A pedofilbotrány miatt is csúszhat a svéd NATO-ratifikáció
14/02/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Bár Novák Katalin lemondott, még hivatalban van, és a választási eljárás alatt az Országgyűlés házelnöke gyakorolja az államfő jogait, a helyzet ürügyet ad tovább halogatni a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját – írja az EUObserver.
A pedofilbotrány tovább késleltetheti a szavazást a svéd NATO-csatlakozás magyar parlamenti ratifikálásáról, és ugyanakkor gyengíti Orbán Viktor miniszterelnök pozícióját az Unióban – írja az EUObserver című brüsszeli portál. A cikk szerzője szerint a magyar képviselők eddig azt várták, hogy Orbán február 21-én az Országgyűlés elé terjeszti a svéd csatlakozás ügyét, de miután a múlt szombaton lemondott a köztársasági elnök, a parlament most azzal lesz elfoglalva, hogy új államfőt válasszon.
A portál úgy fogalmaz, hogy ez az ügy az Orbán vezette ultrakonzervatív Fidesz legnagyobb botránya azóta, hogy a belga rendőrség a világjárvány miatti rendezvénytilalom idején rajtakapta egy melegorgián Szájer József EP-képviselőt, a párt egyik alapítóját. Az EUObservert most Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője arról tájékoztatta, hogy küszöbön áll a NATO-téma újabb halasztása. Mint mondta, Orbán most arra hivatkozhat, hogy a svéd csatlakozás ratifikációs okmányát a parlamenti jóváhagyás után a köztársasági elnöknek kellene aláírnia, vagyis előbb meg kell találni az új államfőt.
Ennek a vélekedésnek azonban ellentmondott Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az ország egy pillanatra sem marad államfő nélkül, hiszen Novák most még hivatalban van, a választási eljárás alatt pedig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök jogait.
Az EUObserver megszólaltatja Végh Zsuzsannát, a German Marshall Fund berlini thinktank elemzőjét, aki szerint Orbán részéről a svéd csatlakozás megerősítésének a halogatása nem geopolitikai, hanem inkább belpolitikai és személyiségbeli okokra vezethető vissza, abban az értelemben, hogy Orbánnak szüksége van valamilyen arcmentésre. Minden tőle, vagyis egyetlen ember szeszélyétől függ – jegyezte meg Végh Zsuzsanna.
Kitért arra is, hogy a Novák-Varga női párosra Orbánnak szüksége volt annak érdekében, hogy enyhítse azt a benyomást, hogy kormányzata mellőzi a nőket – különösen miközben a magyar kormányfő új reménybeli szövetségesének, Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek udvarolt.
Végh Zsuzsanna úgy véli, hogy Orbán újra a Fideszhez hűséges Várhelyi Olivért fogja jelölni magyar biztosnak az Európai Bizottságba a júniusi EP-választások utáni tisztújítás során. Várhelyi eddig szomszédságpolitikai és bővítési biztos volt, de ez a portfólió a German Marschall Fund elemzője szerint túlságosan geopolitikai jellegű Magyarország számára, és valószínűtlen, hogy ezt újra megszerezze, tekintettel az orosz-ukrán és a gázai háborúra is. Ha viszont Orbán és szélsőjobboldali uniós barátai jól szerepelnek az EP-választáson, akkor kitalálhatnak a magyar biztosnak valamilyen jól hangzó portfóliót, például olyat, amely a demográfiával és a családok védelmével függ össze, tehát illeszkedik az identitáspolitikai irányzatok arcéléhez.
Balog találta ki Novák Katalint
Az egész kegyelmi ügyi botrányt és annak újabb fejleményeit folyamatosan napirenden tartja a nemzetközi média. A bécsi Der Standard Balog Zoltánról írva megemlíti, hogy a református püspök nagyon közel áll a jobboldali populista Orbánhoz. 2012-től 2018-ig emberi erőforrásügyi miniszter volt, illetve olykor Orbán lelkipásztori mentoraként is ténykedett. Balog volt az ugyanakkor, aki mintegy kitalálta Novák Katalint, aki 2012-ben Balog minisztériumában kabinetfőnökként kezdte politikai pályafutását, és folyamatosan Balog pártfogoltja volt.
Ki lesz az fideszes EP-listavezető?
Egy nappal korábban Lendvai Pál foglalkozott az üggyel a Der Standardban. Példátlan és személyes kockázatot vállaló, bátor cselekedetnek nevezte Magyar Péter nyilvános szakítását az Orbán-rendszerrel. Lendvai szerint nehéz dolga van most a saját politikai családjának sorsa és vagyona fölött abszolút ellenőrzést gyakorló miniszterelnöknek, amikor az államfő és az EP-listavezető utódját keresi.
Van belső megosztottság a Fideszben
A londoni Guardian szerint ez a magyar politikai válság rávilágított Orbán sérülékenyégére, hiszen megmutatkozott a szakadék a kormányzat magatartása és retorikája között, de azt még nem látni, hogy ez átbillenti-e a határozatlan szavazókat a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választáson. Bayer Lili, a cikk szerzője idéz olyan elemzői véleményt, miszerint kiderült, hogy van belső megosztottság a Fideszben. Magyar Péter fellépése arra utal, hogy létezik egy olyan csoport, amely kritikusan szemléli a kormányfőt övező, saját érdekeit szem előtt tartó, oligarchikus belső kört. Egy ellenzéki politikus ugyanakkor úgy vélekedett: még nem világos, hogy tényleg létezik-e hasadás, vagy csak személyes bosszúállásról van szó. Az ellenzéknek ez a botrány ritka lehetőséget, ugyanakkor jelentős kihívást jelent – írja a brit lap. Olyan véleménynek ad hangot magyar ellenzéki körökből, hogy a két politikai tábor magja meglehetősen megszilárdult, és az ellenzéki üzeneteknek most a határozatlan, apatikus szavazókat kell elérniük. A cikk azzal a gondolattal zárul, hogy ha az ellenzék nem lesz képes profitálni ebből, akkor megkérdőjeleződik saját legitimációja és a puszta értelme annak, hogy ebben a formában létezzen tovább.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
2024.02.14., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János