A proxyháborúk nagymesterére emlékeztek a szerdai iráni robbantások áldozatai

Szerda délután két robbanás rázta meg az iráni Kermán város déli részén fekvő temetőt és környékét. A temetőben éppen megemlékezést tartottak Kászem Szolejmani, az iráni Forradalmi Gárda néhai parancsnokának sírjánál. Egyelőre bizonytalan, hány halálos áldozata és hány sérültje van a merényletnek. Szerda délután a sajtóhírek arról szólnak, hogy legalább száz ember vesztette életét és nagyjából 170-en megsérültek – írta többek között a Portfolio, ugyanakkor csütörtökön a BBC arról számolt be, hogy az iráni mentőszolgálat lefelé, 84-re módosította a halálos áldozatok számát. A hivatalos iráni források szerint a két pokolgépet az út mentén rejtették el, majd távirányítóval hozták működésbe – írta a Portfolio.

Eddig senki nem vállalta a felelősséget a terrortámadásért, ugyanakkor rögtön megjelentek a találgatások, még az is felmerült, hogy maga az iráni rezsim szervezte meg. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint ez légből kapott feltételezés, az viszont valószínű, hogy nem fogjuk megtudni, ki áll a támadás mögött.

Az iráni vezetés abban érdekelt, hogy a merényletet összemossa az aktuális konfliktusaival – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Reggeli gyorsban elmondta, nem lepné meg, ha néhány hónap alatt az iráni média arra jutna, hogy az Egyesült Államok, Izrael vagy esetleg mindkettő részt vett a támadásban. Kaiser leszögezte, egyik országnak az eszköztárában sem szerepel ilyen jellegű terrorcselekmény alkalmazása.

Iránon belül számos ellenzéki és kisebbségi csoport van, tízmilliós nagyságrendben élnek azeriek és kurdok a 90 milliós országban. A szakértő szerint bár nem zárható ki, hogy valamilyen belső, a rezsimmel szembemenő csoport szervezte a merényletet, az túl sok áldozatot követelt ahhoz, hogy bárki magára vállalja, ez túl nagy kockázatot jelentene.

Bár nem valószínű, hogy tisztán láthatunk majd abban, hogy ki áll a támadás mögött, a merénylet helyszíne és ideje így is üzenetértékű – véli Kaiser. Szerdán Kászem Szolejmani halálának negyedik évfordulójára emlékeztek a temetőben. A parancsnokot 2020-ban az amerikai hadsereg ölte meg, miután amerikai álláspontok ellen hajtottak végre támadásokat a vezetésével.

Szolejmani az iráni "helyettessel vívott" hadviselés nagymestere volt – mondta a szakértő. Az ország különböző félkatonai csoportokat, milíciákat, terrorszervezeteket támogat szerte a Közel-Keleten, például Palesztinában, Libanonban, Jordániában, Szíriában és Jemenben is. Szolejmani jelentős szerepet játszott abban, hogy mára majd egy tucat országban 100 ezer, iráni zsoldban, részben iráni érdekekért háborúzó harcos van – hogy a rendkívül színes csoportok tagjait katonának, terroristának vagy éppen szabadságharcosnak nevezik, az attól függ, ki minősíti őket – magyarázta Kaiser. Sok esetben Irán a pénz mellett fegyverekkel és képzéssel is ellátja őket, ennek ellenére nem úgy kell elképzelni a viszonyokat, hogy ezek a csoportok füttyszóra ugranak, megvannak a maguk érdekei – tette hozzá a szakértő.

Kaiser arról is beszélt, hogy a merényletnek milyen hatása lehet Iránon belül, ahol az idén választásokat tartanak. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Áldozatok holttestei Kermánban 2024. január 3-án, forrás: MTI/EPA/ISNA Hírügynökség/Szare Tadzsalli