A fogolycsere kizárólag Orbán politikai érdekeit szolgálta

Új ablakban

2023. június 20. Reggeli gyors - részlet 23.06.20. Kárpáti János lapszemléje

05:01

00:00

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megszólalt az oroszok által Magyarországnak átadott ukrán állampolgár hadifoglyok ügyében. Mint az tegnap végigfutott a médián, a kijevi külügyi tárca szóvivője azzal a szemrehányással élt, hogy a magyar hatóságok nem teszik lehetővé számukra a közvetlen kapcsolatfelvételt a szóban forgó 11 személlyel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan azt mondta, hogy az érintettek szabad akaratukból érkeztek Magyarországra, és bármikor szabadon távozhatnak is, az ukrán külügyi illetékes szerint néhány rokontól szerzett értesülés alapján arra lehet következtetni, hogy ez nem felel meg a valóságnak.

Ezek után idézi a Reuters az ukrán diplomácia irányítóját, aki szerint a hadifoglyok Magyarországra történt átszállítása kizárólag Orbán Viktor politikai érdekeit szolgálta. „Egyetlen egyszerű cél volt: Orbán azt akarta mutatni a magyarországi és a Magyarországon kívüli magyaroknak, hogy ő az egyedüli védelmezőjük” – idézi a hírügynökség Dmitro Kulebának az ukrán köztévében elhangzott nyilatkozatát.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal

 

Kijevnek még sok dolga van, mielőtt felvételét kérné az EU-ba

Uniós körökben olyan feltételezések keringenek, hogy az Európai Bizottság már ez év decemberében javaslatot tehet arra, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint esetleg Moldovával is – írja az EurActiv brüsszeli hírportál.

A cikk szerint holnap az EU-hoz akkreditált tagállami nagykövetek kapnak tájékoztatást, majd csütörtökön Stockholmban Várhelyi Olivér bővítési biztos az uniós kormányok Európa-ügyi tárcavezetőinek számol be arról, miként értékelhető az eddig elért haladás az EU-tagságot tavaly kérelmező három országgal, Ukrajna és Moldova mellett Grúziával. Az Európai Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye különböző ajánlásokat tett e három országnak a felkészülés érdekében, és most azt összegzik, mi valósult meg ezekből az ajánlásokból.

Az EurActiv áttekintése szerint Kijev felgyorsította a munkát, de még van tennivalója az alkotmánybíróság reformján, az oligarchák elleni törvényen, valamint a média szabályozását illetően. Moldova a másik két aspiráns országnál szorosabban igyekszik együttműködni az alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottsággal, de sok dolga lenne még a korrupció elleni küzdelem terén. Ami Grúziát illeti, a brüsszeli hírportál azt emeli ki, hogy nem könnyű kezelni a mély politikai megosztottságot, a sorsdöntőnek ígérkező jövő évi választásokra tekintettel.

Az EurActiv emellett betekintést nyert a svéd soros EU-elnökség azon levelébe, amely azt szorgalmazza, hogy a tagországok uniós ügyekben illetékes tárcavezetői vitassák meg, mennyire lehetne biztosítani az Európai Unió működőképességét egy jövőbeli újabb bővítés esetén, egyelőre még anélkül, hogy módosítanák az EU-alapszerződések előírásait. Azok megváltoztatása ugyanis nagyon nehézkes és megosztó kérdéseket felvető folyamat lenne.

Tilalom, ami olyan, mintha nem is lenne

A bécsi Der Standard arról ír, hogy médiaszabadságról készülő európai uniós rendeletben – a Pegasus-botrány tapasztalataiból okulva – tilalmazni akarják ugyan az újságírók kémszoftverrel történő megfigyelését, ám ezen tilalom alól nemzetbiztonsági okokból mentesülhetnének a kormányok. A cikk az izraeli NSO Csoport által előállított Pegasus-szoftver megvásárlójaként említi Magyarországot és Spanyolországot.

A svéd elnökség szövegtervezete az osztrák lap szerint olyannyira általános jellegű kivételt biztosítana nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a megfigyelési tilalom alól, hogy az gyakorlatilag semmissé tenné, kiüresítené az újságírók védelmezését célzó törekvést. Az előterjesztésnek ez a passzusa konkrétan a francia kormány törekvéseit tükrözi, de támogatja többek közt Németország és Görögország is. A Der Standard idézi a Netzpolitik.org portált, amely megkérdezte Claudia Rothot, a berlini szövetségi kormány kulturális és médiaügyi miniszterét. A zöldpárti politikusnő szerint szó sincs arról, hogy legalizálnák az újságírók elleni kémkedést, csupán biztosítanák a tagállamoknak azt az uniós jog által is elismert lehetőséget, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben megtartják maguknak a döntési jogkört. Az Európai Újságírószövetség azonban – írja a bécsi lap – ezt másképp látja. Sajtóközleményük szerint a mostani, kompromisszumosnak nevezett szövegváltozat súlyos kockázatokat rejt magában olyan demokratikus alapértékekre nézve, mint a véleményszabadság.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.