A lebukott kémek sorsáról a politika dönt

A köznyelvben kémnek nevezettek valójában hírszerzők, akik jellemzően diplomata fedésben dogoznak. Idejön például egy orosz diplomata, akit az elhárítás más partnerszolgálatokkal is egyeztetve leellenőriz, így nagyjából tudják, hogy kik azok az itt tevékenykedő orosz diplomaták, akik hírszerzést is végeznek. Vannak akik más fedőtevékenység alatt, például üzletemberként, cégvezetőként érkeznek, és mellette végeznek hírszerző tevékenységet – mondta Dezső András. Megjegyezte, hogy ebben semmi rendkívüli nincs, minden országban vannak hírszerzők, Magyarországon főleg oroszok. Általában az elhárítás nem ismeri az összes hírszerzőt, de mindig van 3-4 olyan diplomata, akiről pontosan tudják, hogy ő nem csak diplomáciai munkatárs. Amikor két ország viszonya hírszerzési szempontból megromlik, akkor azokat az embereket utasítják ki az országukból, akikről úgyis tudják a fogadó állam elhárítói, hogy ők hírszerzési tevékenységet is folytatnak, amire a válasz, hogy a másik ország is kölcsönösen így tesz.A HVG újságírója arról is beszélt, hogy az ukrán-orosz háború kitörése óta a környező országokban (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában) történtek ilyen kiutasítások, de Magyarországon nem tudni ilyenről (bár általában ez nyilvánosságot szokott kapni a sajtó előtt is), ami azért lehet, mert Magyarország törekszik rá, hogy a körülmények ellenére ne rontson az orosz-magyar diplomáciai viszonyokon. Szerinte a politika dönti el, hogy mik a prioritások: ha valakiről kiderül, hogy bizonyíthatóan kémtevékenységet folytat, akkor az ő sorsáról, hogy legyenek-e ennek szankciói vagy békén hagyják-e, a politika dönt.

A kémkedés nemzetközi tevékenység, és Magyarország gyakran csak ugródeszka arra, hogy az orosz kémek az Európai Unión belül kémkedjenek. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a kémeknek a leleplezése, a kémtevékenység feltérképezése is nemzetközi együttműködést igényel. Ha azt látja egy nyugat-európai titkosszolgálat, hogy nálunk könnyen építhetnek ki bázisokat az oroszok, vagy az elhárítás gyenge, esetleg a politikai akarat szembemegy az európai érdekekkel, akkor visszatarthatnak információkat, de ami ennél is lényegesebb, hogy nem vonják be a magyarokat olyan nemzetközi műveletekbe, amelyek egyébként a nemzetközi szintű kémelhárításhoz szükségesek – tárta fel az egyéb összefüggéseket is Dezső András. Szerinte viszont még ennél is súlyosabb az a lehetőség, hogy végeznek ugyan Magyarországon elhárító tevékenységet például a németek vagy az amerikaiak vagy a franciák, de a magyar szervek tudta nélkül, hisz nem bíznak bennünk.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.