Addig szorította ki a kormány a felsőoktatásba jelentkezőket, amíg bezuhant a létszám

Szlovákiában nem tartják meg az érettségit a koronavírus-járvány miatt, szóbeli sem lesz, a középiskolások elmúlt négy évben megszerzett jegyeik átlaga alapján kapják meg az érettségi értékelést. Máté András egyetemi tanár, az Oktatói Hálózat tagja úgy gondolja, ez járható út, de nem az egyetlen. Van egy nyilvánvaló hátránya, hogy a középiskolák nem egységes mérce szerint értékelnek. De ez kisebb baj, mint akkora veszélyt vállalni, ami az érettségizéssel jár. A szlovák példához hozzátartozik, hogy akinek ez a jegy nem felel meg, az javíthat, és ezt meg lehet oldani. 

Arról van szó, hogy ha összezárnak mondjuk 10 embert egy teremben négy órára, akkor a szokásos biztonsági intézkedések messze nem elegendőek, elkerülhetetlen, hogy a terem levegője tele legyen koronavírussal, és ez vállalhatatlan – hangsúlyozta. Az Oktatói Hálózat azt javasolja, hogy gondolják végig rendesen a lehetőségeket. Nagyon valószínűnek tartja, hogy valami hasonló megoldásnak kellene születnie, mint Szlovákiában. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan szakok a felsőoktatásban, ráadásul elég nagy részében, ahol több hely van, mint ahány jelentkező, ott az egésztől tekintsenek el és engedjenek be mindenkit, ahol pedig nagy a túljelentkezés, ott a felsőoktatási intézmények is képesek megszervezni egy versenyvizsgát. De szerinte ez még mindig a kisebbik része a dolognak.

Ugyanis Magyarországon az a helyzet, hogy egyszerre szakadt rá a felsőoktatásra a járvány és a jelentkezések bezuhanása. Máté András szerint ez a kormány nyolc éve folyamatosan törekszik arra, hogy kiszorítson minél több fiatalt a felsőoktatásból. A részvétel „katasztrofálisan csökken, ellentétben minden világtendenciával, és idén ez eljutott egy olyan pontra, amikor már jobban csökken, mint szerették volna. Ezért törölték el hirtelen, az utolsó pillanatban „messze túl későn” a felvételihez kötelező nyelvvizsga-követelményt, és most azt látni, hogy olyan szakokon, mint a tanárképzés, amelyet a kormány hivatalosan preferál, „beszakadt” a jelentkezések száma. Ezt együtt kellene kezelni, és nyilvánvalóan az a törekvés is megnyilvánul, hogy a felvételit komolyan kellene venni, pedig sok helyen jelentkező hiányában már nem lehet.

Az érdekképviseletekkel megengedhetetlen játékot játszik a kormányzat, szolidárisak a szakszervezettel, amikor Vörös Hadsereg Frakciónak nevezik, akkor mindenkinek feláll a hátán a szőr, ez olyan képtelenség, amelyet korábban elképzelni sem tudtak volna – mondta Máté András. Úgy fogalmazott, a RAF emberéleteket veszélyeztetett, sőt, oltott ki, de most „nem ezen az oldalon vannak, akik emberéleteket veszélyeztetnek, hanem a másikon”.

Az egyetemi vizsgaidőszakról is beszéltünk Máté Andrással, azt mondta: ez kisebb problémát jelent, mert működik a digitális oktatás, egy szóbeli vizsgát interneten minden további nélkül meg lehet tartani, az írásbeli korrektségét nehéz lenne ellenőrizni, kivéve, ha olyan a vizsga, hogy bármilyen segédeszköz a hallgató rendelkezésére áll, de a feladatok olyanok, hogy leginkább az eszét kell használnia. Azt ugyanakkor nem tudják, hogy hány hallgató nem fér hozzá rendesen internethez, az ő kurzusaira sem jelentkeznek egy páran, és nincs mód ellenőrizni, hogy miért.

Az interjút a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay