem arról, hogyan látja általában a színészi szakma múltját, jelenét és helyzetét, vagy éppen a művészi szabadság korlátozhatatlanságát. Az adás hanganyaga: https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyorsreggeli-szemely-2020-julius-07-kedd-0900-11607

A 2020. július 6-i Reggeli személy egyik témája a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása volt, Szénási Sándor első vendége az egyetemen oktató Bagossy László - Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, író, költő, kritikus, habilitált egyetemi tanár - volt.

A második téma az akadémiai elnökválasztás volt, mely aznap délután zajlott. Szelényi Iván Széchenyi-díjas magyar szociológussal, egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Yale Egyetem egykori oktatójával beszélgetett erről a műsorvezető.

Nyáry Krisztián a Líra kiadó kreatívigazgatója, irodalomtörténész és író volt a 2020. július 3-i Reggeli személyben Pálinkás-Szüts Róbert vendége.

A témák, amikről szó volt: szobordöntés, szoborállítás, turul, magyar rabszolgatartók, Széchényi György, Bereményi Géza, könyvkiadás, Líráról és líra - mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert ropannt érdekesre sikeredett.

Lampé Ágnes vendégei:

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója, akivel a politikai közösségimédia-használatról beszélgettek, melyben mintha kisebb irányváltás volna megfigyelhető a kormányfő kommunikációs csapata részéről. A cél a közélet iránt kevéssé érdeklődők bevonása, ezért újfajta hangnemet és újabb platformokat igyekeznek használni. Orbán Viktor uborkakovászolásának híre a Karmelita kolostorban olyanokhoz is eljutott, akik amúgy nemigen olvasnak közéleti tartalmakat. A cél: az erős, de emberarcú politikus bemutatása - nemcsak a politikai uborkaszezonban.

L. László János, a már több mint 150 számnál tartó, nemrég SozialMarie-díjat nyert Nyomtass Te is! főszerkesztője mesélt a kezdeményezés sikereiről, kihívásairól és tapasztalatairól. Céljuk, hogy kistelepüléseken élőket érjenek el valódi hírekkel, ahová a kormányzati kommunikáción kívül viszonylag kevés politikai tartalom jut el.

Para-Kovács Imre első vendége Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője volt, akivel a Pride-ról, a magyar kormány gender-ellenes és az LMBTQI emberek elleni politikájáról beszélgettek.

Őt dr. Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) korábbi munkatársa követte, akivel az aktuális koronavírus-helyzetről beszélgettek.

Dési János beszélgetőpartnerei:

- Forgács Imre közigazgatási szakember, volt igazságügyi és rendészeti miniszter, akivel az önkormányzatiság kivéreztetéséről beszélgettek.

- Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke, akivel politika és kultúra találkozásáról beszélgettek (nem a boncasztalon).

Először Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont munkatársa beszélgetett Szénási Sándorral a Reggeli személy 2020. június 29-i adásában. A téma a 21 Kutatóközpont által nemrég megjelentetett tanulmány volt, mely A Fidesz-titok. Gazdasági szavazás Magyarországon címet viseli.

Szénási Sándor második vendége Radnóti András volt, a Millennium Emerging Europe ügyvezetője volt, akivel arról beszélgettek, milyen veszélyei vannak annak, hogy Magyarország/a Fidesz - illetve más közép-kelet-európai országok - adó- és gazdaságpolitikájukban a multiknak és Kínának, azaz a befektetőknek kedveznek. A kedvezményeknek ugyanis ára van, amik stratégiai kockázattal jár az EU számára.

Rab Árpád (Corvinus) és Török Bernát (NKE) egyetemi docensek voltak Pálinkás-Szüts Róbert vendégei a 2020. június 26-i Reggeli Személyben. A téma egy friss, országosan reprezentatív kutatás volt az internetről és az információs társadalomról, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) készített.

Lampé Ágnes először tanévzárót tartott Ercse Krisztával (oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője) és Totyik Tamással (a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke), utána pedig a 444.hu újságírójával, Urfi Péterrel beszélgetett az általa megírt egyházi molesztálós botrányról.

A Klubrádió reggeli műsorának, a Reggeli gyorsnak utolsó egy órája, melyben mindig egy vagy két vendéggel beszélget a műsorvezető aktuális és fontos témákról.

A Reggeli személy adásainak videófelvételei elérhetők a YouTube csatornánkon is.

A Reggeli személy már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Para-Kovács Imre vendégei a Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkeztek a stúdióba:

Novák Eszter, az egyetem oktatási rektorhelyettese, valamint Podlovics Laura, az egyetemi HÖK Tanulmányi és Kommunikációs Bizottságának elnöke

Dési János első vendége Gábor György vallásfilozófus volt, akivel a szoborállításokról és szobordöntésekről beszélgettek. Őt Majtényi László, az EKINT (Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) elnöke követte, akivel azt vitatták meg, a vírushelyzet idején az Orbán-kormány milyen jogi helyzetet alakított ki a demokrácia visszaszorítása érdekében.

Szénási Sándor először a hétvégi szerbiai választások eredményéről beszélgetett Szent-Iványi Istvánnal (egykori ljubljanai nagykövettel), majd Raskó György agrárközgazdászt kérdezte arról, mi az oka az idei tragikus gyümölcstermésnek.

Pálinkás-Szüts Róbert vendégei:

- Mócsa Nikoletta, a Gólyahír Egyesület vezetőségi tagja. akivel az örökbefogadási törvény változásáról; és

- Pető Ernő történész-muzeológus, akivel a múzeumok és gyűjtemények újfajta, mai szerepeiről beszélgettek.

Lampé Ágnes először Ongjerth Richárd urbanista-építésszel beszélgetett a főváros jövőjéről, majd Sik Endre szociológussal az újabb nemzeti konzultációról.

Para-Kovács Imre először Konok Pétert kapta el egy beszélgetésre: a szoborállításokról és szobordöntésekről volt szó. Utána pedig Benda László külpolitikai újságírót faggatta arról, vajon csak ő látja úgy, hogy a külpolitika - és a világ - egyre jobban felbolydul?

Hammer Ferenc médiakutató és egyetemi oktató volt Dési János első beszélgetőtársa a 2020. június 16-i Reggeli személyben. A téma pedig a szobordöntögetés. Hatalmas indulatok szabadultak el világszerte, mely abban is megnyilvánul, hogy történelm alakok emlékműveit döntik le vagy rongálják meg. Mi lehet emögött? Mennyire új az, hogy új történelmi kurzusok a régiek szimbolikus reprezentációját eltüntetik? Hogyan oldottál meg mindezt az ókori Rómában?

Hammert a BAGázs Közhasznú Egyesület vezetője, dr. Both Emőke követte. A BAGázs két Pest megyei romatelepen, Bagon és Dányban dolgozik: közösségi munkát végeznek. Csoportos és egyéni programokkal támogatják az ott élők tanulását, adósságrendezését, legális életvitelét, munkaerő-piaci elhelyezkedését.

Szénási Sándor első vendége Feledy Botond külpolitikai szakértő volt, akit arról kérdezett, mennyire törvényszerű, hogy a világszerte kibontakozó antirasszista tüntetések egyre inkább alakulnak át valami mássá, és egyre gyakoribbak az erőszakos összecsapások, a szélsőségek megjelenése és rátelepülése a demonstrációkra.

Ezután Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával beszélgetett hogy az Eurobarometer - még decemberben végzett - kutatása szerint a magyarok a korrupcióhoz elég megengedően viszonyulnak.

Pálinkás-Szüts Róbert vendégei:

- A hamisítás elleni világnapot követően Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese mondta el, hogy a hamis termékek vásárlása milyen nemzetgazdasági károkat okoz, ezzel ugyanis normálisan működő cégek dolgozói veszítik el a munkájukat.

- Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatója arról beszélt, milyen következményei lehetnek a kevés csapadéknak az ország egyes területeire - egy ilyen száraz tavasz után egyes következményeket már látni is lehet.

Lampé Ágnes vendégei:

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, akivel a fővárost érintő elvonásokról és a kormány és Budapest közötti viszonyról kérdezett; és

Polónyi István oktatáskutató, akit az újabb hat állami felsőoktatásból kivont egyetemről és a felsőoktatási átalakításokról faggatott.

Para-Kovács Imre beszélgetőtársai:

- a RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) két tagja, dr. Haris Andrea és Klaniczay Péter, akiket arról kérdezett, hogyan látják a hazai műemlékek védelmének helyzetét. A kulturális örökség védelméről szóló törvény változására épp a RÉKE hívta fel a figyelmet.

- Kiss Eszter, a Habitat For Humanity Magyarország kommunikációs menedzsere, akit a szervezet új kampányáról kérdezett, mely a magyarországi lakáshelyzete, különösen az albérletpiacra fókuszált. Két korábbi petíciós kampány után egy integrált szakpolitikai kiadvánnyal jelentkeztek azzal a céllal, hogy a hazai albérletpiac igazságosabb és átláthatóbb legyen.

Dési János vendégei: Vágvölgyi B. András újságíró-író-rendező és Vattay Gábor, az ELTE fizikus professzora.

Előbbit arról kérdeztük, milyen helyi médiát tervez Ferencvárosban, miután aki nemrég pályázaton nyerte el a ferencvárosi kerületi média vezetői pozícióját.

Utóbbival a járvány terjedéséről beszélgettek, hogy mi az, amit jelenleg tudunk erről. "Ez a járvány önmagában - úgy tűnik - nem tud nagyon gyorsan terjedni önmagától akkor, ha nem adunk lehetőséget arra, hogy legyen néhány szuperterjesztő a terjesztők között." - mondta Vattay Gábor.

Szénási Sándor első vendége Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, matematika-fizika-biológia szakos tanár volt, aki kollégáival nemrég egy nyílt levelet fogalmazott meg, amiben a pusztuló oktatásra, illetve annak következményeire és veszélyeire hívta fel a figyelmet. A pedagógusnap után arról is kérdeztük őt, hogyan látja azt a folyamatot, amelyben a pedagógusok elveszítik a közalkalmazotti státuszukat, cserébe magasabb bért kapnak - ha kapnak.

A második vendég Ungváry Krisztián történész volt, akinek nemrég jelent meg cikke Ami fáj, és aminek nem kellene fájnia címmel Trianon 100. évfordulója kapcsán. 

Több fontos változásnak is történnie kellene ahhoz kül- és belföldön, hogy enyhüljenek Trianon káros következményei, és ne folytatódjon tovább száz év múltán is a károkozás. Nem az elvesztett szántókat, bányákat kellene fájlalni, hanem a más államok fennhatósága alá kényszerített magyarok elnyomását, kultúrájának fokozatos kiszorítását. De meg kellene szűnnie a belpolitikai hergelésnek, is, annak, hogy a kormányoldal az ellenzéket kizárná a nemzetből. Bár a mai ellenzék egy részének, főleg az MSZP-nek vannak mulasztásai a határon túli magyarok kapcsán, ez ügyben nem lehet egy kalap alá venni a baloldalt – mondta Ungváry Krisztián történész.