A két oroszbarát NATO-tag közül Bulgária bebizonyította, megbízható szövetséges
4/11/2022 08:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Bulgária szakított oroszbarát múltjával. Egyre erősödik az antiszemitizmus Európában a járvány és az orosz háború miatt, Magyarországon viszont hivatalos statisztika sem készül az antiszemita támadásokról. Lengyelországban a kormánypárt szítja a gyűlöletet a meleg művészek és aktivisták ellen, akiket még bírósági perekkel is fenyegetnek. Nemzetközi lapszemle.
A szófiai parlament megszavazta az első katonai segélyszállítmány útnak indítását Ukrajnába – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. A döntést több hónapos vita előzte meg: az államfő és az oroszbarát pártok ellenezték, hogy Bulgária katonai támogatásban részesítse a megtámadott Ukrajnát. A balkáni országot szoros kulturális és gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, és eddig egyike volt annak a két NATO-, illetve EU-tagországnak – Magyarország mellett -, ahol elzárkóztak Ukrajna fegyveres támogatásától – emlékeztet a Bloomberg, ami szerint a parlamenti döntés az oroszbarát múlttal való szakításként értelmezhető.
Bulgáriában kevesebb mint két év alatt ötször tartottak választást, ez is akadályozta a döntést. A Moszkva-barát szocialista párt, amely augusztusban esett ki a hatalomból, arra figyelmeztetett, hogy a fegyverszállítással az ország belekeveredhet a háborúba.
„Nyugalom, nem veszünk részt a konfliktusban” – nyilatkozott most a Bloombergnek Daniel Lorer, a fordulatot támogató pártok egyikének a képviselője. Szerinte az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással Bulgária deklarálja, hogy megbízható szövetséges. A hírügynökség megjegyzi: Bulgária olyan, szovjet mintájú géppisztolyt és hozzá való lőszert gyárt, ami az Ukrajnában használthoz hasonló. Ebből exportál, például Romániába és Lengyelországba is. Az ellenzék azzal vádolta a hatóságokat, hogy harmadik országokon keresztül már eddig is eladtak Ukrajnának fegyvereket, miközben a támogatás hivatalosan a humanitárius segítségnyújtásra szorítkozott.
A brüsszeli Le Soir szerint az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének friss jelentése megállapította, hogy a koronavírus-járvány, majd az Ukrajna elleni orosz agresszió tovább szította a zsidóellenes érzelmeket.
Michael O'Flaherty, az ügynökség vezetője szerint az olyan hamis narratívák is táplálják az antiszemitizmust, mint amikor Oroszország visszaél a „náci” minősítés használatával, és az ukrán kormányzatra vonatkoztatja azt. A zsidó közösségeket szerte Európában mélyen érinti az online gyűlöletbeszéd mind az orosz invázióval, mind a járvánnyal kapcsolatban – állapította meg O’Flaherty. A jelentés az antiszemitizmus 2011 és 2021 közötti alakulását tekinti át. Az alapjogi ügynökség szerint az antiszemita incidensek feljegyzése, nyilvántartása felettébb hiányos, országonként eltérő mértékű, így például Magyarországon és Portugáliában erről nem is készül hivatalos statisztika.
A lengyel kormányzó párt cenzúrázni próbálja az LMBT-közösséghez tartozó művészeket – írja az EUObserveren Johanna Bankston, a Művészi Szabadság Kezdeményezése elnevezésű civil szervezet emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kutatója. Az EU és Lengyelország között a melegjogok ügyében zajló vitából jól látszanak azok a korlátok, amelyekbe az Európai Bizottság beleütközik, amikor meg akarja védelmezni a demokratikus normákat és az európai értékeket a tagállamokban, írja.
Az EU minden azon erőfeszítése ellenére, hogy rávegyék a Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó pártot az LMBT-jogok betartására, az országban növekszik a homofób gyűlölet-bűncselekmények száma. A kormánypárt a gyűlöletet szító közéleti retorika mellett a művészet területén is táplálja az LMBT-ellenes érzelmeket – írja Bankston, és kifejti: Lengyelország nagyobb művészeti és kulturális intézményeinek vezetésébe hűséges pártembereket tettek be, akik a nacionalista katolikus ideológiát terjesztik. Ez a pártideológiával szembenálló művészek meghurcolásához vezetett – így például 2019-ben őrizetbe vették Elżbieta Podleśna aktivistát azzal a váddal, hogy LMBT-centrikus művészeti tevékenysége „sérti a vallásos érzületet”, és ekként a lengyel Btk. 196. paragrafusába ütközik. Őt végül felmentették, de az ügyet hatalmas szenzációként tálalta a lengyel jobboldali média.
Ez csak egy ügy volt a művészek és aktivisták megfélemlítésére irányuló kísérletek sorában. Az EUObserver vendégszerzője kitér arra, hogy egy művészcsoport - Jakub Gawron, Kamil Mczuga, Paulina Pajak és Pawel Preneta – ellen rágalmazási per indult, mert digitális úton megalkották Lengyelország úgymond „gyűlöletatlaszát”, feltüntetve azokat a régiókat, amelyek határozatban nyilvánították magukat LMBT-ideológiától mentes övezetnek. Johanna Bankston szerint Lengyelországban tovább romlik a melegjogi helyzet, az érintettek állásvesztés, társadalmi megbélyegzés veszélyének vannak kitéve arra az esetre, ha kiderül szexuális orientációjuk. Az EU pénzvisszatartási lépései szükségesek és helyesek ugyan, de Lengyelország így is figyelmen kívül hagyja az LMBT-közösséghez tartozók emberi jogait – állapítja meg.