A robbanássorozatok miatt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Új ablakban

2024. szeptember 20. Reggeli gyors - részlet 24.09.20. Kárpáti János lapszemléje

05:25

00:00

Lényegében továbbra is a homályban tapogatózva, néhány értesülésmorzsa a robbanó csipogók és walkie-talkie-k ügyében a nemzetközi médiából.

A BBC egyik beszámolója szerint a nyomok a második, vagyis a walkie-talkie-kat érintő robbanássorozat nyomán Japánba vezetnek. A felrobbant eszközök némelyikén ugyanis az Icom nevű, kommunikációs technológiával foglalkozó, oszakai székhelyű cég logója látható. A BBC utal arra, hogy az ezernyi felrobbant személyhívó ügyében a Gold Apollo tajvani cég került reflektorfénybe. Az ázsiai-csendes-óceániai térség a távközlési ipar és az elektronika gócpontja, és a japán termékek ma is a csúcsminőséget jelentik – emlékeztet a brit közszolgálati média ikonikus intézménye. Az Icom vállalat viszont elhatárolódott az egész ügytől, mondván, már egy évtizeddel ezelőtt felhagyott a hordozható rádióadó-vevők gyártásával. A BBC szerint az An-Nahar című libanoni lap azt írta, hogy a szóban forgó walkie-talkie-k régi készülékek voltak, az Icom amerikai leányvállalatának az értékesítési igazgatója pedig úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy a felrobbant eszközök a jelek szerint „koppintott” termékek lehettek.

 

Csipogó maradványok

Fotó: Youtube

 

2014 óta nem gyártják

A bécsi Kronen Zeitung konkrétan azt írja, hogy a felrobbant walkie-talkie típust, az IC-V82-est 2014 óta nem gyártják. Addig viszont a Közel-Keletre is szállítottak belőle. Az ICOM később egy újabb közleményben arról is beszámolt, hogy már szintén beszüntették az érintett típushoz való akkumulátorok gyártását.

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

A svájci Neue Zürcher Zeitung beharangozza, hogy ma a robbanássorozatok miatt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Idézi António Guterrest, a világszervezet főtitkárát, aki szerint mindent meg kell tennie a helyzet veszélyes eszkalálódásának a megakadályozása érdekében.

A zürichi lap ugyanakkor idézi a New York Times értesülését, miszerint az izraeliek a csipogókban, mielőtt azok eljutottak volna Libanonba, az akkumulátor mellett mintegy 25-50 gramm robbanóanyagot helyeztek el, és olyan, távvezérelhető kapcsolót is beszereltek, amely előidézhette a robbanást.

A Semtexhez hasonló anyag lehetett az eszközökben

A Frankfurter Allgemeine Zeitung meginterjúvolta Sabrina Wahler vegyésznőt, robbantóanyag szakértőt, aki úgy véli, hogy ha valóban 25 és 50 gramm közötti mennyiségű robbanószer volt a személyhívókban, akkor az nagy valószínűséggel a Semtexhez hasonló szintetikus anyag lehetett. Ha konkrétan Semtex volt, akkor 17 usque 35 köbcentiméternyi helyet foglalt el a készüléken belül. Az ilyen robbanószerből – mondta Sabrina Wahler – a kísérletezés során megengedett maximális mennyiség, 0,2 gramm is elegendő ahhoz, hogy az embernek az ujjából leszakítson egy darabot.

Újabb büntetést vonnak le, ezúttal a befagyasztott, Magyarországnak szánt forrásokból

Most nézzünk más témákat. Több újság foglalkozik azzal, hogy az Európai Bizottság levonja a Magyarországnak szánt támogatások összegéből azt a pénzbüntetést, amit a migrációval kapcsolatos uniós előírások be nem tartása miatt rótt ki az Európai Bíróság, de Budapest nem volt hajlandó befizetni. A londoni Financial Times felhívja a figyelmet arra, hogy ez a vita csak a legutóbbi a brüsszeli intézmények és az euroszkeptikus Orbán-kormány közötti viszályok hosszú sorában. A magyar miniszterelnök – emlékeztet a lap – számos alkalommal igyekezett megakasztani Ukrajna katonai támogatását az EU részéről, és idén különtalálkozója volt Moszkvában Putyinnal.

 

Európai Bizottság

Pixabay

 

A svájci Tages-Anzeiger ugyanerről írva megjegyzi, hogy Budapest eddig az alkudozás lehetőségében reménykedett, és meg akarja téríttetni azt a költségét, ami a határvédelem kiépítése nyomán merült fel. A lap szerint a szerb és a horvát szakaszon létesített kerítés miatt csökkent a balkáni útvonalon az úgynevezett irreguláris migránsok száma.

Orbán keményebb irányt vett menekültügyben

A dpa német hírügynökség – amelynek a tudósítását alapul vette többek közt a Frankfurter Rundschau - szintén a menekültkérdésről írva azt állapítja meg, hogy Orbán Viktor keményebb irányt vett, amikor most – Hollandia után – ő is felvetette, hogy országa ki kíván lépni az uniós menekültügyi szabályozás keretei közül.

Orbán abban bízik, hogy Trumptól nem kap bírálatokat, ha megnyeri az elnökválasztást

Annak nyomán, hogy David Pressmann, az Egyesült Államok budapesti nagykövete keményen bírálta Orbán irányvonalát egy minapi konferencián, a londoni Guardian helyzetelemzése kitér arra: a magyar vezető, akinek kevés barátja akad az európai demokráciákban, és aki ismételt bírálatokat kapott az Egyesült Államoktól jogállamisági aggályok, valamint a Kremlhez fűződő kapcsolatai miatt, arra helyezi tétjeit, hogy helyzete megváltozhat az amerikai elnökválasztás után, és Donald Trump elnöktől nem nagyon kap majd bírálatokat a demokráciával kapcsolatos panaszok okán. Pressmann azonban leszögezte: nem szolgálja a szövetségesi viszonyt, ha a két ország közötti biztonsági szövetséget kockáztatják, és leszűkítik két személyiség között politikai szövetségre.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.