A sajnálatos győzelemről - Szénási Sándor jegyzete
7/06/2023 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
"A független orosz híroldalakat olvasó orosz lakosok, akik a Medúza körkérdésre válaszoltak, egyrészt a történelem mélységes mély kútjába zuhant egyedeknek érzik magukat, és józan humanoidként úgy vélik, ebből csak úgy szabadulhatnak, ha az ukránok beledöglenek Moszkva háborújába."
A Meduza nevű, Rigában működő orosz független hírportál célzott körkérdésére sokan válaszoltak a olvasók közül, mégpedig azok, akik amúgy támogatói Oroszország háborújának. Az újságírók szerették volna tudni, hogy a francba is van ez, és bizony, meg is tudták, bár nem hinném, hogy örültek neki.
Nem kommentálták, mindenesetre.
Hogy az idézetek előtt némi összefoglalót nyújtsunk: minden, csak keresztnevet megadó(?) személy azzal kezdi, hogy gyűlöli a háborút, magyarán nem tartja magát Putyin megszállott támogatójának. Viszont úgy érzi, az események áldozati szerepbe nyomorították, őt gonosz idők sodorják akarva-akaratlan, ennél fogva kényszereknek kell engedelmeskednie, nagyon sajnálja. Ennek a helyzetnek pedig két aspektusa van.
Nézzük az elsőt: Oroszország nem veszíthet. Andrej (35 éves) szerint azért nem, mert az a nemzet megaláztatása lenne, de Ukrajna különben sem akar békét. Alekszej (24 éves, Jakutszk) ezt azzal egészíti ki, hogy a vereséggel az élet elviselhetetlenül sötét lenne azt országban, hogy miért, azt nem fejti ki, azt sem, hogy a győzelem miért lenne fényhozó, illetve, hogy mennyire tekinthető megvilágítottnak a jelen. Gyűlölöm a háborút, de már csak a győzelem segít, írja.
Anonymus is úgy véli, a legrosszabb háború a vesztes háború, ezért győzni kell, bár ellenpontként hozzáteszi, legyen Putyin átkozott.
Oleg (27 éves) behozza a magánélet szempontjait is. Azt írja, azért támogatja a háborút, mert Zelenszkij „béketerve” annyi kárt okozna a hazájának, amit az nem élne túl. A dolog itt is zavaros kissé, Zelenszkij ugyanis teljes orosz kivonulást akar ukrán területekről, ami Moszkva imperialista terveinek nyakát szegné ugyan, de Oroszország Anyácskának nem okozna végtagcsonkolást. Bár ez persze nézőpont kérdése. Oleg úgy véli, a vereség után az ő élete, az ő biztonsága, az ő karrier kilátásai sötét árnyékba borulnának, ami sajnálatos lenne, hiszen mindannyian egyszer élünk. Idetartozik egy másik Anonymus (26 éves, Tyumeny) meggondolása, aki nem akar az elkövetkező 20 évben mások hibáiért hadisarcot fizetni Ukrajna győzelme esetén. Egyébként, ha Ukrajnában európai állam épül ki, véli a Névnélküli, az olyan lesz, mint Salazar vagy Franco diktatúrája, vagyis semmiben sem különbözik majd a Putyin-rezsimtől.
Azért meg minek harcolni.
Ez utóbbi vélemény átvezet minket a háború támogatásának másik aspektusához, a Nyugat felelősségéhez.
Pavel (30 éves, Németország) nem akar háborút, egyébként mindenkire haragszik, az ostoba, véres háborút kezdő Moszkvára, de a Nyugatra is, mert fegyvert szállít, ily módon mindkettő egykutya.
Nikolaj (27 éves, Ausztria) úgy látja, a nyugati álláspont nem korrekt az egypólusú világ tekintetében, és mert az ukrán ügyből maga csinált csődöt, majd Putyint tette ezért felelőssé. A fegyverszállítás ténye is háborúpártiságra utal. Ezen a ponton egy kollegám belenézett a kéziratba, és az ablakon túl, a messzibe nézve csak annyit kérdezett, miért nem mész a gaz Nyugatról haza kiscsillag? Tán csak nem az forog itt fent, hogy Putyinnak számodra addig van igaza, amíg helyetted mások halnak meg?
Ez utóbbi kirohanást persze ne vegyék tekintetbe, a kollegám már csak ilyen, mindenbe kéretlenül is beleszól.
Foglaljuk össze: a független orosz híroldalakat olvasó orosz lakosok, akik a Medúza körkérdésre válaszoltak, egyrészt a történelem mélységes mély kútjába zuhant egyedeknek érzik magukat, és józan humanoidként úgy vélik, ebből csak úgy szabadulhatnak, ha az ukránok beledöglenek Moszkva háborújába, különben ők döglenek bele, és hát, bocs tesók, mi nem veszthetünk, mi nem szégyenülhetünk meg, mi nem élhetünk ennél rosszabb életet: lehet ugyan, hogy nektek van igazatok, lehet, hogy Putyin egy gyilkos, de most nem erről van szó. Most rólunk van szó, és néha ebbe bele kell, belénk kell halnotok. Volt már ilyen, csak semmi szemforgatás.
De azért persze a lényeg: a Nyugat. Nélküle élnénk békében, mint két hal a vízben, orosz cápa, ukrán durbincs.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. június 7-ei adásában hangzott el.