Köves Slomóék nyitottak arra, hogy a Sorsok Háza a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont keretei között nyíljon meg

A kormány egy csütörtök esti döntésével visszavonta azt a 2018-as határozatát, amely szerint a Sorsok Házát az Egységes Izraelita Hitközségnak (EMIH) adták. A korábbi forgatókönyv szerint 2019-ben át kellett volna adni a vészterhes éveket a holokauszt gyermekáldozatainak és túlélőinek szemszögéből bemutató emlékhelyet.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Megbeszéljük adásában azt mondta, váratlanul érte ez a döntés és bízik benne, hogy nem végleges. Jelezte, az EMIH és az általa felkért szakértőcsapat elvégezte a munkáját körülbelül három éve. Az új, részletes kiállításkoncepció elérhető a holokausztmuzeum.hu oldalon. Szerinte ez világraszóló kiállításterv, több mint száz túlélővel készült interjú kivonata, filmes változata is elérhető, illetve egészen új megközelítés arról, hogyan érdemes a holokauszt történetét, emlékét nyolcvan évvel a szörnyű események után megközelíteni úgy, hogy releváns maradjon a mai nemzedékek számára is. Öt fő narratív eszköz köré építették a kiállítást, a teljes történelmi kontextus, az érzelmi bevonódás, a személyes megszólítás, a zsidó szempont és a kortárs nyelvezet köré. 

A kiállítási anyag tulajdonképpen kivitelezésre készen áll, csak arra tud gondolni, hogy a kormány „ebben a kifeszített költségvetési helyzetben” úgy gondolta, hogy talán vannak ennél fontosabb dolgok. Ezért másfél-két éve azt is felajánlották a kormánynak, hogy ha erre nincs költségvetési pénz, akkor külföldi támogatóikkal valósítják meg. Utoljára egyébként a kormánnyal a Sorsok Házáról a 2022-es választás előtt egyeztetett – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy van már ebben állami forrás, magát az ingatlant egyébként emlékei szerint 5 milliárd forintba került megépíteni, és a fenntartása is sokba kerül.

A szakmai és a zsidó közösségek közötti konszenzust illetően azt mondta: a Mazsihisz részéről Heisler András korábbi vezető úgy látta, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban nincs kivetnivalójuk, de nem szeretnének benne részt venni. Utóda, Grósz Andor viszont azt javasolta a kormánynak, hogy a Sorsok Háza a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal egybevonva valósuljon meg. Grósz felvetésére azt mondta, ha ez a megoldás, akkor legyen ez, „minket nem az intézményi keretek érdekelnek, hanem az, hogy valóban érték szülessen”. Ha ehhez bárki bármit hozzá tud tenni, akár tartalmilag, akár forrásilag, ahhoz teljes nyitottsággal állnak – fogalmazott. Történészeket is megkérdeztek a kiállítás anyagáról, volt, aki válaszolt és hozzájárult a véleménye közléséhez, ez látható is az említett honlapon, volt, aki válaszolt, de „számomra érthetetlen okból” nem járult hozzá a közléshez, és volt, aki nem is válaszolt, valószínűleg azért, mert az ügyben korábban kialakult politikai civakodás a kelleténél jobban érintette őket.

Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke nem sokkal később, ugyancsak a Megbeszéljük műsorában a Sorsok Házával kapcsolatos kérdésre úgy fogalmazott: „örülök neki, hogy Köves Slomó véleménye hasonló, mint az enyém, és ha a kormány felkér bennünket, hogy tárgyaljunk erről, akkor erre készek vagyunk”. Hangsúlyozta, régóta mondja, hogy Budapesten nincs szükség két holokauszt-emlékközpontra, egyre van, amely jól működik, nemzetközi mércével is mérvadó, nemcsak kiállítás és emlékhely, hanem oktási és tudományos oktatóközpont.

Szerinte a kormány a korábbi határozat visszavonásával megoldotta, hogy kikerüljön a dolog a zsákutcából. Örülne, ha ez az intézmény olyan szervezeti formában valósulna meg, amelyet javasolt. Ha egy szervezeti egység van, akkor a kormánynak oda kell tennie azt az összeget, amely biztosítja a humán erőforrást egy kibővített intézmény számára – tette hozzá. De ez másodlagos, az elsődleges az, hogy meglegyen a koncepció. A már elkészült épületben modern, 21. századnak megfelelő, magyarországi holokausztot bemutató kiállításnak kell lennie, oktatást kell végezni elsősorban a fiatalok, de mindenki számára és az egész társadalomnak be kell mutatni, hogy mi vezetett hatszázezer magyar állampolgár legyilkolásához. A legfontosabb, hogy a jövő generációk számára segítséget adjon, hogy a társadalom erős felkészült legyen, és ez még egyszer ne történhessen meg – nemcsak a zsidókkal, bármilyen csoporttal. 

A beszélgetéseket a hangsávokra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Globetrotter19 / Wikimedia Commons