Karsai: Horthy bűne Szálasiénál is nagyobb
3/11/2024 07:08
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
1944. október 16-án Horthy Miklóssal a német megszállók átadatták a hatalmát Szálasi Ferencnek, és ezzel kezdetét vette a magyar történelem újabb sötét időszaka. Ez volt a legsötétebb? Az adás vendége Karsai László történész volt, aki szerint Horthyt súlyosabb bűn terheli, mint Szálasit.
1944. október 15-én kísérelte meg a kilépést a háborúból Horthy Miklós kormányzó; Szunyogh Szabolcs, a Tűréshatár műsorvezetőjének szavaival élve katasztrofális eredménnyel. Október 15-én megkezdődött a kiugrási kísérlet, amely végül kudarcba fulladt, Horthyt lemondatták, és helyére Szálasi Ferenc lépett, aki továbbra is németek oldalán vett részt a háborúban.
„1945-46-ban csináltak egy közvéleménykutatást, és akkor Szálasi és Horthy vetélkedtek az első három helyen, mint a legnépszerűtlenebb politikusok. Tudták az emberek, hogy ki vitte bele a háborúba az országot, hogy kinek köszönhető az ország romba döntése” – mondta Karsai László történészprofesszor. Hozzátette, Szálasit már akkor, a népbírósági törvény megszövegezésekor is nagyobb bűnösnek állították be, mint Horthyt. Hozzátette azonban, ő ezzel több okból sem ért egyet.
Összehasonlításul megemlítette, hogy aki Horthy kormányzása, illetve a német megszállás után felállított, Sztójay Döme vezette bábkormány idején kapott előléptetést, kitüntetést, de tudta bizonyítani, hogy „csak parancsot hajtott végre”, az akár meg is úszhatta a büntetést. „Egész csendőrkerületek, több százezer ember deportálásában résztvevő csendőrezredesek úszhatták meg halál-, vagy más súlyos büntetés nélkül, de ha valaki Szálasi idején kapott előléptetést, akkor biztos, hogy nagyon sok évet, akár halálbüntetést kapott.”
Szálasi ugyan Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter utasítására előbb engedélyezte a halálmeneteket, majd mégis leállította azokat, és létrehozta a nagy Budapesti gettót, azonban a felelőssége súlyos Karsai szerint, rászolgált a legsúlyosabb büntetésre.
Horthy Miklós felelősségét ehhez mérten is súlyosabbnak tartja a háborúba belépés és a zsidók deportálása miatt. Horthy történelmi felelőssége 437 ezer ember deportálásában kétségtelen, Magyarország háborús részvételében a nácik oldalán kétségtelen, a jogfosztó törvényekben kétségtelen, „háborús és népellenes bűnökben bűnös”.
Azzal az állítással kapcsolatban pedig, hogy Horthy a kiugrási kísérlet előtt már nem küldött embereket Auschwitzba, sőt, a budapesti zsidók megmentőjének állítják be, Karsai megjegyezte, a kormányzó akkor csupán felfüggesztette a deportálásokat. „Augusztus elején engedélyezte, hogy újra induljanak a deportáló vonatok, augusztus 25-én indultak volna el. Ha 23-án nem ugrik ki Románia a háborúból, nem nyílik meg a délkeleti front, nem szenved óriási vereséget a német hadsereg, akkor két-három héten belül nem maradt volna Budapesten egy zsidó sem” – vélekedett a történész.
