A jégsapkák olvadása tíz évvel is tovább tarthat

Új ablakban

2023. július 04. Utópia (2023. július 04., kedd 19:00)

50:07

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel által vezetett új kutatás eredményei szerint az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást. A kutatók szerint e modellek így mintegy kompenzálják a megfigyelt jégolvadás szempontjából kulcsfontosságú, eddig azonban nem jól modellezett trópusi óceán-légkör kölcsönhatások által keltett bolygóléptékű légköri hullámmozgásokat – derül ki az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapján megjelent cikkből.

"A modellek és a megfigyelések közti különbségek alapján az derült ki, hogy nem kellő mértékben vesszük figyelembe a sarki légköri áramlásokat a jégtakaró olvadásával kapcsolatban" – mondta az Utópia adásában Topál.

A kutatás eredményei szerint az sem valószínű, hogy a 10, legfeljebb 15 év múlva a teljesen elolvad a grönlandi jégmező. Erre az új eredmények alapján a következő 150 évben nem kell számítanunk. Már az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentésében sem szerepel.

Az eddigi számítógépes éghajlati modellek az üvegházhatást szépen és pontosan megmutatta, de a légköri mozgások mintázatát nem vették figyelembe.

Sarki jégolvadás az üvegházhatás miatt kialakulhat ugyan, a műholdas megfigyelések azonban jelentős szélváltozásokat is megmutattak, amelyek hullámzó mintázatokban jelentkeztek. Ezek együtt okozzák a felmelegedést. A trópusi óceánok vízfelszíne hőmérsékletének természetes ingadozás okozza a szélváltozásokat, amelyek hosszú, éveken át tartó ciklusokban jelentkeznek. A sarki szélmező mintegy 50 százalékban felelős az utóbbi négy évtizedben látott olvadásért.

Megismételte, "a sarki légköri áramlások hatása kiemelkedő fontosságú az olvadás hátterében álló fizikai mechanizmus megértése szempontjából, a modellek mintegy kompenzálják a hiányzó szélhatást az üvegházgázkényszer okozta felmelegedés túlfűtésével. Fontos hangsúlyozni, hogy ez semmiképp sem jelenti azt, hogy az ember éghajlat-módosító szerepe megkérdőjelezhető volna. A cikkben sokkal inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a modellek túlzott finomhangolása a múltban látott éghajlati változások replikálására valós veszélyekkel fenyeget. Továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat" – összegzi Topál.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.