Amikor Orbán kordont bontott, más volt a polgári engedetlenségről az álláspontja
4/10/2022 13:14
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A fideszes képviselők még ellenzékiként polgári engedetlenséget választották, amikor a Kossuth téren lebontották a kordont. Nekik ráadásul megvan a lehetőségük, ogy a parlamentben is tegyenek az ügyékért, míg a pedagógusoknak nem maradt eszköze, hogy a véleményüknek hangot adjanak, ezért Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság vezetője szerint azok a pedagógusok, akiket most kirúgtak, megnyerhetik a perüket. Vagy elmehetnek Strasbourgig, ahol az az álláspont, hogy az államnak van tűrési kötelezettsége.
Jogi segítséget nyújt a polgári engedetlenségben részt vevő tanároknak a Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet. Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke a Reggeli gyorsban ezt a segítségnyújtást azzal indokolta, hogy a következő időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a közoktatással, mi lesz a tanárainkkal, mi lesz a gyerekeinkkel.
Nemcsak személyes munkajogi védelmet vállalnak, hanem a Helsinki a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezettel közösen azon dolgozik, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadják a tanárok sztrájkját leszűkítő jogszabályokat, mivel "olyan törvényt alkotott a kormány, majd az országgyűlés, amik kiüresítik és láthatatlanná teszik a sztrájkjogot, és ezzel olyan helyzetet idéznek elő, amiben ha a tanárok a véleményüket tényleg hallhatóvá és láthatóvá akarják tenni, nem marad más választásuk, mint a polgári engedetlenség".
Kádár szerint a bírói munkajogi gyakorlat nem kedvez a tanároknak, ugyanis ha valaki nem veszi fel a munkát, ráadásul figyelmeztetés után, akkor a bírói szerint általában megfelelő munkáltatói válasz az elbocsátás. Csakhogy ez a helyzet nem átlagos, hívta fel a figyelmet Kádár, aki szerint, ebben az esetben "a munkafelvétel megtagadása nem normasértés, hanem egy véleménynyilvánítási forma, amit az a helyzet tesz szükségessé, amit a kormány előidézett".
Kádár elmondta, a bíró egy munkaügyi perben azt vizsgálja, hogy a normasértéshez képest arányos-e a munkáltatói válasz. A Helsinki szerint pedig a bírónak figyelembe kell vennie, hogy mi a kontextus, mi a morális indok arra, hogy a tanárok "bizonyos óraszámban nem vették fel a munkát".
Emlékeztetett arra, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában a Fidesz-frakció testületileg kivonult a Kossuth térre, ahol elbontották a kordont, és azt is polgári engedetlenségnek nevezték, amit a bíró figyelembe is vett, és nem garázdaságkét értékelte a fideszes politikusok tettét, "amit a rombolás szándéka vezetett, hanem politikai véleménynyilvánításként" értékelte, ennek megfelelően pedig a frakció összes tagját felmentette. Most Kádár szerint hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy egy országgyűlési képviselő esetében magasabban van a küszöb. Hiszen maga a jogalkotó sért jogot, ami így más elbírálás alá esik, mert más hivatás tagjainak az a lehetőségük sincs, hogy törvényjavaslatot nyújtsanak be, vagy felszólaljanak az országgyűlésben: "így, hogy a sztrájkjogukat ennyire beszűkítették, nem sok eszközük maradt, hogy kifejezzék a közoktatással kapcsolatos elégedetlenségüket" - mondta a Helsinki társelnöke.
Szerinte Magyarországon is nyerhető a per, de "ha elvérzik az ügy, ott van a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek a gyakorlata az, hogy az államnak van tűrési kötelezettsége. "Ha az arányosság keretei között marad a polgári engedetlenség, úgy nyerhető az ügy" - mondta Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke.