Magyar Péter azért mozgatott meg annyi fiatalt, mert hitelesnek gondolják

"A politikai részvétel motivációira voltunk kíváncsiak, leginkább, vagy ezen belül is elsősorban a tüntetés motivációjára, hogy mi az, ami az embereket ráveszi arra, hogy részt vegyenek egy tüntetésen, és mi az, ami távol tartja, milyen tényezők számítanak: a tüntetés témája, a szervezőnek a kiléte? Az, hogy az illetőnek az ismerősei ott vannak-e?" - sorolta a kutatás alaptételeit.

A politikai elit öregedésével párhuzamosan megfigyelhető a fiatalok érdektelensége is a politika iránt Róna Dániel szerint. "A világ tíz legnépesebb országában egyaránt 70 év feletti a politikai csúcsvezető, ami történelmileg nézve is egy nagyon ritka helyzet, és nagyon kevés az olyan párt Magyarországon és nemzetközi szinten is, ami a fiatalokat célozza. Ez egy ilyen ördögi kör. A fiataloknak alacsonyabb a részvételi hajlandósága, ezért nem éri meg annyira őket célozni az üzenetekkel. Ha viszont őket nem célozzák, akkor ők nem érzik megszólítva magukat, és akkor még kevésbé mennek el szavazni, még kisebb arányban. Nem érzik úgy, hogy befolyásolhatják az eseményeket. Nem érzik magukat megszólítva, és ez érthető is" - mondta.

Kiderült a kutatásból, hogy az, hogy párt hívja-e a tüntetőket vagy civil, nem számít. Az a kérdés, hogy hiteles-e. Róna így fogalmazott: "Nem azért tudtak az ellenzéki pártok olyan kevés embert megmozgatni a tüntetéseken, mert ők pártok, hanem azért, mert a választók nem tartották őket hitelesnek. Pontosabban a választóknak csak egy nagyon kis része tartotta őket hitelesnek. Magyar Péter bebizonyította, hogy pártként is lehet nagyon sok embert utcára vinni. Nyilván Magyar Péter is pártellenes vagy elitellenes jelszavakkal viszi az utcára az embereket, de hogy önmagában az, hogy egy politikus teszi ezt meg, az még nem feltétlenül rettentené el az embereket, amennyiben a személy hiteles."

- A téma nem ennyire befolyásoló. A kutatás szerint például a környezetvédelem jobban vonzza a válaszadókat, de önmagában a téma nem döntő.
- Különösen a fiatalok esetében azt tapasztalták, hogy ami nagyon fontos, az a szocializáció és a közösségi élmény, "ami abban nyilvánul meg, hogy a barátai ott lesznek-e vagy sem". 
- Az egyik legfontosabb tényező még a politikai szocializáció. "Ahol a vacsoraasztalnál ez téma volt, ott jobban kialakul az érdeklődés, sokkal valószínűbb, hogy az illető elmegy tüntetni, vagy akár választani" - fogalmazott.
- Demográfiailag is nagyon jelentős eltérések vannak. "Egyrészt azt tapasztaljuk, hogy a férfiak nagyobb arányban nyitottak arra, hogy elmenjenek tüntetésre, mint a nők" - mondta.
- "Másrészt, és ez még erősebb, az iskolázottság - tette hozzá. - A diplomások sokkal nagyobb arányban mennek tüntetni, mint az alacsony iskolai végzettségűek, és ez nem csak a tüntetésre vonatkozik, hanem mindenfajta politikai részvételnek az egyik legerősebb magyarázó ereje az iskolai végzettség. A választáson is a diplomások elsöprő nagy százaléka részt szokott venni, az alapfokú végzettségűeknek meg csak nagyon kicsi. Ezt is tapasztaltuk."

Életkor szerint a legalacsonyabb részvételi hajlandóság a harmincasok körében volt, érdekes módon nem is a 18-29-es korosztályban. "Ezt talán azzal tudjuk magyarázni, hogy ez a 30-as korosztály a legelfoglaltabb: ilyenkor van a családalapítás, karrier - mondta erről. - A munkaerőpiacon is olyan helyzetben vannak, hogy a nagy részük ilyenkor még alkalmazott, a szabadideje az nagyon véges, és akkor azt nem tüntetéssel próbálja eltölteni. És nyilván a 65 év felettieknek meg jóval több szabadidejük van, mert nekik már nem kell dolgozni, és ők már felnevelték a gyerekeiket. Szóval inkább ilyen tényezőket kell keresni a korösszetétel szerint, de azért az, hogy a 18-29-es korosztálynak egy kis része érdeklődik csak a politika iránt, és egy kis része akar csak tüntetni, az nem csak ilyen prózai magyarázattal írható le, hogy egyszerűen nem ér rá."

A fiatalok érdektelenek, közömbösek a politika iránt. "Nem érzik úgy, hogy róluk szólna, nem az ő nyelvükön beszélnek, nem az őket érintő témákról szól a diskurzus. Sokkal kifizetődőbb politikailag a sokkal népesebb és sokkal nagyobb részvételi hajlandóságú, 60 év feletti korosztályt megszólítani, és hogyha megnézzük a magyar politikatörténetet, az 1990 utáni magyar politikatörténetet, akkor ez dominált. Tehát a 13. havi nyugdíj kérdése az mindig sokkal több embert mozgatott meg, mint az egyetemi tandíj kérdése."

A felmérésben vizsgálták a tüntetési hajlandóságra ható tényezőket, végeztek egy kísérletet, amiben a variált tényezők a tüntetés szervezője (párt vagy civil szervezet), a tüntetés témája (környezetvédelem, oktatás, nyugdíj), és a barátok részvétele (ott lesznek vagy sem) voltak. Ezen faktorok kombinációi mentén különböző alminták jöttek létre. Adataikat bináris logisztikus regresszióval elemezték, aminek segítségével a három tényező lehetséges hatását külön, a többi változót kontroll alatt tartva vizsgálták. Ezzel a módszerrel kizárható az olyan demográfiai tényezők befolyásoló hatása, mint a nem, az iskolai végzettség és a kor, amelyek önmagukban is mind hatással vannak a tüntetési hajlandóságra.

A teljes beszélgetés a fenti lejátszón hallgatható meg.