Szijjártó Putyin álláspontját hirdette Brüsszelben a NATO-külügyminiszterek tanácskozásán
5/12/2024 06:07
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A magyar külügyminiszter szerint Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba, a 3. világháború kitöréséhez vezetne.
Közleményben dicsérte meg Georgia Meloni a magyar uniós elnökség eddig elért eredményeit annak kapcsán, hogy Orbán Viktor Rómában a pápánál járt, és kihasználva az alkalmat, utóbbi beiktatott egy találkozót az olasz kormányfővel is. Sok sajtóorgánum vette át az AP hírügynökség tudósítását, többek között az ABC News amerikai tv csatorna és portálja is. Meloni szerint dicséretes, hogy a magyar kormány segítette Albáni csatlakozási tárgyalásainak az első fordulóját, illetve hogy tető alá hozta Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni zónához. Az amerikai hírügynökség köntörfalazás nélkül két szélsőséges jobboldali vezetőnek minősítette Orbánt és Melonit (, merthogy tévedés ne essék, azok. Legfeljebb a választók többsége ezt nem tudja róluk.). Másfél órás tárgyalásuk során a migráció kérdése, azon belül annak egyeztetése zajlott, hogyan küldjék vissza hazájukba minél gyorsabban az illegális bevándorlókat, amiben Albánia közvetítő szerepe korántsem mellékes, hisz ott nemrég nyílt meg egy befogadó központ. Megegyeztek abban, hogy segíteni kell Ukrajnát a hosszan tartó békefolyamat megteremtésében, és persze a szétvert ország újjáépítésében. Tekintve, hogy 2025 júliusában Róma szervez egy nagyszabású újjáépítési nemzetközi konferenciát.
Nem mellesleg a pápai Szentszék is kiadott egy hivatalos közleményt arról, hogy a pápa audiencián fogadta Orbán Viktort, és utána találkozott a Vatikánban a szentszéki államtitkárral is, Pietro Parolin bíborossal és a külügyi államtitkárral. Utóbbiak szerint elismerés illeti a magyar kormányt, mert a katolikus egyház hozzájárul a fejlődéshez és a jólét megteremtéséhez. A további hivatalos szöveg – üres.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság többsége egyelőre „szkeptikus, miszerint megengedheti-e azt, hogy amerikai bíróságon a magyar kormány képviselhesse álláspontját a Holokauszt idején ellopott műtárgyak ügyében, mert ezzel precedenst teremtene, és más külföldi kormányoknak adna teret jogorvoslati folyamatokban – írta meg a CNN. 15 éve tart a holokauszt áldozatai illetve családtagjaik, örököseik pere a magyar kormánnyal és a magyar vasúti szolgálatokkal, pontosabban a MÁV-val, miután a 2. világháború idején elkobzott műalkotásokat, értéktárgyakat mind a mai napig nem sikerült visszaszerezniük. A 14 felperest képviselő Shay Dvoretzky ügyvéd a 90 perces meghallgatáson elmondta, a magyarok úgy fosztották ki kliensei családját, hogy közben bezsúfolták őket a marhavagonokba. Az ügyet bonyolítja, hogy az elkobzott vagyonok eladásából befolyó pénzek a magyar kormány közreműködésével amerikai tulajdonba kerültek, s ezáltal amerikai vagyontárgyat képeztek. Ám azokból mind a mai napig nem kárpótolták az egykori áldozatokat, illetve örököseiket. Az amerikai törvények szerint kivételt képezhetnek a külföldi kormányok általi perek amerikai bíróságokon akkor, ha elkobzott külföldi vagyon vált amerikai tulajdonná. A felperesek szerint az ő esetük tökéletesen ráillik a kivételes eljárás jelentette helyzetre. Az amerikai alkotmánybíróság elnöke, John Roberts ezt egyelőre kétli, s attól tart, más külföldi kormányok is apró-cseprő ügyekben keresetet indíthatnak ezen az alapon az Egyesült Államok ellen. A liberálisok viszont azt hangoztatták a perben, hogy csak azért, mert valami az amerikai kincstár részét képezi, még nem jelenti azt, hogy azzal nem kell elszámolnod. A Biden-kormányt képviselő jogi meghatalmazott, Sopan Joshi, Magyarország oldalán állt a meghallgatáson. Az ügyet Magyarország egyébként négy éve terjesztette fel az amerikai alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elé. A testület visszaküldte azt államközi szintre, miután a fellebbviteli bíróság a holokauszt áldozatai mellett foglalt állást. Most ismét a kilenctagú testület térfelén pattog a labda. Állítólag jövőre születhet meg a verdikt a Magyarország vs Simon perben.
Nem született konszenzus Ukrajna esetleges NATO tagságának kérdésében – fogalmazott Szijjártó Péter Brüsszelben a NATO-külügyminiszteri tanácskozást követően. Nincs konszenzus annak ellenére, hogy Ukrajna a háború befejezésének egyik lehetséges feltételét látná a tagságban – teszi hozzá a hírt közzéadó AP hírügynökség, amit például a minnesotai Star Tribune is lehozott. A magyar külügyminiszter bírálta azokat a tagországokat, amelyek megsokszorozzák most az Ukrajnának nyújtandó segítséget tartva Trump elnökségétől. S szerinte Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba, a 3. világháború kitöréséhez vezetne. Az AP ugyanakkor azt is írja, hogy a NATO 32 tagországa egységes álláspontot képvisel abban, hogy Ukrajna leendő NATO-tagsága visszafordíthatatlan folyamat ma már, és Mark Rutte, NATO-főtitkár ez alkalomból úgy fogalmazott, hogy ma ez a kérdés egyáltalán nem élvez prioritást, sokkal fontosabb Kijev további felfegyverzése.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.02., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
