Az előző két adásban a legjobb barátokról volt szó, de tudjuk jól, hogy az ember legjobb barátja a könyv. Ezért az Anno Budapest november 8-án, vasárnap 15 órától az antikváriumokba megy.
Nem világos, hogy mi derül ki majd ebből a furcsa, megkésett mátrixból. (...) És ne felejtsük el: azok a gyermekek, akik a rendszerváltás idején születtek, ma már harminchat évesek, meglett családanyák és apák. A fiatalabbak pedig már a tévémacit sem ismerik. Az eredetit biztosan nem, azt még a korábbi kurzus idején elcsórták, talán éppen azután, hogy megfúrtak egy-egy pénzes mackót. Tudják, olyat, amelyekbe akár kilencmilliárd is elfér.
"Szeretni önmagunkat, egy életre szóló románc kezdete” – Oscar Wilde. 2026. november 04. szerda 19 óra, ismétlés vasárnap 11-kor. Sorozatunk záró adásában ezeket az ellentmondásokat vizsgáljuk Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító közreműködésével. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes.
Többen is elmondják véleményüket az ügynökakták kapcsán. Megszólal Ungváry Rudolf, Cseh Gergő Bendegúz, Vásárhelyi Mária és Rainer M. János is. Az adás második felében megbeszéljük a hét kiemelt eseményeit Bárándy Gergellyel, valamint Bacsa Botonddal és Bolgár Györggyel. Műsorvezető Para-Kovács Imre, szerkesztő Csernyánszky Judit.
Hogyan válik egy nemzetközileg elismert biogazdaság földjeinek elvesztése egy egész működési modell felszámolásává, és mitől szolgálja valóban az ország biztonságát a hadiipari fejlesztés? A Klubrádió Rendszerhiba című műsorában Rózsa Péter a közvagyon, az állami döntések és a közérdek viszonyát járta körül. Ács Sándorné, az egykori kishantosi biogazdaság vezetője a mintagazdaság ellehetetlenítéséről és az azóta is remélt jóvátételről beszélt. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta, hogy a magáncégek hadiipari szerepvállalása önmagában nem baj, a védelem működőképessége annál fontosabb kérdés. A két beszélgetés más-más területen mutatta meg, milyen következményekkel járhat, ha az állam döntései mögött háttérbe szorul a közérdek.
40 évvel ezelőtt még fodrászként kereste a kenyerét, majd a skót pop-rock csillagának, a Texas formációnak lett arca és hangja. Texas-hétvége következik a Zebrádióban. Hallgasd te is a Klubrádió zenei csatornáját!
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt mondta: bizonyos terhelő iratok vannak "minden valószínűség szerint" Moszkvában Orbán Viktorról, de őt valószínüleg anyagilag is érdekeltté tették ebben a kapcsolatban. Végül arra juthatott, hogy a hatalmának megszilárdítására és megtartására az orosz pénzek és az orosz szövetség a legkézenfekvőbb számára. Arról is beszélt: sokszor felbukkantak az "Orbán-iratok" az elmúlt évtizedekben, egymástól teljesen független forrásokból, és "arra is van magyarázat, hogy miért nincsenek meg ezek az iratok".
"Aki meg tudta tenni, aki végig tudta nézni az elmúlt 16 évben, hogy embereket lejáratnak pusztán csak azért, mert szembe mernek szállni Orbán Viktor rendszerével, és ezen most felháborodik és hisztizik, annak valóban rinocérosz bőre van" – mondta Fülöp Botond ügyvéd a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a Lezsák-ügy kapcsán. Szerinte a Fidesz és a KDNP politikai botrányt próbál kreálni abból a sajnálatos, de véletlen hibából, amelynek következtében Lezsák Sándor neve tévesen az állambiztonsági hálózat tagjai között jelent meg. Úgy látja, az elmúlt 16 év tudatos, állami erőforrásokból finanszírozott lejáratókampányai mellett különösen visszás az ellenzéki politikusok mostani felháborodása.
Orvos-Tóth Noémi is az adás vendége volt, aki az ügynökakták megismerésével összefüggő lelki és társadalmi traumák feldolgozásában nyújt segítséget.
Az állambiztonsági szolgálatok iratainak nyilvánosságra hozásával párhuzamosan azonban történt még valami, amire az elmúlt harminchat évben alig volt példa: a magyar kormány felnőttként kezelte a társadalmat.
A Café Péntek e heti vendégei Nicholas Thomas, Németh Gábor, Alain Fleischer, Cserba Júlia és Báron György voltak.
"Nagyon fontos, hogy Oroszországra gyanakodjunk, ugyanis azt látni kell, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnában folytat háborút, hanem bizonyos értelemben Európa ellenében is, hiszen azok ellen is fellép, akik lehetővé teszik Ukrajna ellenállását. Ezek most elsősorban az európai országok, amelyek fegyverszállításokkal és a hírszerzési támogatással segítenek. Elemi orosz érdek, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás meggyengüljön vagy megszűnjön, ezért mindenképpen érdekük, hogy pánikot, veszélyérzetet keltsenek, gyengítsék a lakosság támogatását Ukrajna mellett, erősítsék a szélsőséges, rendpárti, oroszbarát erőket, illetve megosszák az európai országokat is”– mondta Telkes András nemzetbiztonsági szakértő a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról, hogy legalább 25 repülőjáratot ért bombafenyegetés a napokban Európa-szerte.
Bár a valóságshow-kban való részvételt kimerítőnek tartja Kiss László csillagász, elismeri, hogy egy-egy ilyen alkalom kiváló lehetőséget teremt a tudomány népszerűsítésére.
„Nehéz megítélni, milyen lelki megrázkódtatást okozhat a társadalomban a nyilvánosságra került állambiztonsági dokumentumok tartalma. Ugyanakkor fontos, hogy beszéljünk ezekről az ügyekről, még akkor is, ha fájdalmas szembesülni a múlttal. A nyílt párbeszéd ugyanis segíthet abban, hogy ezek a történetek ne maradjanak tovább elhallgatva, a szőnyeg alá söpörve. Az elmúlt két napban azt tapasztalom, hogy nemcsak az egykori ügynökök tevékenysége kerül felszínre, hanem az emberekben évtizedek óta felgyülemlett indulatok és sérelmek is. Sokan nemcsak a kommunista rendszer emlékeivel, hanem az elmúlt 36 év feldolgozatlan kérdéseivel is szembesülnek. Mintha most egyszerre törnének felszínre a régóta elfojtott fájdalmak és csalódások. Lehet, hogy erre a szembenézésre szüksége is van a társadalomnak” – vélekedett a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense az állambiztonsági iratok nyilvánosságra kerülésének lélektani hatásairól.
A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata a pénzügyi stabilitás és a monetáris politika biztosítása, nem pedig a vállalkozás és a spekuláció – mondta Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint a 2013-ban elindított folyamat, amelynek során jelentős, mintegy 266,5 milliárd forintnyi közpénz került jegybanki alapítványokhoz, majd különböző vállalkozásokhoz, eleve ellentétes volt a jegybank rendeltetésével. Úgy véli, mindenkit meg kell vizsgálni, akinek ehhez a folyamathoz köze lehetett.
Az új izraeli parlamentben a Netanjahu-ellenes többség egyik első intézkedése lehet egy olyan törvény elfogadása, amely legfeljebb két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki megbízatást – mondta Székely Róbert, az izraelinfo.com munkatársa.
A hatalomra került radikális jobboldaliak ugyanazokkal a nehézségekkel találják szemben magukat, mint a hagyományos pártok - figyelmeztet az Ipsos kutatási igazgatója a Politico cikkében. Példaként hozta fel Orbán Viktor választási vereségét, valamint a szélsőjobboldali svéd demokraták támogatottságának a meredek zuhanását.
Nem akarja mentegetni a hibát, de jelezte: október elején kapták meg a végső adatállományt, ami a mágnesszalagokról lementett neveket tartalmazta, és gyakorlatilag egy hónap alatt kellett ebből online adatbázist készíteniük. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója azt mondta: a mágnesszalagok adatai ráadásul rendkívül tagolatlan formában, ömlesztetten kerültek át a levéltárba, és a Lezsák Sándor volt MDF-es politikust is érintő probléma akkor keletkezhetett, amikor ezeket a tagolatlan, ömlesztett adatállományokat informatikai eszközökkel megpróbálták a kollégái egy tagolt rendszerbe konvertálni.
"Nyilván nem örülök ennek, hogy most az én nevem is előtérbe került. Ugyanakkor meg azt hiszem, hogy nem lehetett már tovább halogatni 35-36 év után, a rendszerváltás után, hogy ezt a hálózati kérdést ne hozzák elő. Ez egy nagyon összetett kérdés, mindenkinek más a története. De arra mindenképpen jó ez a mostani nyilvánosságra hozatal, hogy talán egy kicsit jobban megérti a mai fiatalabb nemzedék is, hogy milyen világban éltünk. Egy megfélemlített diktatúrában, ahol mindenféle módon szerették volna a hatalom képviselői a tudtunk ráadni, hogy ők figyelnek, hogy mindent tudnak, hogy nehogy elbízzuk magunkat" - fogalmazott a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Beer Miklós nyugalmazott váci püspök, miután neve is szerepelt a tegnap nyilvánosságra hozott állambiztonsági dokumentumok között.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) több mint száz pontból álló választási jogszabály-módosítási javaslatcsomagja fontos és hasznos kezdeményezés, mert számos, korábban sokat bírált problémára kínál megoldási lehetőséget – véli Tóka Gábor politológus, a Vox Populi blog szerzője.
"A hazafias indoknak egyszerűen statisztikai okai voltak. Egyáltalán nem önként vállalkoztak az esetek nagy többségében az emberek, hiszen normális, ép lelkű, családjukat féltő emberek alkották akkor is a társadalom hatalmas többségét. Volt egy belső statisztika, amiben nem jól mutatott volna, ha mindenkit kényszeríteni kellett, hogy együttműködjön a szocialista rendszer egyik fontos pallosával, azt írták, elvi alapon jelentkeztek" - így magyarázta Rainer M. János történész a Reggeli gyorsban, hogy a nyilvánosságra került beszervezési kartonok közt miért szerepel gyakran a hazafias indoklás. Azoknak a száma, akik valóban elvi alapon működtek együtt, talán 5 százalék lehetett, vagy inkább még kevesebb - tette hozzá.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő nem számít arra, hogy a kongresszusi változások következtében tömegesen érkeznek majd amerikai fegyverek Ukrajnába. A törvényhozás ugyan megpróbálhatja támogatni Ukrajnát és korlátozni Trump Oroszország iránti engedékenységét, de a végrehajtó hatalom késleltetheti a jóváhagyott támogatások felhasználását. A szakértő szerint ezért inkább fokozatos változás, nem pedig radikális fordulat várható az amerikai Ukrajna-politikában.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint elkapkodták az új tankerületi igazgatók kiválasztítását, mert a pedagógusoknak és az iskolák más dolgozóinak nem hagytak elegendő időt a pályázatok véleményezésére. Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke a Reggeli gyorsban azt mondta, a tankerületek vezetőinek a jövőben nem ellenőrző, a dolgozókat stresszben tartó szervezetként, hanem az iskolákat segítő intézményként kellene működniük.
Rainer M. János szkeptikus: az akták közzétételének közvetlenül a rendszerváltás után lett volna értelme. Ennyi év elteltével a nyilvánosságra hozatal inkább szimbolikus gesztus - idézi a történészt a Reuters. Nemzetközi lapszemle.
"Teljesen jelentéktelen, hogy ki jelentett most már, vagy ki nem jelentett. Itt az lenne az érdekes, hogy mit jelentettek" – mondta Ungváry Rudolf író a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában az ügynökakták nyilvánosságra hozott adatbázisáról. Szerinte a csaknem 60 ezer nevet tartalmazó lista közzététele fontos és elismerésre méltó lépés, de az igazán értékes történeti anyagot nem az egykori beszervezettek névsora, hanem az általuk készített jelentések jelentenék. Ezekből ugyanis a korabeli magyar társadalom mindennapjai, az emberek gondolkodása, viselkedése és személyisége is megismerhető lenne.
