"A vulkánok annyira nem szeretik a matematikát"
30/03/2024 09:49
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
"A jég országa Izland, Iceland, de nevezhetnénk a tűz országának is". A szerdai Reggeli személy, Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, a vulkanológiai kutatócsoportjának vezetője az izlandi vulkánkitörésről beszélt.
Március 16-án este egymás után negyedszer is vulkánkitörés indult Izlandon, a Kék Lagúna közelében. Az első jelek a korábbiakhoz hasonló, egynapos kitörésre utaltak, azonban ez a vulkáni esemény is megmutatta, hogy mindegyiknek megvan a maga sajátossága, mindig várhatók újdonságok, meglepetések: a vulkánkitörés most már ötödik napja tart és a legfrissebb adatok szerint már 21 millió köbméter láva terült szét a felszínen – írja a Telex.
"A jég országa Izland, Iceland, de nevezhetnénk a tűz országának is" – mondta a szerdai Reggeli személy, Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, a vulkanológiai kutatócsoportjának vezetője, a cikk szerzője.
Lehet, hogy az ember elhiszi, megszelidítette a természetet, a természet nem biztos, hogy ebbe belenyugodott – vetette fel a műsorvezető, Para-Kovács Imre. Harangi ezzel kapcsolatban megjegyezte, a vulkanikus aktivitás a Föld 4,6 milliárd éves történetével egy idős, a kitörések ritmusa változó, és bár nemcsak a közvetlen környeztre, hanem globális szinten hatnak, nagyon fontos, hogy megértsük a természet, így a vulkánok működését. Harangi szerint a tudományos vizsgálatok segíthetnek abban, hogy békét kössünk a természettel.
A helyzetet neezítii, hogy a gejzírek viszonylagos pontosságához, kiszámíthatóságához képest "a vulkánok annyira nem szeretik a matematikát". A vulkánok ciklusait is igyekeznek tudományos vizsgálatokkal megfigyelni.
Az izlandi dél-nyugati területén bekövetkezett vulkánkitörésekkel kapcsolatban elmondta, ilyanre kb. 800 éve nem volt példa, ez az emberiség történetében hatalmas idő, elegendő ahhoz, hogy a pillanatnyilag nyugodt területen megtelepedjenek. 2019 óta ez a hetedik kitörés Azt nem igazán lehet tudni, hogy a Kék Lagunát elkerüli-e. A rendelkezésre álló információk szerint megvan annak az esélye, hogy a lávafolyam eléri. A tudomány ebben siet segítségünkre, segít felkészülni.
Azt is elmondta, hogy az ember vonzódása a vulkánokhoz jellemző, főként azért, mert a vulkanikusan aktív területek régiójának talaja kiváló termőföld.
Hangsúlyozta, Magyarországon nagyon kicsi az esélye, hogy vulkáni működésre legyen példa. Badacsony legutóbb 2,5 millió éve volt aktív és a mérések alapján nem várható a közeli jövőben aktivitás.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.03.27., szerda 9:00
Riporter: Para-Kovács Imre
