Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Olimpiásdi – Józsa Márta jegyzete
Bőven van még amit tanulnunk Belgrádtól. Például a héten a fideszes parlamenti többség elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
Időjárás – Szénási Sándor jegyzete
Most éppen nem esik, de fog. Aztán egyszerre süt majd a nap, és esik. Az ördög, a felesége, és a családon belüli erőszak.
Európa és én – Selmeci János jegyzete
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hálisten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Alkotmányos demagógia – Hardy Mihály jegyzete
Unalomig ismétlik: "no war, no gender, no migration." Faék egyszerűségű rémisztgetés, de a jelek szerint bizonyos emberekre mégis hatása van. Különösen most, a választási kampányban pörgetik ezerrel. Akármennyibe is kerül, pénz nem számít. Dől a kormányzati megrendelés a Facebook-os és Youtube-os Fidesz-kampányvideók sugárzásáért.
A nagy pénztárca – Rózsa Péter jegyzete
Az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Magyar Péter megette az ellenzéki tortát – Kárpáti Iván jegyzete
Tömegek akarják leváltani az ellenzéket Orbánnal együtt, kár ezt tagadni. Hogy mennyire lehet közvéleményt szondázni ilyen viharban, az persze más kérdés. Szerencsére két hónap múlva világos számokat kapunk.
Szegény éhes magyar választó lakomája – Selmeci János jegyzete
26/04/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.
Magyar választópolgárnak lenni legalább tíz éve elég szar dolog. Mintha a menza tele lenne rosszabbnál rosszabb fogásokkal, a löncshús és a száraztészta rajongóin kívül senkinek sem jut igazán a kedvére való, egy-két finomnak tűnő desszert talán akad, amire az ember bizalommal szavaz, de azzal jól lakni ugye nem lehet, ráadásul legközelebb azt is mindig ráöntik valamelyik undorító főételre.
Mi a közös ügyeink, az országunk sorsának – szóval az előétel, a leves, főfogás, és a desszert elkészítésének apró részletei, és az azok mögött álló gondolatvilágok – megvitatása helyett, a melyik szakács árulta el vagy mérgezte meg az országot diskurzust kaptuk meg politikai lakomaként.
A magyar választót magára hagyták a hatalommal, illetve a hatalom híján a megmaradt pozíciók szétosztogatásával és a saját életben maradásukkal foglalkozó pártjaik, az elkötelezett híveken kívül, akik egész biztos, hogy a választók kisebbségét jelentik, mindenki csak jobb híján, vagy annak tudatában szavazhatott, hogy a valódi folyamatokra semmi hatása nincs.
Szerintem még a Fidesz szavazók többsége is így van ezzel, tizennégy év után aligha várhatnak már többet ettől a kormánytól, mint amit eddig is kaptak, általában jobban élünk, utalják a nyugdíjat, nem jön vissza a Gyurcsány, nem foglal el minket Brüsszel, de azért rendes orvos meg rendes iskola meg gyorsabb felzárkózás nem lesz, most júniusban meg mehetnek szavazni a legrosszabb kormányzati évéből még ki sem kecmergő, az üzenetek tekintetében dögunalmas pártjukra.
A harcos Orbán-kritikus ellenzékiek a '22-es zakó után még rosszabb választási lehetőség előtt álltak; az EP választás biztos bukta, csak az a kérdés, hogy meglesz-e a Basset Hound a Beagle-ök között, aki aztán nekimehet a kétharmados Bernáthegyinek, azaz Gyurcsány Ferenc lenyeli-e a többieket, esetleg túlél még a Momentum is, na egy ilyen kínálattól a legéhesebb híveken kívül tényleg nem tudom, hogy kinek kezd el csorogni a nyála.
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de az reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni. Az összetevőkről semmit sem tudni, az íze bármilyen lehet, fogalmuk nincs hogy fest majd, és milyen más ételek mellett gőzölög az Európai Parlament asztalán, de legalább még nem ettek belőle, és ha az is a vége, hogy 2026-ban az ország többsége a klasszikus is löncshúsnál marad, legalább esznek valami újat, amiről még nem tudják, hogy kétharmados gyomorrontást okoz.
Ez lenne a magyar választópolgárok szomorú lakomája.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. április 26-i adásában hangzott el.
