Aki a háború kitörése óta először kezet fogott Putyinnal

Új ablakban

2023. október 18. Reggeli gyors - részlet 23.10.18. Kárpáti János lapszemléje

05:42

00:00

Putyin első lefényképezett kézfogása egy uniós vezetővel az ukrajnai invázió tavaly februári kezdete óta – ezzel a megállapítással vezette fel a Politico című amerikai portál európai kiadása azt a beszámolóját, amely Orbán Viktor és az orosz elnök pekingi találkozójáról szól. A cikk a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítására hivatkozva kiemeli: Orbán azt mondta Putyinnak, hogy Magyarország sohasem kereste a konfrontációt Oroszországgal, ellenkezőleg, mindig a legjobb kommunikációra törekedett vele. A magyar vezető – írja a Politico – szoros személyes viszonyt ápol Putyinnal, és Oroszország-barát álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban. Az amerikai portál felidézi, hogy Kijev állítása szerint a magyar-orosz energetikai kapcsolatok fenntartása csak meghosszabbítja az ukrajnai háborút. Oleg Usztyenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági ügyekben illetékes tanácsadója úgy nyilatkozott még tavasszal a Politicónak, hogy aki látta azt a videót, amelyen oroszok levágják egy ukrán katona fejét, annak tudnia kell, hogy „a kést a magyarok fizetik”.

A Der Spiegel azt írja az Orbán-Putyin megbeszélésről, hogy az a magyar miniszterelnök szerint nehéz volt – legalábbis így fordították oroszra Orbán szavait –, a Kreml főnöke ugyanakkor az elégedettségét hangoztatta. Az orosz állami média arról is képsorokat mutatott, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szívélyesen átöleli Alekszej Millert, a Gazprom főnökét, miközben a legtöbb orosz, illetve magyar küldöttségi tag csupán barátságos kézfogással üdvözölte egymást. Moszkvai médiakommentárok úgy vélekedtek – írja a német hírmagazin -, hogy az Orbán-Putyin találkozó szívrohamot vált ki néhány olyan nyugati politikusból, aki Ukrajnát támogatja a háborúban. A Der Spiegel idézi is Katarina Barleyt, az Európai Parlament német szociáldemokrata pártállású alelnökét, aki szerint az, ahogy Orbán hízeleg Putyinnak, szégyen az EU-ra nézve. „Egy ilyen kormány, amely gyilkos rezsimekhez dörgölőzik, és amely az európai támogatási pénzeket módszeresen zsebre vágja, önhibájából elveszíti szavazati jogát a Tanácsban” – vélekedett Barley, és hozzátette: az Európai Bizottságnak most az eddiginél határozottabban kell továbbvinnie a Magyarország elleni szerződésszegési eljárásokat.

 

 Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) kétoldalú tárgyalásuk előtt Pekingben 2023. október 17-én. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin az Övezet és út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum harmadik csúcstalálkozójára érkezett a kínai fővárosba. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Magyarország békülékenységének oka az energiafüggőség

A párizsi Le Figaro pekingi tudósítása megemlíti: Magyarország elfogadta az összes olyan, Oroszország megbüntetését célzó szankciót, amelyet az EU elhatározott, de Orbán gyakran igyekezett elérni az intézkedések puhítását, és békülékenyen áll Oroszországhoz, amely továbbra is Magyarország energiaszükségleteinek kulcsfontosságú forrása.

Mégsem lesz Tusk kormánya annyira könnyű partner az unióban

Lengyelországgal, közelebbről a Donald Tusk részéről várható politikai irányvonallal kapcsolatban a legtöbb médiakommentártól eltérő véleményt fogalmaz meg az EurActiv brüsszeli hírportál egyik írása. Eszerint számos európai fővárosban kedvezően fogadták ugyan a választás kimenetelét, és üdvözlik, hogy véget érhet a Brüsszellel folytatott kötélhúzás, ha a mostani ellenzék alakít kormányt, ám Donald Tusk vonzerejéről kiderülhet, hogy nem teljesen az van mögötte, ami látszik. A portál Sławomir Domaradzkinak, a varsói egyetem politikai elemzőjének a megállapításaira alapozza kételyeit. Szerinte a mostani ellenzék kormányra kerülésétől számos kulcskérdésben nem várható olyan drámai fordulat, mint amire Brüsszel számít. Ezen kulcskérdések egyike a migráció. Az Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslatát eddig Lengyelország és Magyarország hevesen ellenezte. Az eddigi lengyel kormánypárt, a PiS elutasította menedékkérők befogadását, és ahhoz sem volt hajlandó, hogy pénzügyi eszközökkel járuljon hozzá a közös teherviseléshez. A kampányban a PiS azzal riogatott, hogy Tusk, hatalomra kerülése esetén beadja majd a derekát az EU nyomásának, és hozzájárul az úgymond szabálytalan módon érkező migránsok ezreinek a befogadásához. Tusk pártjának, a Polgári Platformnak a szóvivője, Jan Grabiec viszont azt mondta az EurActivnak, hogy nem fognak beleegyezni semmi olyan megoldásba, ami a Lengyelországba érkező migránsok számának a növekedésével járna. A brüsszeli portál emlékeztet arra, hogy Lengyelország sok ukrajnai menekültet fogadott be, és hogy a lengyel politika szereplői meglehetősen egységesek a menekültek más EU-országokból történő átvételének az elutasítását illetően.

Arra azonban nem tér ki az EurActiv cikke, hogy az uniós tagállamok közötti pénzügyi tehermegosztáshoz – ami tehát nem járna a befogadott menekültek számának a növelésével – szintén elutasítóan viszonyulna-e a Donald Tusk mögött álló politikai erő.

Tisztességtelen feltételek mellett aratott győzelem, után kemény út áll Tusk előtt

A Lengyelországgal kapcsolatos általános derűlátás jellemzi ugyanakkor azt az interjút, amelyet a berlini Tageszeitung – a taz – közöl Timothy Garton Ash brit történésszel. A közép-európai térség elismert szakértője kiemeli, hogy az ellenzéknek a kormányoldal által teremtett tisztességtelen feltételek mellett is sikerült győznie, és ez most a liberális demokrácia helyreállítását jelenti. Figyelni kell ugyanakkor arra – teszi hozzá –, hogy Andrzej Duda elnök és a lengyel alkotmánybíróság megpróbál majd ellenállni a liberális ellenzéknek.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.