Amerika kivethet szankciókat befolyásos magyar szereplőkre, elég indok, ha ellenségesnek érzik az államot

Nő a feszültség a magyar-amerikai kapcsolatokban, a hvg.hu néhány napja arról írt, hogy a nemzetbiztonsági szervek közötti viszony elmérgesedett az elmúlt egy évben. Az ötödik Orbán-kormány átszervezte a szolgálatokat, Rogán Antal minisztériumának irányítása alá került az újonnan létrehozott Nemzeti Információs Központ (NIK), amelynek a tevékenységét – vagyis, hogy mit vizsgál meg alaposan és főleg, hogy mit nem – az amerikai és több más, a NATO szövetségi rendszerébe tartozó titkosszolgálat is rossz szemmel nézi.

A 444.hu pedig arról számolt be kedden, hogy hetek óta hallani diplomáciai körökben arról, hogy befolyásos személyekre vetne ki szankciókat az amerikai kormány. David Pressman nagykövet – akit Orbán Viktor évértékelőjében "Présembernek" nevezett és aki többször fogalmazott meg a kormánnyal szembeni kritikát az elmúlt időszakban – szerdára ígért sajtótájékoztatót, ugyanakkor nem jelölt meg témát.

Tehát még nem tudhatjuk, hogy sor kerül-e szankciókra. Az ilyen intézkedéseket jellemzően az adott ország saját, belső jogi eszközeivel vezeti be, egy másik államot, illetve az állam vezetésének egyes résztvevőit bünteti, hogy ezáltal áttételesen nyomást tudjon gyakorolni – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász az Esti gyorsban.

Ilyen jellegű személyi szankciókra emlékezhetünk 2014-ből, amikor az adóhatóság (NAV) akkori elnökét, Vida Ildikót és további öt embert kitiltottak az Egyesült Államokból, vagy frissebben a háború miatt számos orosz oligarcha vagy állami szereplő került szankciós listákra.

Miután egy ilyen szankciót bevezetnek, lehet azon vitatkozni, hogy az érintett személy jogait mennyiben sérti az intézkedés, a személy és a szankcionáló állam jogviszonyában lehet megvizsgálni ezeket a kérdéseket – magyarázta Lattmann. Egy példa erre az Európai Unió és egy orosz állampolgár viszonyában: nemrég az Európai Unió Bírósága lehúzta az illetőt az Európai Tanács szankciós listájáról, kimondva azt, hogy nem kapcsolódik ténylegesem az Ukrajna elleni cselekményekhez.

A szankció kivetését indokolhatja "egyszerűen" az is, hogy ha egy állam ellenséges az USA-val, vagy ellenséges annak szövetségesével, például Ukrajnával. Lattmann szerint elvárható és kívánatos lenne, hogy a szankciók legyenek nyilvánosak. Az EU Oroszországgal szembeni intézkedései például jogszabályi formában jelennek meg. "Ugyanakkor tudjuk, hogy vannak más megoldások is", a már említett 2014-es kitiltási botrány esetében például a mai napig nem tudjuk, hogy kikre vonatkozott és pontosan mi volt az indoka.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.