A bolgár kormány az EU szégyene – Boriszov kormányát az autokrata magyar és lengyel kormányok mellett említik
14/07/2021 07:41
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Európai Bizottság intézkedésével 2030-ra 55 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, írja a New York Times. A Financial Times a rövid időn belül harmadszorra tartott bolgár választásokról számol be. Bojko Boriszov, 12 éves regnálása alatt az országban tombolt a korrupció.
A New York Times egyik beszámolója szerint az Európai Bizottság nagyon ambiciózus intézkedéscsomagot készített elő annak érdekében, hogy felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának a kivezetését, magyarán azt, hogy kevésbé támaszkodjanak a szénre a villamos energia előállításakor. A várhatóan ma előterjesztendő indítvány értelmében az 1990-es évet véve alapul, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a légkörbe. Ezzel Európa sokkal nagyobbat lépne előre, mint a világ többi térsége.
Ahhoz azonban, hogy az elképzelésekből európai jogi norma váljék, hogy az összes tagállam és az Európai Parlament is közös álláspontra jusson, még minden bizonnyal hosszú hónapokat kell tárgyalásokkal, alkudozásokkal tölteni – írja a New York Times. A cikk kiemel két EU-térségbeli energiaforrást, amiről alighanem nehéz lesz lemondani: az Északi-tengeren található fúrótornyokból a németek által kinyert olajat és gázt, valamint a lengyel szénmezőket.
A New York Times azt valószínűsíti, hogy az Európai Bizottság egyes javaslatai többek közt Lengyelország és Magyarország ellenkezésével is találkozhatnak majd.
Az intézkedéscsomag legvitatottabbnak ígérkező eleme – egy júniusban kiszivárogtatott tervezet értelmében - az úgynevezett karbonkiigazítási határadó, ami illetékkel terhelné az Unión kívüli országokból származó olyan termékek behozatalát, aminek az előállítása jelentős mértékben jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ilyen termék például az acél, a vas, a cement és a műtrágya. Ezzel az adóval az európai vállalatokat arra ösztönöznék, hogy csökkentsék importjukat a kevésbé környezettudatos országokból. A tervezett intézkedést azonban az ellenérdekelt külső országok protekcionizmusként is értelmezhetik, és a kérdés vitát válthat ki a Kereskedelmi Világszervezetben, valamint új törésvonalat idézhet elő a novemberi glasgow-i nemzetközi klímatalálkozón.
A bolgár miniszterelnök nem marad a helyén
Örömének ad hangot a bulgáriai változások nyomán a Financial Times, annak ellenére, hogy az ország bizonytalan politikai jövő elé néz, miután a vasárnapi választások – három hónap elteltével immár másodszor szólították a polgárokat a szavazó fülkékhez – nem eredményeztek olyan párterőviszonyokat, hogy szilárd koalíció körvonalazódjék. A tekintélyes londoni lap örömének az oka az, hogy egy dolog mindazonáltal világos: a konzervatív Bojko Boriszov, aki az elmúlt 12 év nagy részében kormányozta az országot, nem marad hatalmon, senki nem akar az általa vezetett párttal együtt kormányozni.
A Financial Times szerint Boriszov alatt Bulgária szégyenfoltja lett a jogállamiságot felmutató Európai Uniónak, egy kategóriába került az autokrata Magyarországgal és Lengyelországgal. Szűnni nem akaró korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés jellemzi az EU legszegényebb országát. Gazdasági fejlődése is lelassult, ami szembeötlően megmutatkozik abban, ahogyan növekszik az elmaradása a szomszédos Romániához képest.
Az Európai Unió szégyene, hogy Boriszov hivatali idejének jó része alatt tétlenül szemlélte az uniós adófizetők pénzével való visszaéléseket, az igazságszolgáltatás és az ügyészi szervezet zaklatását és azt a kliensrendszert, amelynek a kiépítésével Boriszov, aki egykor éjszakai bárban volt kidobóember, megszilárdította a hatalmát.
Boriszov – folytatódik a cikk – azért művelhette ezt ilyen sokáig, mert nem okozott gondokat uniós partnereinek. Ellentétben a magyar és a lengyel vezetéssel, nem hirdetett csatákat Brüsszellel saját konzervatív táborának a feltüzelése érdekében. Úgy tartott fenn jó viszonyt Oroszországgal és Törökországgal, hogy nem állt érdekeik szolgálatába. A legapróbb részletekben is lojális volt a jobbközép irányzatú Európai Néppárthoz, és annak világítótornyához, Angela Merkelhez.
Most a folk-rock énekes, népszerű televíziós műsorvezető Szlavi Trifonovon a sor, hogy megpróbáljon kormányt alakítani. A választáson az ő elitellenes pártja szerezte a legtöbb szavazatot, 24 százalékot, pedig voltaképpen nem is folytatott kampányt, nincs politikai programja, és felismerhető személyiségek is alig találhatók a soraiban. Maga Trifonov nem is indult a képviselői helyért, és tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint a korrupt elitet támadta a tévéműsorában. Most azt mondta – anélkül, hogy konzultált volna a másik két reformista párttal –, hogy megpróbál egyedül kormányozni. Ez – figyelmeztet a Financial Times – nem sejtet sok jót az átláthatóság és a konszenzusépítés szempontjából, amire pedig Bulgáriának nagy szüksége lenne, amikor meg kell reformálni az ügyészséget és a bíróságokat, hogy fel tudjanak lépni a vesztegetésekkel szemben. Bulgária széttöredezett és polarizált politikai viszonyai instabilitást jelentenek, és talán még további választásra is szükség lehet. De még mindig van lehetőség arra, hogy tisztább kormányzat jöjjön létre – vélekedik a londoni lap.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.07.14., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János