A visegrádi országok túl fogják élni Orbánt
27/01/2023 08:25
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A szlovák köztársasági elnök szerint sajnálatos, hogy a V4-ek egyes vezetői a saját állásfoglalásukat megpróbálták mind a négy állam közös álláspontjaként feltüntetni. Az izraeli tudományos világ attól tart, hogy Netanjahu igazságügyi "reformjai" után majd beavatkozás jön a tananyagokba, a kutatói szabadságba, akárcsak Magyarországon. Kik a magyar nemzet "napszámosai" most? A populizmus terjedése hatással lesz az emlékezéskultúránkra, véli egy koncentrációstábor-emlékhely vezetője. Nemzetközi lapszemle.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút közöl Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnökkel, akitől megkérdezték, hogy Ukrajna katonai támogatására való eltérő készség a Szlovákiával szomszédos országokban - különös tekintettel Magyarországra és a Cseh Köztársaságra - gyakorlatilag Moszkvának nyújtott segítségnek tekinthető-e. Az ilyen magyarországi tendenciákat nagyon komolyan veszi, ami azonban Csehországot illeti, igaztalan lenne azt állítani, hogy nem nyújt Ukrajnának katonai jellegű támogatást. Andrej Babiš cseh elnökjelöltnek a kijelentése pedig a választási kampány hevében hangzott el, amit aztán utólag megpróbált kiigazítani, illetve cáfolni.
A német lap arra is rákérdezett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán megváltozott geopolitikai helyzetben halálos lövést kapott-e a visegrádi csoport országainak a szövetsége, amely az EU-csatlakozás előtt és után még nagyon szoros volt.
Čaputová szerint már hosszabb ideje világos, hogy a négy visegrádi állam eltérő álláspontot vall különböző kérdésekben, nem csupán Ukrajna katonai segítésével kapcsolatban. Ide tartozik a jogállamiság érvényesítése az egyes országokban, illetve ide tartozik a klímaváltozás ügye is. „Szerencsétlen dolognak tartom, és helytelenítem, hogy néhány visegrádi országbeli politikai vezető a saját politikai állásfoglalását megpróbálta mind a négy állam közös álláspontjaként feltüntetni” – mondta a köztársasági elnök.
Mint hozzátette, továbbra is fennáll azonban az érdekeltség a szoros civiltársadalmi kapcsolatokban és a kulturális cserében. „Ezeknek az országoknak a földrajzi közelsége túl fogja élni az egyes politikusok hivatali idejét” – fogalmazott Čaputová, és utalt arra: Szlovákia érdekelt további regionális együttműködésekben is, így például az úgynevezett slavkovi formátumban, amely Csehországgal és Ausztriával fogja össze Szlovákiát.
Január 27-ike a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja. A Frankfurter Rundschau ebből az alkalomból Oliver von Wrochemmel, a Hamburg melletti Neuengamme koncentrációstábor-emlékhely vezetőjével közölt interjút. Neuengamméban 1938 és 1945 között több mint százezer embert tartottak fogva, és közülük közel 43 ezren vesztették életüket. Németországban egyébként a holokauszt-emléknap helyett a nemzetiszocializmus áldozati csoportjainak emléknapjáról beszélnek.
Wrochem az interjúban úgy vélekedik, hogy az emlékezés ma talán fontosabb, mint valaha, hiszen a társadalom erőteljesen megváltozott. Olyan problémákkal kell szembenézni Európában, amikkel senki sem számolt: a jobboldali populizmus feléledésével, illetve az Ukrajna elleni orosz támadó háborúval összefüggésben politikai-történelmi törésvonalakkal. Wrochem a jobboldali populista ideológia terjedésére konkrét példaként említi Németországot, Magyarországot és Svédországot. „Ha ez a folyamat tartós marad, az veszélyeztetni fogja emlékezéskultúránkat” – fogalmaz az interjúban.
Az osztrák Die Presse Mérő László matematikus és pszichológus cikkét közli a magyar – mint arra az írás alcíme utal: az Orbán-kormány által „a nemzet napszámosainak” tekintett – pedagógusok helyzetéről, tiltakozó megmozdulásaikról. A szerző utal arra a kormányzati retorikára, hogy „lesz pénz, ha Brüsszel ad”. „Nem látok esélyt arra, hogy tisztességes alkut lehessen kötni az Orbán-kormánnyal” – írja Mérő. Számára nagyon rokonszenvesek a tüntetések, a sztrájkok és az Orbánhoz intézett nyílt levelek, de a végén szerinte sajnos a hatalmon levők cinizmusa győzedelmeskedik.
Az izraeli egyetemeken, köztük a jeruzsálemi Héber egyetemen arra figyelmeztetnek: az igazságszolgáltatás függetlenségének a tervezett lenullázása - amire Benjamin Netanjahu kormányfő törekszik – ártalmas lenne az akadémiai, tudományos-oktató világra nézve is, írja a Jerusalem Post. A Héber egyetem szenátusának az állásfoglalása szerint csak meg kell nézni, mi történt Lengyelországban és Magyarországon az igazságügyi reformok nyomán. Lehetővé vált a tananyag tartalmába való beavatkozás, negatív következmények adódtak a kutatói szabadságra nézve.