A regényhősök sosem öregszenek, mi igen - könyvtippek karantén idejére

 A híresen vaskos Tolsztoj-regényt, a Háború és békét olvassa újra Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. Egy jó barátja hívta fel rá ismét a figyelmét, és igazán jó választásnak bizonyult számára a karantén idejére, amikor végre jut ideje hosszabb könyvre is. Szerinte a lelassulás nagyszerű lehetőség arra, hogy az ember nagyobb lélegzetvételű művekbe is belekezdjen.

Egyébként az a véleménye, hogy az általánosításokkal ellentétben, ha esetleg mesésebb formában is, de a fiatalabbak szeretik a hosszabb regényeket, például a Trónok Harcát vagy a Harry Potter-könyvsorozatot is előszeretettel veszik kézbe.

Fenyő D. György elmondta még, szívesen ajánlja Albert Camus A pestis című regényét, ami nagy részletességgel leírja és újragondolja a társadalom felelősségét a járványokkal kapcsolatban.

A magyar szerzők közül a Kossuth-díjas Nádas Péter könyveit, például a Párhuzamos történeteket vagy a Világló részleteket ajánlja, melyek nehezebb, nagyobb odafigyelést igénylő művek, de hihetetlenül nagy gondolati távlatokat járnak be.

A barátai ajánlják a jó könyveket

A karantén alatt is dolgozik Pereszlényi Erika fotós, de a távmunkája mellett is sokat olvas. Általában barátaival kölcsönösen ajánlják egymásnak a jónak gondolt könyveket. Ő szintén a hosszabb regényeket kedveli.

Legszívesebben Oravecz Imre A Rög gyermekei című trilógiáját ajánlja. De a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes Harcom című nagy sikerű regényfolyamát is érdemesnek tartja az elolvasásra.

Még nem olvasta de mások ajánlására tervezi elolvasni Szerb Antaltól A Pendragon legendát, és az ismert pszichológus, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című, a személyes és a generációkra visszamenő családi problémák közti összefüggéseket vizsgáló sikerkönyvét is.

Vontatottan indult, de aztán meglepte

Bartók Imre, író olvasási szokásain a karantén sem változtatott, Általában önszorgalomból, de munkája okán is rengeteget olvas. Véleménye szerint nem kizárt, hogy pár év múlva sorozatosan járványregényekkel fogjuk szembetalálni magunkat, de addig is a francia író, Michel Houellebecq legutóbbi könyvét ajánlja az olvasni vágyóknak, melynek címe Szerotonin. A könyv elejét kicsit vontatottnak találta, de aztán rájött, hogy meglepően erős, olvasásra érdemes mű.

A regény rendhagyó, de nagyon izgalmas módon a globalizáció pusztító hatásait mutatja be a francia vidéken élő tejtermelők tragédiáján keresztül. Bartók Imre szerint, bár az elbeszélés főszereplője igen nyomorult, és sajátosan fogja meg a problémát, igazi sírva-nevetős, figyelemreméltó, izgalmas olvasmányról van szó, amelynek olvasása közben úgy érezhetjük, kicsúszik a lábunk alól a talaj.

Macbeth, járvány, növénymetszés

Rapszodikusan és vad befogadással olvas, mondta Németh Gábor író, műfordító. Jelenleg a munkája kapcsán Kállay Géza irodalomtörténész, Shakespeare-kutató Macbeth-könyvében merül el, melynek szerinte bevezető tanulmánya és lábjegyzetei is igen figyelemre méltóak. Mivel a filmművészeti egyetemen oktat, munkájához az ilyenfajta olvasmányok elengedhetetlenek.

Magánszorgalomból pedig valami egészen mást, az amerikai Steve Bradley által jegyzet szakkönyvet, a Metszés lépésről lépésre című kertészeti bibliát olvassa. Az indok egyszerű, szeretne megtanulni jól kertészkedni.

Felhívta a figyelmet egy nagyon aktuális és hihetetlen gyorsasággal megjelent alkotásra, Paolo Giordano Járvány idején című esszéket tartalmazó könyvére. A többkötetes olasz szerző februárban kezdte megírni a könyvet, ami azóta magyarul is megjelent. Aki olvasta már a fizikus, író A prímszámok magánya című művét, tudja, hogy matematikai alapon, laikusok számára áttekinthető módon osztja meg mondanivalóját olvasóival. A matematika segítségével olyan gondolatokat ragad meg, melyek mindenkit foglalkoztatnak.

Szívesen ajánlja még a többszörös irodalmi díjas Lábass Endre A madárfészekárus – Brit olvasónapló című könyvét. De szerinte érdemes elolvasni Bereményi Géza a Magyar Copperfield című önéletrajzi regényét is. Vagy a huszadik századi világirodalom egyik legjelentősebb művét, A tulajdonságok nélküli embert Robert Musiltól, amelyet Tandori Dezső kimondottam sajátos értelmezéssel, szabadon fordított.

Érdekesnek tartja régi elolvasott könyvek újraolvasását is, mert miközben a regényhősök sosem öregszenek, mi igen, ezért teljesen más gondolatvilággal tekintünk egy regényhős sorsára fiatalon, mint már kicsit idősebben.

Németh Gábor ezeken kívül ajánlotta az Óbudai Anzix című folyóirat legutóbbi számát is, amelynek megjelenését április 14-re, Esterházy Péter 70. születésnapjára időzítették, és a lapszám jelentős részét is neki szentelték.

Élőben olvasnak fel

Varga Judit zeneszerző, a bécsi zeneművészeti egyetem zeneszerzés tanára, az Élő közvetítések koronavírus idején nevű Facebook-csoport aktív tagja, ahol a résztvevők mindenféle könyveket, szépirodalmi és egészen könnyed műveket is ajánlanak egymásnak. A csoportban több művész, köztük Epres Attila színész, Lackfi János író vagy Nagy Bandó András humorista is élő felolvasásokat tart.

Varga Judit maga a ghánai születésű amerikai író, Yaa Gyasi több nemzetközi díjat is elnyert Hazatérés című regényét ajánlja, amely időben és térben is messze repíti az olvasót Afrikától Burmán keresztül New Yorkig. Továbbá Daniel Kehlmann regényét, A világ fólmérését említette, amely szintén messze vihet minket a négy fal közül.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!