„Köszönjük
Hetes Stúdió

Trump apja németként támogatta a nácik hatalomra kerülését

27/10/2024 14:23

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Donald Trump gyerekkorából hozta magával azokat a viselkedési normákat és életvezetési filozófiát, aminek látjuk eredményét a mostani kampányban is. Apját le is tartóztatták a Ku Klux Klan-féle tüntetésen New Yorkban - 1927-ben. A republikánus elnökjelölt idegengyűlölete annak ellenére hordoz náci jegyeket, hogy a családjában emigráns épp úgy van, mint zsidó. 

Csernyánszky Judit interjúja Terry Karl politológussal, a Stanford professzorával.

2024. október 27. Hetes Stúdió-részlet (Csernyánszky Judit interjúja 2024.10.26.)
11:33
00:00
„A nagy hazugság” – már-már bevett szófordulat Amerikában. Négy éve ismeri a köznyelv, amióta Donald Trump konspirációs elméletet gyártva azt állította, hogy neki kellene a Fehér Házban ülnie, mert a demokraták elcsalták a választást 2020-ban. Trump azóta fenntartja álláspontját, egy jottányit sem enged belőle. Minél gyakrabban mondja, annál jobban hisznek neki a szavazók. Már-már mi is zavarba jövünk, dacára, hogy nincs bizonyíték a választási csalásra. Szóval megint el tudja játszani majd ezt a forgatókönyvet, ha nem nyer? – kérdem Terry Lynn Karl, a Stanford egyetem politológusát, egyetemi professzort, aki szűk körben adott elő szakértőknek a CEU Demokrácia Intézet kerekasztal-beszélgetésén. Utána ültünk le mi is beszélgetni.

Terry Karl: - Nem Trump ötlete, a ’nagy hazugság’ teóriája. Ezt roppant fontos hangsúlyoznunk. Trump apja német volt, és a nácik támogatója. Kifejezetten aktívan részt vett olyan utcai szervezkedésekben, demonstrációkon, amelyeknek tulajdonképpen a náci Németország kiépítésében szerepük volt.  Mindez még akkor történt, mielőtt az Egyesült Államok belépett volna a háborúba.

Csernyánszky Judit: Ennek igyekeztem is utánajárni. A Washington Post 2016 február 29-i számában dokumentumokkal – rendőrségi jegyzőkönyvi fotókkal alátámasztva igyekezett bizonyítani azt, hogy Frederick Trump, akit Amerikában csak Frednek hívtak, részt vett 1927-ben a Ku Klux Klán és a város olasz fasisztáinak közös szervezésében tartott utcai menetében Bronxban, New Yorkban, a Memorial Day ünnepén. Utcai verekedésbe torkollott a felvonulás, az antifasiszták két olasz fasisztát megöltek, az egyiket megkéselték, a másikat lelőtték. S a dokumentumok szerint Fred Trumpot ekkor letartóztatták. Donald Trump ezt később tagadta, apja szerinte soha nem volt letartóztatva.

- Trump olyan családi környezetben nevelkedett, ahol nagyon jól tudták és ismerték, Hitler hogyan került a hatalomba. Ahol a felemelkedéséről beszélgettek. S mint ismeretes, a náci vezér hatalomra kerülését részben propagandaminiszterének, Joseph Goebbelsnek köszönhette. Aki gyakorlatilag a ’nagy hazugság’ teóriáját alkotta meg. Szóval ez a ’big lie’ teória nem Trump találmánya, hanem a II. világháború terméke. Goebbels azt mondta, nem holmi apró hazugságot, hanem egy valóban nagyot kell kitalálnod, és aztán azt unos untalan ismételni. Mindaddig, amíg az emberek el nem hiszik. Szóval ez volt az első, a goebbelsi pont a nagy hazugság-elméletet illetően.

- Amit mi itt Magyarországon még mai is lépten nyomon megtapasztalunk.

- A másik viszont Hitlerhez köthető. Nevezetesen a Mein Kampfhoz. Hitler ugyanis tökéletesen tisztában volt azzal, hogy ha hatalomra jut, akkor belső ellenségre lesz szüksége. Akiket bűnbakoknak lehet kikiáltani. S mint ahogy az a történelemből ismert, ők a zsidók lettek Hitler politikájában. S itt a trumpi történet is érdekes fordulatot vett. Hisz Donald Trumpot és az apját is a '70-es évek elején beperelték. Akkor még a Trump Organizations közös tulajdon volt. Ingatlan bizniszben utaztak, s afro-amerikaiaknak nem engedték meg, hogy az általuk épített ingatlanokat ők is kibérelhessék vagy megvásárolhassák. Az amerikai igazságügyi minisztérium perelte be őket azzal, hogy diszkriminálják az akkora már egyenlő jogokat élvező feketéket.

- Itt közbeszúrnám, hogy Magyarországon épp három napja mutatták be, Amerikában kb. két hete a Trumpról szóló filmet The Apprentice (A gyakornok) címmel, s ebben részletesen bemutatják ennek a pernek is történetét, a piszkos hátterét, hogy Trump az ügyvédjével, Roy Cohnnal zsarolás útján tudta megnyerni a pert. S ez nem a reklám helye akar lenni, mert egyébként az iráni-dán rendező, Ali Abassi filmje gyakorlatilag már az első hétvégén megbukott alacsony nézettségi adatokat produkálva (10. helyre került és 1,5 millió dollárt hozott mindössze). Trump is rögtön reagált a filmre, kitalálhatják: fake film. Hamis képet fest róla. Nehéz volt producert találni a filmhez, ami a doku és a fikció keveréke – legalábbis erről nyilatkozott a rendező, és felajánlotta a cannes-i filmfesztiválon, hogy személyesen is szívesen bemutatná neki a filmet. Talán a bemutató időzítése nem tökéletes. A választásokhoz közeledve a republikánus szavazók nyilván nem nézik meg, mert csalódottságra és az igazságra ezekben a történelmi pillanatokban a legkevésbé sincs szükségük, a demokraták pedig nyilván legyintenek: nekik ugyan nem kell bemutatni Trumpot.

- Trump a bűnbakkeresést most az idézőjeles migránsokban találta meg. De nagyon óvatosan kell bánnia a szavakkal, s ebben az ő ellentmondásossága is benne van, merthogy a felesége, a volt felesége is bevándorló, az anyósai is azok természetesen, ahogy az apósai is. Ráadásul egyik veje révén zsidó (ortodox) unokái vannak.

Terry Karl

- És akkor ugyebár most itt vannak nekik a Haiti-féle menekültek, akik macskát és kutyát esznek, méghozzá szomszédaiktól lopják el. Ahogy ezt Trump elmondta a Kamala Harrissel folytatott első és utolsó elnökjelölt tévés vitában.

- Nos, itt arra kell felhívni a figyelmet, hogy ők éppen most feketék. De nem spanyolajkúak. Fontos különbségtétel. Mint ismeretes, a bevándorlók kétharmada spanyolajkú. Őkkel jó viszonyban akar maradni Trump, hogy az egyik legnagyobb szavazói tábort megnyerhesse magának. S ugyebár a legfrissebb felmérések szerint 2030-ra a spanyolajkú lakosság lesz többségben a fehérekkel szemben. Magunk előtt látunk tehát egy autoriter populista vezetőt, vagy leendő vezetőt, akinek opportunizmusát a szavazatok optimalizálása fűti.

Terry Karl előadásában kitért arra is, állításait alátámasztandó, hogy nem véletlenül tért ki Trump az egyik lakossági fórumon arra, hogy Kamala Harrisről ő mindezidáig nem is tudta, hogy fekete. Erről nem beszélt – legalábbis a volt elnök szerint – csak most hozakodott elő ezzel a kampányban, hogy esélyeit javítsa a feketék körében. Ugyanis a fekete férfiak egyelőre Trump mögött sorakoztak fel nagyszámban.

- Elon Musknak, az X közösségi háló, a Tesla és a Space X tulajdonosának, a világ leggazdagabb üzletemberének aktív szerep jutott ebben a kampányban. Mi lesz ennek a kimenetele?

- Pénz, pénz, pénz! Nagyon sok pénzt hoz Trumpnak. A Wall Street Journal nyomozása szerint havi 45 millió dollárt tesz az exelnök kampányába. Trump és csapata természetesen tagadja ezt. De szerintem a tekintélyes lap tudja, mit ír le. Az is kiderült, hogy a SuperPAC csoportnak, az ún. Szuper Politikai Műveleti Bizottságnak már 70 milliót adományozott (ezután adókedvezmény jár), merthogy itt nincs is összagkorlát. Méghozzá a fekete férfiak maga mellé állításával, akik korábban szinte mind Bidenre szavaztak és most Elon Musk őket akarja egymással szembefordítani, a közösséget megosztani.

- Győzelmet hozhat Trumpnak?

- Ezt még egyelőre nem tudjuk megmondani. A verseny nagyon szoros. De véleményem szerint most jobban áll Kamala Harris, viszont nem úgy néz ki, hogy a demokraták megszerzik a szenátust is. Ennek sok oka van, többek között például az is, hogy mivel csak a szenátus harmadát választják újra, most úgy jött ki, hogy több a demokrata szék, amiért most küzdeni kell, mint a republikánus. Éppen ezért lesz kiélezett a verseny. A republikánusok nagyon aktívan kampányolnak. Sőt a jelen pillanatban annak is megvan az esélye, hogyha esetleg Kamala Harris nyerne, nem lesz könnyű dolga, mert az alsóházi demokrata székek is inognak. S akkor két oldalról is blokkolni fogják Harris munkáját.

- Ha az ön jóslata jönne be, amit most mondott, akkor Trump hogyan fogja elviselni a vereséget? Bele fog törődni? S most eszembe jutott a nemrég bemutatott Polgárháború című fikciós film is nagyon valós forgatókönyvet mutat be, ami épp erre a helyzetre íródott.

- Nagyon nehéz időknek nézünk elébe. A november 5-i választás és az új elnök januári beiktatása közötti időszakra értem ezt. Trump nem az a típusú ember, aki elismeri a vereségét. Ráadásul hithű követői sem fognak beletörődni a verségbe. s most már tapasztalatból is tudjuk, hogy közülük sokan erőszak elkövetésére is hajlandóak a cél elérése érdekében. Egyébként pedig van egy olyan gyanúm is, hogy nem is akar olyan nagyon elnök lenni. Látszik, nehezen viseli az öregedést. Fáradtnak tűnik. A nagygyűléseken nincs a korábbihoz hasonló nagy tömeg. Sokat hibázik, téveszt, összekever adatokat, amiből arra következtetnek egyre többen, hogy mentális állapota nincs igazán rendben. És már azt is nemegyszer elmondta, hogy végső esetben visszamegy Mar’o Lagora, Floridába és egyszerűen csak élvezni akarja az életet. Szóval van egy olyan érzésem, hogy ez a kampány nem csak róla szól, hanem a követőiről, a MAGA, a Make America Great Again mozgalom továbbéléséről is.

- Nem gondolja, hogy inkább arról van szó, hogy meg akarja úszni a perekben várható, esetlegesen rá nézve súlyos ítéleteket? A börtönbüntetést?

- Igen, valóban, talán leginkább erről van szó. Akik egészen ismerik, azt mondják, el akarja kerülni, hogy börtönbe zárják. Ha megnyeri a választást, nem kérdéses, hogy olyan igazságügyi minisztert fog kinevezni, aki ejti az összes vádat. Ha elveszíti, akkor börtönbe kerül vagy esetleg háziőrizetbe. A kettő közül valamelyik bekövetkezik.

- Talán tudja, hogy most Magyarország tölti be a soros uniós elnökséget, s Orbán már a kezdetek kezdetén, amikor meghirdette ennek a félévnek a szlogenjét, hogy tegyük Európát ismét naggyá, óriási felháborodást keltett. S a magyar elnökség programjának a kihirdetésekor is ugyanezzel a felszólítással fejezte be beszédét. Hát, nem zúgott fel a taps. Mi lesz ennek a vége?

- Nem szeretnék az európai politikába beavatkozni. De azt el tudom mondani, hogy az olyan populisták, mint Trump és Orbán, akik nagyon intenzíven tartják egymással a kapcsolatot - illetve a stratégiájuk – el kezdte fertőzni Európát is.

Csernyánszky Judit interjúja a Hetes Stúdió 2024. október 26-i adásában hangzott el.