A tömeg adta a legitimációt
1/04/2019 14:30
| Szerző: Klubrádió
Az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásáról, az MDF és az SZDSZ vitáiról, paktumáról, az állampárttal való tárgyalás nehézségeiről szólt a Filmkulbrádió különkiadása.
Ma szinte lehetetlen lenne, de 1989-ben sem volt egyszerű megalakítani az Ellenzéki Kerekasztalt. A Független Jogászfórum volt a kezdeményező, amely a nyolc legnagyobb szervezetet invitálta tárgyalóasztalhoz. A legnehezebbnek az látszott – idézte fel Kónya Imre a jogászfórum egyik alapítója-, hogy az MDF-et és az SZDSZ-t rávegyék a párbeszédre. A két nagy párt között már akkor látszottak az ellentétek. Kőszeg Ferenc úgy emlékszik vissza, hogy az SZDSZ nem idegenkedett a tárgyalástól, de úgy gondolták, hogy célszerű lenne egy közvetítőt találni és ezt a Fideszben vélték megtalálni.
A tárgyalásokat eleinte Kónya Imre vezette, bár akkor már MDF-tag volt. A pártok ellentétei akkor nem zavarták a munkát, azokat elegánsan félretették, hisz a cél közös volt: a szabad választások elérése, amihez tárgyalni kellett az MSZMP-vel, mégpedig egységesen. Az ellenzék kétoldalú tárgyalásokat akart, míg az állampárt egy nagy közös megbeszélést, amivel elvehették volna az egésznek az élét. Végül az úgynevezett Harmadik Oldal bevonásával elindulhatott a folyamat, pedig az MSZMP-ben ott volt a dac, hogy „Nem engedjük magunkat a vádlottak padjára ültetni”.
Nagy kérdés volt mindenki számára, hogy az egész Ellenzéki Kerekasztalnak mi adja a legitimitását? Nem választotta őket senki. A kérdésre azonban több válasz is adódott. Az egyik, hogy az ellenzék nem a hatalmon akart osztozni, hanem szabad választásokat akart. Egyébként tulajdonképpen az állampártot sem választotta senki. A másik, hogy nem új Alkotmányt akartak írni, hanem az 1946-os, tehát az utolsó legitim Alkotmányhoz visszatérni. Persze, miközben azért ment a kiszorítósdi, vagyis mindkét nagy pártban felmerült, hogy ő a nép képviselője, folyt a munka és mégis megfogalmazódtak alkotmányos alapelvek elsősorban Antall József és Tölgyessy Péter egyetértésének köszönhetően. A harmadik dolog, ami legitimációt adott, az pedig a tüntetés '89 március 15-én. Akkor százezres tömeg vonult hosszú órákon át Budapesten és ez a tömeg már az MSZMP-t is elgondolkodtatta.Rózsa Péter műsorát a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: kormányellenes demonstráció a belvárosi Alkotmány utcában 2018. december 16-án. MTI/Balogh Zoltán