A Kínától távolódó Európába és Magyarországra jön a kínai külügyminiszter
14/02/2023 08:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Pár éve még több mint egy tucat európai ország alkotott a kínaiakkal baráti tömböt, de minél tovább tart az ukrajnai háború, annál több barátot veszít el Kína Európában. A külügyminiszterük Münchenbe jön, és meglátogatja Oroszországot és Magyarországot is. A magyar külügyminiszter egy feszült pillanatban látogatott el Fehéroroszországba. A Newsweekben magyarok magyarázzák, hogy miért ellenséges a magyar kormányzati politika Ukrajnával. Nemzetközi lapszemle.
Szijjártó Péter minszki utazására akkor kerítettek sort, amikor 35 ország az orosz és a belarusz sportolók eltiltását követeli a jövő nyári olimpiai játékokról, írja a Reuters. A hírügynökség a tiltást követelő országok közt kiemeli a balti és az észak-európai országokat, valamint Lengyelországot, továbbá megjegyzi, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság részéről nem válaszoltak a Reuters által feltett kérdésekre.
Magyarországot is felkeresi Vang Ji kínai külügyminiszter, amikor ellátogat Európába, és részt vesz a most péntektől vasárnapig tartó müncheni biztonsági konferencián, írja a Reuters. Vang Oroszországba, Franciaországba, Olaszországba és Magyarországra is elutazik. A hírügynökségi jelentés szerint Münchenben Kamala Harris alelnök fogja képviselni az Egyesült Államokat.
Kína és Európa ellentmondásos kapcsolatának egyik szeletéről terjedelmes cikket is találunk a New York Timesban. Andrew Higgins, a lap tudósítója, a dél-morvaországi Pasohlávky településre utazott, amelynek a határában - nyolc évvel ezelőtti pekingi látogatásán - a cseh államfő felajánlott egy jelentősebb földterületet, hogy ott hozzák létre Kína európai "kapuját". A kiszemelt részt 2018-ban meg is vásárolta egy kínai ingatlanfejlesztő cég, amely ambíciózus terveket szőtt terjeszkedő gyógyfürdő-komplexumról és lakásépítésekről.
Az egész azonban csigalassúsággal haladt, és végül megrekedt, a kínaiak által tulajdonolt területen a helyi gazdák ma kukoricát termesztenek.
A New York Times szerint Pasohlávky története arra mutat rá, hogy a kínaiak tengerentúlon megvalósított üzleti modellje igen nagy mértékben támaszkodik a fogadó ország kormányának és a helyi hatóságoknak az erőteljes támogatására. Az olyan autoriter, Peking-barát vezetők közt, mint a magyarországi és a szerbiai, könnyebb szert tenni támogatásra, mint az olyan demokráciákban, amilyen a Cseh Köztársaság – írja az amerikai tudósító, aki szerint a kínai projektek ez utóbbi helyeken adminisztratív nehézségekkel, környezetvédelmi aktivistákkal és önkormányzati tisztségviselőkkel kénytelenek megbirkózni.
Emlékeztet arra is, hogy Jan Lipavsky cseh külügyminiszter nemrégiben egy interjúban kijelentette: Kínának Ukrajnával kapcsolatban elfoglalt álláspontja arra készteti Prágát, hogy újra átgondolja Kínához fűződő politikai és gazdasági viszonyát. A miniszter egyúttal az a szemrehányást tette Peking címére, hogy nem váltja valóra beruházási ígéreteit.
A lap megszólaltja Philippe Le Corre francia Ázsia-kutatót is, aki szerint a Kína által korábban barátinak tartott Kelet-Európában szertefoszlóban van a megbízható támogatói viszony, és minél tovább tart az ukrajnai háború, annál több barátot veszít el Kína Európában. Peking 2012-ben 16 kelet-, illetve közép-európai országot vett rá arra, hogy csatlakozzon az általa vezetett diplomáciai-gazdasági tömbhöz: ezt 16+1-nek nevezték el. 2019-ben ez Görögország belépésével 17+1-re bővült, most azonban már csak 14+1-ről beszélhetünk, miután 2021-ben Litvánia, tavaly pedig Észtország és Lettország is kilépett. Miloš Zeman elnök hivatali idejének lejártával megnyílt a lehetőség, hogy a Cseh Köztársaság is otthagyja a kínaiak trójai falovának tekintett tömörülést.
Az amerikai Newsweek Tárnok Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-stratégiával foglalkozó kutatóintézete megbízott vezetőjének az írását közli, amely elmarasztalja Ukrajna nemzetiségi politikáját. Az amerikai portál hangsúlyozza, hogy a cikkben kifejtett álláspontok a szerző saját nézeteit tükrözik.
Tárnok szerint a tavaly december közepén a kijevi parlamentben elfogadott nemzeti kisebbségi törvény hivatalosan deklarált célja ugyan az, hogy eleget tegyen a nemzeti kisebbségek védelmét előíró EU-csatlakozási követelménynek, valójában azonban ez a törvény megfosztja ezeket a kisebbségeket korábban élvezett jogaiktól. A magyar elemző szerint a Krím 2014-es orosz annektálása után, 2017-ben olyan oktatási törvényt, két évvel később pedig olyan állami nyelvtörvényt hoztak az orosz agresszióra adott válaszként, ami Európa legsötétebb évtizedeit idéző, etnikai gyűlöletet árasztó neonacionalizmussal reagál.
Bár ennek a politikának a célkeresztjében a kelet-ukrajnai orosz nyelvű lakosság állt, sújtotta a többi nemzeti kisebbségi közösséget, így a bolgárt, a lengyelt, a románt és a magyart is – hangsúlyozza Tárnok Balázs, aki szerint a Nyugatnak világossá kell tennie, hogy ha a függetlenségéért harcoló Ukrajna komolyan gondolja a nyugati integrációt, akkor tiszteletben kell tartania saját kisebbségének a jogait, és a jogaikat helyre kell állítania.