"Antiszemitizmus a javából a magyar plakátkampány"

Az Európai Unió és az Arab Liga által elsőként tető alá hozott csúcstalálkozó önmagában is siker, mert a két fél egy asztalhoz tudott ülni a menekültválság megoldásának ígéretével – így jellemezte Jean-Claude Juncker, uniós bizottsági elnök a vasárnap az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött első csúcstalálkozót a Washington Post beszámolója szerint.

A kétnapos értekezletről szóló beszámolóját azonban szinte minden tudósítás, így a mértékadó amerikai újság is azzal vezeti fel, hogy Magyarország elvetette a korábban készített közös megállapodástervezetet, azt megelőzően pedig az ENSZ migrációs paktumát is.

A csúcstalálkozó célja, hogy az egyiptomi határőrség a Líbiába érkezett menekülteket ne engedje Európába jutni, hanem igyekezzen visszavezetni őket az afrikai kontinensre. Cserében az EU fátylat borít az emberi jogokat nem tisztelő, eddig ugyancsak kritikusan megítélt egyiptomi elnök, Abdel Fattah el-Szíszi politikájára.

Nem lesz tökéletes

Ugyan jelenleg hétéves mélyponton van az Európába Afrikából igyekvő menekültek száma, ennek ellenére súlyos vita zajlik az Unió egységes migránspolitikája körül – elsősorban Orbán Viktor ellenszegülése miatt. A magyar kormányfő szerint ugyanis, aki szintén részt vesz az EU-Arab csúcson, a menekültekkel a szélsőségesek is bejutnak Európába.

Törökországgal korábban már megállapodtak a hatmilliárd eurós támogatásban, s most Egyiptomnak is felajánlották ezt az összeget, amennyiben felvállalja a programot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint jócskán vannak nézeteltérések, ezért nem is várható tökéletes megegyezés, de legalább az kiderül, hogy mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülünk, és felismerjük, hogy ezek megoldása közös érdek.

Ha Weber antiszemiták szavazatával nyerne

Nagy siker lenne az Európai Unió, a kereszténydemokraták és Németország számára is, ha a néppárti Manfred Webert választanák meg bizottsági elnöknek. Azonban méltatlan lenne a kereszténydemokraták és Németország számára is, ha Manfred Weber antiszemiták szavazatával nyerne – írja a Deutschlandfunk.

A lap szerint Budapest autokratája, azaz Orbán Viktor, mintha misem történt volna, folytatja migránsellenes stratégiáját, amit a cikk szerzője, Peter Kapern egyenesen őrültségnek nevez, a szervezett migrációról szóló összeesküvés-elmélettel együtt. Orbán rezsimje Soros György magyar-amerikai üzletembert úgy láttatja a legújabb plakátkampányban, mint egy milliárdos zsidót, aki uralja a világot, Junckert pedig olyan személyként mutatja be, aki végrehajtja a politikai utasításait.

Kapern szerint ez antiszemitizmus a javából, annak legtisztább formája, a plakát Julius Streichertől bűzlik – fogalmaz, náci propagandagépezet hírhedt figurájára utalva. Az Európai Néppártnak ezzel szemben kell a politikáját meghatározni, és nem beletörődni az orbáni irányvonalba – hangsúlyozza.

Nem hiszi, ha nem látja

Az amerikai Daily Journal, amely Egyesült Államok-szerte lokális kiadványokat jelentett meg, az európai parlamenti választásról ad felvilágosítást az amerikaiaknak, és az Orbán-féle Juncker-Soros plakátháborúra építi fel a mondandóját. Ennek lényege: az EU-ban odáig fajultak a dolgok, hogy saját pártjukon belül esnek egymásnak az ellenfelek. A Daily Journal idézi Juncker gyorsreagálását is, aki nem hitte volna, ha nem látja a saját szemével a plakátot, és hozzátette, a hazugsággal nincs mint tenni. A lap idézi az osztrák kancellárt, Sebastian Kurzot is, aki szintén elfogadhatatlannak nevezte a mostani magyar kormányzati kampányt.

A Tiroler Tageszeitung az elsők között vette át az APA osztrák hírügynökség jelentését a Márki-Zay Péter által szervezett Mindenki Magyarországa Mozgalom létrejöttéről. A cikk kiemeli, hogy a mozgalom nem akar párttá szerveződni, hanem hidat akar képezni az ellenzéki pártok és a szavazók között.

A tokaji reneszánsza

A tokaji borvidékre és a pincékbe vezeti olvasóit a National Geographic, amely idézi a hagyományosan XV. Lajos francia királynak tulajdonított mondatot, miszerint a tokaji aszú a királyok bora és a borok királya.

Arról is írnak, hogy aztán egy pusztító filoxéra és a két világháború, majd a szocialista tömegtermelés, ami a borászatot is érintette, alaposan megtépázta a tokaji hírnevét. A cikk fő csapása azonban nem ez, hanem éppen az ellenkezője, a magyar borkülönlegesség reneszánsza, a tokaji feltámadása.

Kétes értelmezések

Helyszíni riportban számol be a BBC az öt éve viták kereszttüzében álló Sorsok Háza jelenlegi állapotáról A cikk három dolgot emel ki a józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt emlékhellyel kapcsolatban: még mindig hiányzik a koncepció, gondok vannak a tartalmi kivitelezéssel és az intézmény gazdáinak kiválasztása, illetve szerepe is vitatott.

A Sorsok Háza a tervek szerint idén nyílik meg, az emlékhelyet a kormány a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítja ki.

Gerő András történész szerint a kiállítás megmutatja azokat a rossz embereket, akik részt vettek a holokausztban és azokat a jókat is, akik mentették a zsidókat. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint azonban a múzeumot az emlékezés virtuális gettójába zárják. Heisler szerint emlékeznie nem csak a zsidóságnak kell, hanem az egész magyarságnak. Kifogásolja azt is, hogy a tervezett kiállítás csak az 1938-1948 közötti évekre fókuszál, a korábbi időszakot, a húszas évektől kezdődően mellőzi, ami kétes értelmezésekre ad okot.

Foreign Policy: Izrael antiszemitákkal áll össze

A visegrádi négyek jeruzsálemi vizitjéről ad összefoglalót a Foreign Policy folyóirat, amely úgy látja, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Európa szélsőjobboldali vezetőivel állt össze, s igyekszik országát ekképp integrálni a nacionalista, rasszista és antiszemita kelet-európai blokkhoz, amelyik megtagadja azt az értékrendet, amit a Nyugat a felvilágosodás óta magáénak vall és követ.