Álomvilág, éber élet
10/02/2021 13:03
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
Vasárnap 5-kor egy újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Ébredés után címmel álom és ébrenlét viszonyáról szól Szirtes Edina Mókus és Fábri Péter dala az Álomfejtés című albumról. A műsorvezető, Kováts Kriszta ennek kapcsán beszélgetett Vida Zsuzsanna neurológussal és szomnológussal, valamint Illényi Balázs újságíróval, álomkutatóval az álmokról, az alvásról és az alvászavarokról, valamint a különböző korok alvási kultúráiról.
„Ébredés után az álmok szertefoszlanak” – hangzik el a dalban, és tényleg ezt tapasztaljuk a legtöbbször – meglehet, mint sok minden, ez is egyénileg változik. vajon miért? Hasonlóan érdekes, amit talán nem gondolnánk, hogy volt olyan korszaka a történelemnek, amikor az emberek nem csupán alvászavarok miatt ébredhettek föl az éjszaka közepén, hanem egyenesen ez volt a kulturális szokás.
Sok ilyen érdekességet tartogatott a Kovátsműhely most vasárnapi adása –mindenekelőtt azonban át kellett rágnunk magunkat a kényelmetlen valóságon: hogy bizony nem mindenki alszik tökéletesen, s a szükséges mennyiségű és minőségű – azaz kellemes – alvást ráadásul a legkülönbözőbb tényezők és rendellenességek zavarhatják meg: egy rossz álom, a zajos szomszéd, egy fájó végtag vagy a kényelmetlen fekvőhely egyaránt felébreszthet bennünket. A rossz alvás aztán a következő napunkat is befolyásolhatja. Ez persze fordítva is éppúgy lehetséges, a stresszes életet élő embereknek nagyobb arányban lehet rémálmuk.
Felmérések szerint a lakosság 5–15 százaléka szenved alvásbetegségekben, mint amilyen a nyugtalan lábszindróma vagy a periodikus alvászavar. Természetesen nem maradhatott ki a horkolás és az alvajárás témája sem – ezekről is megtudhat sok mindent, aki meghallgatja a már itt, a honlapunkon is elérhető beszélgetést.
A műsor második részében Márton András Csak alszom című dala után Illényi Balázs újságíró osztott meg részleteket többek között a korábbi korok alvási kultúrájáról. Például a villamosság feltalálása előtt, a középkori emberek nem egyhuzamban töltötték ágyban az éjszakát, hanem négy-négy órát aludtak, a kettő között pedig társasági életet éltek, az álmaikon elmélkedtek vagy éppen imádkoztak – ez utóbbiból alakult ki egyébiránt a szerzetesek éjszakai imarendje is –, sokan pedig arra a babonára hallgattak, amely szerint ebben az időszakban nagyobb eséllyel próbálkozhatnak a sikeres gyermekáldással.
Illényi Balázs arról is beszélt, hogy a mai korban is tapasztalhatók furcsaságok az alvással kapcsolatban: például az éjszakai munkavégzés is megzavarhatja a rendes ritmusunkat, és nem egy végzetes emberi hiba is az éjszakai műszakhoz, a kialvatlansághoz vagy az úgynevezett, szinte észrevehetetlen mikroalvásokhoz köthető: vezetés közben például néhány másodperc kimaradás is katasztrófát okozhat. Alvásbetegeknél azonban az aluszékonyság napközben is ide vezethet.
Sajnos szomorú adatokról is szót kellett ejteni: Magyarországon és a régióban a felmérések szerint többen alszanak rosszul, mint a kiegyensúlyozott gazdasági helyzettel büszkélkedő országokban. A beszélgetés végén az álmatlanság és az álmok művészetben és műalkotásokban betöltött szerepéről is érdekes tudnivalók hangzottak el, például a kreatív inszomnia természetéről, amely nem egy rosszul alvó művészt ihletett meg nagyszabású műve elkészítésére. Kattintsanak a fenti hangsáv lejátszás gombjára, és hallgassák meg a dalokat és mindkét beszélgetést!
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Pixabay.com
2021. február 07., vasárnap 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta