A „szakadár” magyarok és az EU-s vakcinapolitika

Új ablakban

2021. március 11. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (21.03.11.)

05:28

00:00

Vakcina-és vírushelyzet Közép-Európában

A vakcinákkal tesztelik Közép-Európa lojalitását az Unióhoz című írásában a konzervatív brit The Spectator folyóirat Magyarországot szakadárnak nevezi, hisz a jogállami konfliktus és a V4-ek különutassága most megint kiéleződött. Az orosz és a kínai oltóanyagok körüli huzavonával ismét külön utakon jár Magyarország, és a szlovákok kezdenek beállni mögé, ami ismét feszültség forrása Brüsszelben. Igor Matovic szlovák kormányfő Szputnyik V-vásárlását azonban veszélyes játéknak tartja a liberális ellenzék. Ebbe a játszmába a lengyelek nem mentek bele, viszont az uniós költségvetés megvétózásakor a szlovákok nem támogatták Orbánt. Most azonban Matovic annyira hálás, amiért Orbán segített a Szputnyik V beszerzésében, hogy akár a hosszú ideje húzódó kettős állampolgársági vita is megoldódhat. Emellett Milos Zeman cseh elnök is orosz és kínai vakcinavásárlásról egyezkedik – méghozzá egészségügyi miniszterük háta mögött. Utóbbi kifejezetten ragaszkodik az uniós gyógyszerügyi hatóság által engedélyezett vakcinákhoz. A nem kifejezetten uniópárti Zeman ezt meg is lovagolja, mondván: ebben a kilátástalan helyzetben veszélyes az uniótól függeni. Mi lesz, ha hosszú távon mégiscsak beigazolódik, nem kell tartani a kínai és az orosz vakcináktól? – teszi fel a kérdést William Nattrass, a cikk szerzője. Ezt megítélni már csak hetek vagy hónapok kérdése. Az viszont vitathatatlan, hogy mindkét országban most meglovagolják az unióellenes közhangulatot.

A BBC más aspektusból, a közép-kelet-európai térség drámai fertőzési adataiból kiindulva ír a Covid-válságról. Míg a briteknél az 1 millió lakosra eső 1400 fertőzöttet is magasnak találták, addig most a cseheknél ez a szám 15000- re nőtt. Magyarországon az egyik legsúlyosabb a halálozási arány, és 8270-nel rekordot ért el a kórházban lévő koronavírusos betegek száma – közli a BBC.

Vakcinák jöhetnek Izraelből?

Május végén lejárnak az Izraelben lévő Moderna vakcinák, ezért az izraeli kormány 20 baráti országnak felajánlja készletét – erről tárgyal csütörtökön Orbán Viktor és Andrej Babis cseh kormányfő Jeruzsálemben – írja az izraeli i24 portál. Nekik egyébként a dán kormányfő és az osztrák kancellár adta át a kilincset, akikkel Netanjahu a Covid-19 elleni védekezésről, a kutatás-fejlesztés és az oltóanyag gyártás összehangolásáról tárgyalt.

A The Jerusalem Postból még azt is megtudhatjuk, hogy Benjamin Netanjahu szerint az oltásra jogosult lakosság 90 százaléka kapott legalább egy oltást vagy felgyógyult a vírusból Izraelben, és ezzel a miniszterelnök bizonyára jópontokat szerzett március végén esedékes újraválasztási kampányához a szavazóknál.

Újabb vita a magyar sajtó szabadságáról

A Deutsche Welle és a még megmaradt független magyar sajtótermékek együttműködésről ír a DeutschlandFunk. A német közszolgálati médium saját YouTube-csatornát indítana Magyarországon, és a tervek szerint kooperálna a Klubrádióval, a HVG-vel, az ATV-vel és a Telexszel. Az együttműködés várhatóan március végével indulna. Ennek kapcsán a Klubrádió igazgatóságának elnöke úgy fogalmazott, csak örülni tud annak, hogy még többet tudnak meg a németek Magyarországról, amiből a magyarok is tanulhatnak. A tárgyalások elkezdődtek a Deutsche Wellével, és meglátják, sikerül-e jó alapokra építeni az együttműködést.

Az Európai Parlamentben szerdán tartott magyar-szlovén és lengyel médiaszabadságról folytatott vitából a Wiener Zeitung azt emeli ki, hogy a januárban elkezdett jogállami mechanizmus ellenőrzésébe a médiahelyzet is vaskos fejezetet fog kitenni. A cikkből máris sejthető, hogy a csaknem 500 állami sajtóterméket magába gyűrt KESMA léte és megítélése szinte biztos az alapvető kifogások egyike lesz.

Ukránok és azeriek

141 együttműködési megállapodást kötött a magyar és ukrán fél Kisvárdán – adja hírül az Ukrinfo nevű portál Alekszij Petrov, a Kárpátaljai Régiós Tanács vezetőjének Facebook-bejegyzésére hivatkozva. Alapvetően a magyar BCG-oltóanyag-szállításrokról, határellenőrzési pontok létesítéséről, a Tisza egyik hídjának rekonstukciójáról, kulturális emlékhelyek felújításáról és a hulladékfeldolgozó telepről szerződtek a magyar féllel, Grezsa István miniszteri biztossal az élen. Az ukrán fél különösen annak örül, hogy a Beregszászhoz közeli Jánosi falucskában a hulladékfeldolgozó üzem működését teszik az eddiginél sokkal hatékonyabbá. Az eredeti tervek között még 2015-ben szerepelt, hogy a beregszászi járásban 70 hulladékgyűjtő telepről szállítják Jánosiba a szemetet, aminek a 80 százalékát szeretnék ott újrahasznosítani, a maradékot pedig egy speciális szeméttemetőbe helyezik. Tervbe volt véve biogáz kinyerése is, amiből a falu elektromos szükségleteit részben fedeznék.

Bakuban azeri kollégájával közös sajtótájékoztatón tartott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki magyar részvételéről tárgyalt a Hegyi-Karabah visszaszerzett/elfoglalt – nézőpont kérdése – területeinek fejlesztésében. A közel-keleti MenaFN cikke nem írja, amit korábban már szemléztünk, hogy a magyar EximBank 100 millió dolláros hitelkeretből támogatja az ott dolgozó vállalatokat.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Bús Csaba