A Posta volt elnöke: Cinikus szövegek, őrült ötletek a kormánytól

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, bezárhatják a postákat az 1500 lakosúnál kisebb településeken. Ezután nem sokkal megjelent a törvénytervezet, amellyel nagyvárosi posták százait zárhatja be a kormány: a jövőben elég lenne 30 ezer lakosonként egyet fenntartani. A Magyar Posta észszerűsítésre hivatkozik, mondván, nagyon drága a szolgáltatás és a válság őket is sújtja.

Csáki Györgyöt, a Magyar Posta korábbi elnökét kérdeztük az Esti gyorsban, aki elmondta: Budapesten a törvényes előírás szerint 66 postahivatalnak kellene lennie és ehelyett több mint száz van, bár a pontos számot nem tudja, hiszen tavaly ősszel is zártak be postákat a fővárosban. De nem ez a lényeg – hangsúlyozta –, a Posta nemzeti közszolgáltató, mindenkinek törvényes joga, hogy az ország bármelyik két települése között leveleket, csomagokat, pénzt küldjön. A kérdés az, hogy mennyi a kereslet, a várakozási időre is törvényi keretek vannak, ha fél órát kell várni egy levél feladására, az nem normális dolog – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: bárki megnézheti a Magyar Posta 2021-es éves jelentését, amelyből az derül ki, hogy a bevételek 44 százaléka levélbevétel, a 220 milliárdos összes bevételből tehát csaknem 90 milliárd forint, és nem csökkent 2020-hoz képest. A pénzügyi szolgáltatásoknál igaz, hogy kevesebben kérik a nyugdíjat készpénzben, de nagyobb összegekről van szó. Ez a forgalom se csökkent látványosan. Nem tudja, mi lehet a kormányzati szándék a háttérben, de azt mondta: ha olyan sorsot szánnának a postának, mint az egészségügynek, nem lesz jó világ a postásoknak.

Szerinte az egész komolytalan olyan szempontból, hogy 2002 és 2010 között nyereségesen működtek, több mint 24 milliárd forint osztalékot fizettek. A Magyar Posta 2010 óta nem fizet osztalékot, és bár nem hozzák nyilvánosságra, amikor nyilvános volt, évente 5-6 milliárd forint állami támogatást kapott például a kistelepülések szolgáltatásaira. A 2021-es mérlegben majdnem 14 milliárd forint a nyereség, ami abból is származik, hogy a magyar állam megvette a bélyegmúzeumot, ezt illegális tőkejuttatásnak nevezte. Hol vannak ezek a pénzek? – tette fel a kérdés.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a leépítés mögött, úgy válaszolt: rosszul vezetik a céget. Őrült gondolat, hogy megszüntetik a kistelepülési postákat – tette hozzá. Cinikusnak, pökhendinek nevezte a minisztertől azt a szöveget, amely szerint az a lényeg, hogy (a Posta) az államnak minél kevesebbe kerüljön. Nem, a lényeg az, hogy a törvényben előírt szolgáltatásokat teljesítsék és úgy vezessék a céget, hogy a bevételekből lehessen fedezni, mert ezt meg lehet csinálni – jelentette ki.

Csáki György, aki 2002 és 2010 között volt a vállalat elnöke, kitért arra is, hogy 2010 óta 11 ezerrel csökkent a posta dolgozóinak száma. Akkor nőnie kellene a termelékenységnek, nem? – tette fel a kérdést. Hiszen az árbevétel kicsit nő, a létszám negyedével-harmadával csökken, mégsem nem nő a hatékonyság – fűzte hozzá.

A második Gyurcsány-kormány idején is terítéken volt a postabezárások ügye, akkor viszont éppen a Fidesz aggódott a kisebb postákért. Manninger Jenő mostani keszthelyi polgármester, korábbi fideszes képviselő 2007-es közleményében azt írta, a kisebb postahivatalok tervezett bezárásával a magyar kormány az állami cég privatizációját készíti elő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Bruzák Noémi