A munka törvénykönyvének módosítása: Nesze neked magánélet! – Nem rúglak ki, de nem adok fizetést, te meg csinálj, amit akarsz!
24/11/2022 12:34
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az uniós jogharmonizációra hivatkozva módosítják a munka törvénykönyvét, és a végeredmény igazi magyaros megoldásként nemcsak hogy néhány helyen szembe megy az uniós irányelvekkel, hanem sok esetben jelentős jogsérelmeket okoz a munkavállalóknak. A Reggeli gyorsban László Zoltán szakszervezeti vezető cinikusnak nevezte a módosítást: Nesze neked magánélet!
A munka törvénykönyvének módosítására az uniós jogharmonizáció miatt van szükség, de néhány módosítás kifejezetten szembe megy ezekkel az elvárásokkal, viszont mindegyik megfelel a cinizmusnak, mondta László Zoltán, a Vasas szakszervezet alelnöke a Reggeli gyorsban. A cinizmus nem új, László emlékeztetett például arra, hogy a covid-járvány kitörésekor a kormány ahelyett, hogy a munkáltatóknak támogatást adott volna, inkább "hatályon kívül helyezte a munka törvénykönyvét, és felhatalmazta a munkáltatókat, hogy azt csináljanak a dolgozókkal, amit csak akarnak. Ezzel védekeztünk a covid ellen" - mondta a szakszervezeti vezető.
Szerinte ez a cinizmus jelenik meg a mostani módosításokban is, hiszen a kormány minden fórumon azt hangoztatja, hogy milyen családbarát és munkavállaló barát, de ehhez képest a törvénymódosítás a munka-magánélet egyensúlyát még jobban felborítja, a dolgozót még kiszolgáltatottabbá teszi. Példának említette, hogy szintén az uniós előírások miatt a fiatal apukák szabadságkivételi lehetőségét bővítette, de közben "abba az irányba löki őket, hogy nehogy kivegyék, mert kevesebb pénzt fognak kapni, mintha rendesen fizetett szabadságon lennének".
Arról a változtatásról is szó esett, hogy eddig a munkavállalók hét munkanapot a saját igényeik szerint vehettek ki, akkor, amikor ők akarták, "ami így is kevés volt" - jegyezte meg László, aki szerint ugyanis egy idősebb munkavállalónak megközelítőleg négy hétnyi szabadsága van, de ebből csak héttel rendelkezhetett, így viszont "nehéz egyeztetni a családi programokat". "Ez így is problémás, folyamatos sérelmeket szenvednek el, hiszen sokszor a cégek a szabadságokat ki sem adják, átkerülnek a következő évre". László szerint arra is van példa, hogy a dolgozó csak a bérpapírjából értesül róla, hogy az előző hónapban két napot szabadságon volt, holott nem is kérte. Ezt megváltoztatták, és mostantól "jogos gazdasági érdek esetén a munkáltató a munkavállaló akaratát felülírhatja: nesze neked család-magánélet és munka és egyensúlya".
László szerint a cégeknek ugyanis nem az energiaválság és a piac megingása jelenti a legnagyobb problémát, hanem hogy nincs elég képzett dolgozó, ezért veszélyben vannak a kitűzött célok. Szerinte ezt a helyzetet "adják most a munkaadóknak oda". Arra is rámutatott a szakszervezet, hogy ez a módosítás nem a kkv-t támogatja, "mert ott családias a hangulat, jobban tudják kezelni az ilyen helyzeteket", hanem a nagyvállalatoknak fog segíteni hogy "maga hatása alá tudja vonni a munkáltatót".
László arról is beszélt, hogy a munkáltatóknak milyen munkaerőpiaci helyzettel kell szembenéznie: a covid óta ugyanis a munkavállalók hozzáállása megváltozott, és míg a korábbi válságokban, 2008-ban mindenki két kézzel kapaszkodott a munkahelyébe, ma sokszor nem érezni. Szerinte az a jövőkép, hogy majd rengeteg munkahely megszűnik és emberek tömegei fognak munkát keresni, ma még nem érezhető, így a dolgozók könnyen mondják, hogy "nekem ez nem kell".
"Akkora fluktuációs adatokkal dolgoznak a munkáltatók, hogy az embernek kikerekedik a szeme, mondta a szakszervezeti vezető.
Szerinte a szabadságok nincsenek rendben, hiszen sokszor a munkavállalók a munkaidőkeretek és egyéb technikák miatt végig dolgoznak hétvégéket, és a munkáltatók nincsenek tekintettel a munkavállalók magánéletére, az egészségre komoly hajtás idején.
Főleg az idősebb munkavállalók panaszkodnak, hogy nemhogy szabadságot nem kapnak, de 8-12 napokat kell végig dolgozniuk, ezt az 50 pluszos korosztály sokszor már nem bírja, mondta László Zoltán, aki szerint ez a törvénymódosítás azt üzeni, hogy a törvényalkotó nem érti, vagy nem foglalkozik azzal, hogy az ő választóinak az egészségéről, a magánéletéről van szó.
Ha értenék, hogy mi van a munkahelyen, ilyen törvényt nem fogadnának el, jelentette ki a szakszervezet alelnöke.
Egy másik módosításról is szót ejtettek, ami László szerint azt a célt szolgálja, hogy bizonyos esetekben a munkáltatónak ne kelljen végkielégítést fizetnie. Vannak olyan emberek, akik egy adott munkakörre alkalmatlanná válnak, de ettől még keresőképesek maradnak, tehát nem lehet őket leszázalékolni. Mesélt egy nemrég eltemetett kollégáról, aki vegyszerekkel dolgozott, és éppen tüdőproblémákba halt meg, tehát ráadásul a munkából is fakad a betegség, és bár hangsúlyozta, hogy nem tömeges jelenség, ezért nem is érti, miért változtattak a törvényen, de mostantól ilyen helyzetekben a munkáltató hátradőlhet a székében, és mondhatja a munkavállalónak: "nem rúglak ki, de nem adok fizetést, te meg csinálj, amit akarsz".